Egy pesti srác
3 perc olvasás2006. januárjában megjelent néhány felvétel a sajtóban a Magyar Dolgozó Pártja budapesti székházának ostromáról. A szereplőket azonosították, de a képen látható egyik fegyveres kilétéről megoszlott a történészek véleménye. Egyesek Gábor Pált, a Színház- és Filmművészeti Főiskola elsőéves hallgatóját, mások Marsányi László kisiparost vélték felismerni.
2006. januárjában megjelent néhány felvétel a sajtóban a Magyar Dolgozó Pártja budapesti székházának ostromáról. A szereplőket azonosították, de a képen látható egyik fegyveres kilétéről megoszlott a történészek véleménye. Egyesek Gábor Pált, a Színház- és Filmművészeti Főiskola elsőéves hallgatóját, mások Marsányi László kisiparost vélték felismerni.
Amikor megláttam a kép-mozaikot a Heti Világgazdaságban, azonnal ráismertem Marsányi Lászlóra. Aki 1934-ben született, szüleivel és két kishúgával, a hétéves Potyival és a tízéves Évivel lakott együtt, igen szerény körülmények között egy erzsébetvárosi kétszobás, félkomfortos lakásban. Az egyetlen „luxus" tárgy a kopott pianínó volt. Marsányi László zongorázni tanult Szabó József jazz-zongoraművésztől, zenetanártól.
Marsányi László visszafogottam beszélt politikai kérdésekről, de nem rejtette véka alá, hogy ha mód lenne rá, elhagyná az országot. Egyik nagynénje, Marsányi Margit művelt, nyelveket beszélő, világlátott asszony szenvedélyes ellensége volt a Rákosi-rendszernek, persze nem tevőlegesen. Valószínűleg az ő hatására alakultak ki politikai nézetei, eljárt a Petőfi-kör rendezvényeire is.
1956 október 25-e körül találkozhatott az Almássy-téri felkelőkkel. A Wikipédiában ez áll róluk. Almássy-téri felkelők, IV. raj. Marsányi László rajparancsnok, N. József, rajparancsnok-helyettes. A raj tagjai a 17 éves G. József, C. János, a 17 éves Gy. Zoltán ipari tanuló, Sz. Lajos, S. József, V. János, R. András, K. János, 28 éves, B. István MÁV-kocsirendező, a 17 éves Á. Iván géplakatos, G. Zoltán, és S. István sorkatona.
Az Almásy-téri felkelők részt vettek a Magyar Dolgozók Pártja budapesti bizottsága pártházának ostromában a Köztársaság-téren. (Ma: II. János Pál pápa tér.) Hogy miként szerveződtek össze az Almássy téri felkelők, hogy választották meg parancsnokukat, valamint helyettesét és pontosan mit volt a raj feladata, azt nem tudom.
1956 november 4-én indult meg a szovjet csapatok ellentámadása, mindenki tudta, hogy a fegyveres felkelőkre a legszigorúbb büntetések, megtorlások várnak. Ekkor kezdődött a disszidálási hullám, kétszázezer honfitársunk hagyta el az országot. Eleinte könnyen, a határok nyitva voltak, az idő múlásával egyre nehezebben és kockázatosabban. A Marsányi-család is útrakelt.
A későbbiekben már nem tudtam nyomon követni Marsányi László útját, egy darabig Ausztriában élt. Elvette feleségül Anna Martinová csehszlovák lányt, tőle egy év múlva elvált. Kalandos és hosszan tartó úton Új-Zélandban telepedett le, másodszor is megnősült, egy földbirtokos lányát vette el, jómódban éltek.
A pesti srác életének a forradalommal összefüggő szakaszát lezárta, magyarországi kapcsolatai többé nem voltak. Nyolcvanéves korában hunyt el Aucklandban.
Láng Róbert