5 katonai lépés, amely Hitler bukását okozta
3 perc olvasás
A II. világháború első néhány évében a náci birodalom előrenyomulása megállíthatatlannak tűnt, 1941-re Európa jó részét bekebelezte Hitler hadserege. Ezt követően mégis elindult egy folyamat, amely végül a Harmadik Birodalom összeomlásához vezetett.
A II. világháború első néhány évében a náci birodalom előrenyomulása megállíthatatlannak tűnt, 1941-re Európa jó részét bekebelezte Hitler hadserege. Ezt követően mégis elindult egy folyamat, amely végül a Harmadik Birodalom összeomlásához vezetett.
Mi állt ennek a hátterében?
Melyek voltak azok a csaták és döntések, amelyek megfordították a háború menetét?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ a Hitler bukása című dokumentumfilm, amely november 19-én debütál a DoQ-n. Ízelítőül lássunk öt elhibázott stratégiai lépést, amely többek között hozzájárult a Harmadik Birodalom leépüléséhez.
Hitler nem hallgatott a katonai vezetőkre
A háború első éveire jellemző náci diadalmenet megrészegítette Hitlert. Az évek múlásával egyre inkább tartotta magát egyfajta „stratégiai zseninek", és egyre kevésbé hallgatott a harcászatban jártas tábornokaira és tanácsadóira – sőt, könyörtelenül eltávolított bárkit, aki ellent mert mondani neki, vagy nem teljesítette elvakult és egyre értelmetlenebb utasításait.
Alábecsülte az orosz telet
1941 júniusában Hitler megtámadta a Szovjetuniót: az előrenyomulás télen is tartott, a Führer viszont nem kezelte kellő komolysággal azt, hogy milyen időjárási körülményekkel kell majd megküzdenie a seregeinek. Az extrém hidegben és a hóviharokban legyengültek és megbetegedtek a nem megfelelő öltözetben masírozó katonák, az utánpótlás és az orvosi segítség pedig sokszor váratott magára. Ennek az lett a következménye, hogy a szovjetek kemény ellentámadással állították meg a nácikat, akik visszavonulásra kényszerültek.
Megtiltotta visszavonulást
Hitler az 1941 és 1942 közötti télen elszenvedett oroszországi vereségei után a dühtől fűtve azt a parancsot adta a seregeinek, hogy soha, semmilyen körülmények között nem vonulhatnak vissza, és az utolsó emberig ki kell tartaniuk. A büszkeség és gőg hatására hozott utasítás rendkívül károsnak bizonyult, hiszen így a Führer sokszor a legjobb egységeit küldte a biztos halálba – többek között a 6. hadsereg is az „utolsó emberig" parancs miatt veszett oda Sztálingrádban.
Hadat üzent az Egyesült Államoknak
Négy nappal a japánok Pearl Harbor elleni támadása után, 1941. december 11-én Hitler hadat üzent Amerikának, ám hamar kiderült számára, hogy szörnyű döntést hozott: az orosz télhez hasonlóan ezúttal az USA haderejét becsülte alul, akik ezután brit szövetségeseikkel a nácik elpusztítására helyezték a hangsúlyt. A meggondolatlan hadüzenet mögött egy rasszista elmélet állt: úgy vélte, hogy egy „keverék" származású, afroamerikai zenékért rajongó, élvezet- és pénzhajhász társadalom nem jelenthet veszélyt a fegyelmezett németekre…
Rosszul használt modern technológiák
Ahelyett, hogy a Panzerkampfwagen IV. típusú, remekül felépített és jól bevált harckocsikat tömegesen gyártatta volna, a Führer a fegyverarzenálra presztízskérdésként tekintett, így folyamatosan, egyre hatalmasabb tankokban gondolkozott. Ennek következtében ugyan számos, modernebbnél modernebb modellel büszkélkedhetett a hadsereg, de a sok típus különféle pótalkatrészeket igényelt, amelyeket nem tudtak kellő hatékonysággal pótolni és előállítani, ráadásul a költségük is az egekbe szökött.
Hitler bukása premier november 19-én 22.00 órakor a DoQ műsorán!
Lantai József
