A Karmelita-kolostor
A budai Várhegy, bal oldalt a Karmelita-kolostorral 1780 körül. Korabeli rézmetszetÉpületének átépítéséről hónapok óta cikkeznek, de ez az írás nem erről szól. Hanem arról az időről, a XVIII. századról, amikor még a Várszínház valóban templom és kolostor volt. Hogy lehetett Szent István országában egy kolostorból színházat csinálni?
A budai Várhegy, bal oldalt a Karmelita-kolostorral 1780 körül. Korabeli rézmetszetÉpületének átépítéséről hónapok óta cikkeznek, de ez az írás nem erről szól. Hanem arról az időről, a XVIII. századról, amikor még a Várszínház valóban templom és kolostor volt. Hogy lehetett Szent István országában egy kolostorból színházat csinálni?
Induljunk el a kezdetektől. Honnan származik a karmelita név? A Karmel egy hosszú hegyvonulat a mai Izrael Állam területén Haifától délre. Ősi kultuszhely, a Bibliában szerepel, hogy Karmel hegyén történt Illés próféta és Baál papja közötti vetélkedés, amely Isten csodatételével ért véget. Ezen a hegyen a XII. században alapította a Karmelita Rendet Szent Bertold. A hegy a katolikusok zarándokhelye lett.
A Budai Vár, korabeli elnevezéssel Várhegy területrésze, ahol a Karmelita-kolostor épült, Budavár 1868-os ostroma következtében romhalmaz lett. A telket átadták a karmelitáknak, akik templomot és kolostort építettek rá. Az alapkő letétel 1745-ben történt, építése tíz évig tartott. Felszentelésére 1763-ban került sor. Az épületcsoport alapterülete 840 négyzetméter, 1154 négyszögöles területen. A hatalmas épületegyüttesben élő és dolgozó karmeliták alapelve a szemlélődő imádság volt. A kolostorban az apácák, a karmelita nővérek éltek. Érdekességként említem meg, hogy világi karmeliták is voltak, akik házasodhattak és a liturgikus imagyakorlatokon és intézményeken keresztül kapcsolódnak a karmelitákhoz.
Az egyházi élet azonban rövid ideig tartott. A felszentelés után huszonegy évvel kalapos királyunk, II. József az épületcsoportot államosította, ma legalábbis így mondanánk. „Elhatározom, hogy az osztrák provinciához tartozó karmelitáknak a Várhegyen lévő monostora megszüntessék és tagjait más klastromokba helyeztessék át." Mi ez, ha nem államosítás?
Végül is a rend tagjait Bánfalvára és Szombathelyre telepítették át, a kolostort átalakították Várszínházzá. Horribile dictu német nyelvű színházzá. Az átépítéssel a kor zseniális polihisztorát, Kempelen Farkast bízták meg, aki sikeresen végre is hajtotta a feladatot. VI. Piusz pápa tiltakozott, maga utazott Bécsbe, hogy a német-római császárt meggyőzze, hagyjon fel egyházellenes politikájával. Mindhiába. Azóta ezt a látogatást a történelemkönyvek fordított Canossa-járásnak nevezik.
A épület sorsa igencsak érdekesen alakult, például 1800 májusában a színházteremben Beethoven sikeres (a korbeli híradások szerint „lehengerlő") koncertet tartott, De ez már egy másik történet.
Láng Róbert