Nem a Le Pen-hatás a legfontosabb tényező a francia hozamok alakulásában

A tízéves futamidejű francia kötvényeknek az azonos futamidejű német államkötvényekhez viszonyított kamatfelára továbbra is magas szinten, 70 bázispont fölött van, ami közelíti a 2012 novemberében tapasztalt szintet. Néhány hónappal ezelőtt ez a kamatfelár 20 bázispont körül mozgott.

A tízéves futamidejű francia kötvényeknek az azonos futamidejű német államkötvényekhez viszonyított kamatfelára továbbra is magas szinten, 70 bázispont fölött van, ami közelíti a 2012 novemberében tapasztalt szintet. Néhány hónappal ezelőtt ez a kamatfelár 20 bázispont körül mozgott.

A kamatfelár növekedéséért a legtöbben a Le Pen-hatást okolják, vagyis a befektetőknek azt a félelmét, hogy májusban a Nemzeti Front vezetőjét, Marine Le Pent választják elnökké. Ehhez két fontos megjegyzést érdemes fűzni:

Egyrészt a Le Pen miatt aggódók nem ismerik eléggé a francia politikai rendszer tényleges működési mechanizmusát. A legutolsó tartományi és regionális választások kapcsán készült elemzések azt mutatják, hogy a választók rendre úgy szavaznak, hogy a Nemzeti Front által támogatott jelöltek vagy listák ne győzhessenek. Ilyen körülmények között elég valószínűtlen, hogy Le Pennek (legalábbis 2017-ben) sikerül kellő számú támogatót szereznie az elnökválasztás második fordulójában a küszöbnek számító 50 százalék teljesítéséhez.

Másrészt pedig, és ez a lényegesebb, a francia állampapíroknak a német papírokhoz viszonyított felára kapcsán olyan gazdasági és piaci tényezőket kell figyelembe venni, amelyek magyarázatul szolgálhatnak arra, hogy a következő elnök személyétől függetlenül miért emelkednek folyamatosan Franciaország hitelköltségei. Ezek közül a legfontosabbak a következők:

• Az infláció nemzetközi szintű visszatérése, amely a nyersanyagok árainak emelkedéséhez kötődik (+9% 2017 januárjában az előző év januárjához viszonyítva), valamint ahhoz, hogy gyengültek a Kína felől érkező deflációs hatások.

• A francia és német gazdaság eltérő helyzete. Bizonyos szempontból a növekvő francia kamatfelár a normális szintekhez történő visszatérés jelének tekinthető.

• A külföldi befektetők preferenciája, ami nem igazán függ össze az elkövetkező francia elnökválasztással. 2016 novembere óta a japán befektetők határozottan a német papírok felé fordultak, míg előtte főként a francia állampapírokat kedvelték.

A következő kormánynak nem nagyon lesz más választása, minthogy módosítsa a 2017-es költségvetési törvényt, amely a hitelköltségeket túlzottan optimizmussal 0,9 százalékra prognosztizálta. Ezek alapján elkerülhetetlennek látszik a költségvetési kiadások további csökkentése, és minden bizonnyal megvágják a helyi önkormányzatok számára juttatott pénzügyi tételeket is, amelyek összesen évi 100 milliárd euró körüli összeget jelentenek.

Christopher Dembik SAXO Bank