Sarcok, harcok, kudarcok

A két világháború között az adót sarcnak hívták, amely ellen harcoltak a polgárok, de küzdelmük kudarc volt a szorgalmas adószedők okán. Tudja a jelenlegi adófizető, hogy hány fajta adó volt akkoriban? Elárulom.

A két világháború között az adót sarcnak hívták, amely ellen harcoltak a polgárok, de küzdelmük kudarc volt a szorgalmas adószedők okán. Tudja a jelenlegi adófizető, hogy hány fajta adó volt akkoriban? Elárulom.

Az időszak adózásának alapelve nem a vagyon, hanem a vagyon hozadékának, valamint a tényleges jövedelemnek a megadóztatása volt. Ennek megfelelően sokféle adót fizetettek akkoriban a magyar emberek. Tekintsük át ezeket.

   Földadó. Mértéke a kataszteri (földhivatali nyilvántartás szerinti terület) tiszta jövedelmének 25 %-a.

   Házadó. A lakóházak és állandó jellegű épületek után kapott bérösszeg 17 %-a.  Levonhatók voltak belőle a tatarozási és biztosítási költségek, továbbá a bérleti díjban megfizetett  fűtési és áramköltség, bútorhasználati díj.

   Alkalmazottak kereseti adója. (Az SZJA őse.) A fizetések után kivetett adó, mértéke  jövedelemtől függően 0,5- 7,5 %.

   Társulati adó. Részvénytársaságok, betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, pénzintézete, bányák, vasutak (Reszkess, MÁV!) fizették, mértéke a nyereségtől függően 6-40 %.

   Jövedelem adó. Találmányból, osztalékból, ingó vagyon értékesítéséből,       kamatbevételből eredő jövedelem után kellett fizetni 0,1-1 %-ot.

   Rokkantellátási adó. Minden adófizető a megállapított adó mértékétől függően       tételesen, heti 1-5 Pengőt fizetett. (Összehasonlításul: „Havi kétszáz pengő fix-szel, az ember könnyen viccel", a Vadnay-dal szerint.) Az összeg a rokkantnyugdíjasok       ellátását biztosította.

   Községi adó. A mai iparűzési adónak és kommunális adónak felelt meg. A települések  vethették ki, állapították meg, felső határa a jövedelemadó 50 %-a lehetett.

   Útadó. Ugyancsak az alapadóra lehetett vetíteni, 1,5-10 %-ban.

   Ínségadó. Mértéke a befizetett adó 5 %-a. (Nem tudtam rájönni, ki és miért fizette.)

   Általános forgalmi adó. (Atyaúristen! Már akkor is?)  Differenciált volt, a termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó mértékét nem találtam.

   Vám és vámforgalmi adó. Ez utóbbit akkor kellett megfizetni, ha a hatóság     „aggályosnak tartotta" (túl kevésnek, az adóelkerülés céljából) az import árú számláján szereplő vételárat.) Mértékét nem találtam.

   Szükségadó. Minden adófajtánál kivethette a hatóság, ha az állami, vagy helyi   költségvetés egyensúlya szempontjából szükségesnek mutatkozott. (Praktikus.) Mértéke: 2,5 %,  az egyéb adó összegére vetítve.

Fentieken kívül 44-féle (!) illetéket kellett fizetni, ezek felsorolása hosszú lenne. Három csoportja volt: Törvénykezési illetékek. Okirati illetékek. Közigazgatási illetékek. Na, erre varrjanak gombot, akik mintának tekintik a két világháború közötti államot.

Láng Róbert