Irodalom és matematika

Melankólia · Albrecht Dürer · 1514 Irodalom és matematika? Hogy kerül a csizma az asztalra? Hát nem gyakran, de odakerül. Karinthy Frigyes Tanár úr kérem c remekművének „A rossz tanuló felel" egész fejezetében a mennyiségtan (akkor úgy hívták a matekot) tanár a másodfokú egyenletről faggatja a készületlen diákot. Moldova György Magyar csoda c. regényét a matematika tanárok Száz év matematikájának nevezik. A Zebegényiek c. tévéjáték témája Zebegényi János matematika tudós képlete körül forog. A pompás szatírát Zsurzs Éva rendezte.

Melankólia · Albrecht Dürer · 1514 Irodalom és matematika? Hogy kerül a csizma az asztalra? Hát nem gyakran, de odakerül. Karinthy Frigyes Tanár úr kérem c remekművének „A rossz tanuló felel" egész fejezetében a mennyiségtan (akkor úgy hívták a matekot) tanár a másodfokú egyenletről faggatja a készületlen diákot. Moldova György Magyar csoda c. regényét a matematika tanárok Száz év matematikájának nevezik. A Zebegényiek c. tévéjáték témája Zebegényi János matematika tudós képlete körül forog. A pompás szatírát Zsurzs Éva rendezte.

   Bencze Mihály, erdélyi matematikus-költő szerint a matematika nem más, mint az irodalom, zene, művészet, vallás, ezotéria tudományos versbefoglalása egy különleges isteni nyelven, minimális jelrendszerrel. A matematika, irodalom és zene között Pascal-féle közlekedő edények léteznek. A matematika és költészet kapcsolatát már Goethe  is tanulmányozta, más drámaírók a dráma geometriáját elemezték. Scott Buchanan a Költészet és matematika c. könyvében a görög világ tragédiája, komédiája és matematikája közti összefüggéseket próbálja tárgyalni. Kárteszi Ferenc Az olló geometriája c. könyve az irodalom, a matematika és a Tangram-játék keveréke.

   Az irodalom és a matematika kapcsolata Dan Brown „A Da Vinci-kód" c. regényével kapott lendületet. Középpontjában egy matematikai különlegesség, a Fibonacci-számsor áll, e nélkül az egész regény más fordulatot vett volna.

   Lovász László, a Magyar tudományos Akadémia jelenlegi elnöke tanulmányt írt A Természet Világa c. folyóirat 1998/III. számában. Egységes tudomány-e a matematika? címmel. Ebben hidakról beszél a matematika és más ágazatok között.

   Egmont Colerus Gelden az Osztrák-Magyar Monarchia államapparátusában dolgozó jogászt (!) érdekelte a matematika. Háromkötetes könyvet írt a „művelődni vágyók részére", benne alig fordulnak elő matematikai képletek, inkább élvezetes szépirodalmi műnek nevezném. Antikváriumban még kapható. Címei: I. Az egyszeregytől az integrálig. II. A ponttól a négy dimenzióig. III. Püthagorasztól Hilbertig. Rohanó világunkban alig hiszem, hogy sokan elolvasnák. Nagy kár.

A matematika szimbólumának Albrecht Dürer Melankólia c. rézmetszetét tartják. A műalkotás jobb felső sarkában egy úgynevezett bűvös négyzet található. A négyzet egész sor olyan érdekességet tartogat, amely a kor tudósait és laikus szemlélőit csodálattal töltötték el, sorai, oszlopai és átlói adnak ki összegként egy bűvös számot, A bővebb magyarázattól eltekintek, mert megfogadtam, hogy ebben az írásban nem szerepel szám.

   Egyetlen kivétellel, ez a szám a π (pi), talán legfontosabb szám a matematikában. A kör kerületének és átmérőjének hányadosa, végtelen hosszúságú. Valaha egy „okos" matektanár azt a feladatot adta a diákoknak, hogy mondják fel fejből a π értékét tizenkét tizedesjegyig:         π.= 3,141592653589. Fennmaradt egy diákszöveg, amelyben a szavak betűinek száma pontosan megegyezik a π számjegyeivel: Bír e, érez e ember nyugalmat, ha lelkét rideg bús emlék zaklatja szüntelen? (Lehet ellenőrizni.)

Láng Róbert