150 éve indult útjára az első lóvasút
4 perc olvasás
A Bengáli villamosA villamos elődjeként tisztelt első pesti lóvasút 1866. július 30-ai ünnepélyes megnyitásának jubileuma alkalmából, 2016. július 30-án, szombaton, a BKK és a BKV villamosfelvonulással emlékezik meg a jeles eseményről.
A Bengáli villamosA villamos elődjeként tisztelt első pesti lóvasút 1866. július 30-ai ünnepélyes megnyitásának jubileuma alkalmából, 2016. július 30-án, szombaton, a BKK és a BKV villamosfelvonulással emlékezik meg a jeles eseményről.
A pesti utcán 1866. augusztus 1-jétől megjelenő – tömegszállítási igényeket is kielégítő városi közlekedési eszköz – lóvasút jelképezte a továbblépést, a fejlődés útját. A rendszeres közlekedés két nappal a megnyitó után, augusztus 2-án indult meg. Az első napi bevétel 130 forintot tett ki, de a következő napokban már a 200 forintot is meghaladta. Érdekesség, hogy egy 1868-as kimutatás szerint a vezénylő igazgató 3000 forint éves fizetést kapott, míg az állomáspénztárnok 450 forint éves-, a pályafelügyelő ugyanakkor 50 forintos havi bérért dolgozott. A Kálvin tér – Újpest vonalon az első osztály menetdíját 20, a másodikét 15, a harmadikét 10 krajcárban határozták meg. Az utazóközönség annyira megrohamozta az új vasutat, hogy szabályozni kellett az egy kocsin utazók számát, szeptember 2-án pedig már arról adtak hírt a korabeli lapok, hogy a lóvasút igazgatósága jegypénztárakat állított fel, és a tülekedés, túlzsúfoltság elkerülése végett a vagonokba ez után csak a jeggyel rendelkezők szállhattak fel.
Az első városi lóvasút 1832-ben állt forgalomba New Yorkban, de nem terjedt el gyorsan – a budapesti vonal Európában a nyolcadik volt. A jármű a magyar főváros életében jelentős összekötő kapocs lett, hiszen a viszonylag gyors és rendszeres közlekedés közelebb hozta egymáshoz a már akkor is nagy kiterjedésű Budapest egyes részeit. A legrégebbi városi tömegközlekedési eszköz, az omnibusz „veszedelmes versenytársa" ebben az időben modern üzemnek számított, mivel forgalma megbízhatóbb volt, mint az omnibuszé, nem rázta úgy össze az utasait és egyenletes sebességgel haladt. Üzemgazdasági szempontból is kedvezőbbnek bizonyult, mivel az egylovas lóvasúti kocsiban a 14 ülőhely mellé még 14 álló utast is elhelyezhettek. Emeletes és egyszintes, egy- és kétlovas kocsik jártak, a viszonylatokat a kocsikra kitűzött zászlókkal jelezték, például a kőbányai viszonylatot a fehér-piros zászlóról lehetett felismerni. A Széna tér és Újpest között zárt kocsik közlekedtek, itt három kocsiosztály között választhatott az utas. A nyílt kocsikat viszont csupán egyszerű ernyő borította, ezek a mai Nyugati pályaudvarig jártak.
A 150. évforduló alkalmából 2016.07. 30-án, szombaton 11.00 és 13.40 óra között látható lesz a napjainkban is közlekedő legöregebb Ganz csuklós és legfiatalabb CAF járművek mellett a tehermozdony lóréval és két tanulóvillamos is. A különleges villamosok a nagykörúton, a 4-es vonalán, valamint a 17-es viszonylat Széll Kálmán tér – Bécsi út / Vörösvári út közötti szakaszán mutatják meg magukat a közlekedésrajongóknak, és teszik jelenlétükkel színesebbé július utolsó előtti napját.
A felvonuló járművekkel ebben az időszakban díjmentesen lehet utazni, de a nagykörúton haladó nosztalgiavillamosok csak a két végállomáson állnak meg, fel- és leszállni csak ezekben a megállókban lehet. A tehermozdony, a Bengáli- és a két tanulóvillamos nem szállít utasokat.
A menetben résztvevő CAF villamosra kizárólag a 4-es villamos megállóiban lehet felszállni.
A felvonuló járművek a program végén – 12:00 és 13:45 között – folyamatosan érkeznek meg a Bécsi út / Vörösvári út végállomásra, ahol 20-30 percig kívül-belül megtekinthetőek lesznek.
A menetrend itt olvasható.
Szeretettel várják felvonuló járműveikkel az érdeklődőket, ragadják meg az alkalmat arra, hogy a ritkán látható menetet megörökítsék, s utazzanak a lóvasút korában még ismeretlen közlekedési eszközökkel.
