Ingyenessé vált a cégalapítás – minden, amit tudni kell a márciusi jogszabály-változásokról

Márciusban több cégformánál is ingyenes lett a cégeljárási illeték és a közzétételi költségtérítés; ezekért korábban egy kft. esetén 105 ezer forintot kellett fizetni. Az új Polgári Törvénykönyv egy kevésbé ismert szabálya szerint ráadásul úgy is létrehozható kft., hogy az alapításkor a vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátására nem kerül sor. Legújabb cikkében Bacskó László, a Bacskó Ügyvédi Iroda vezetője, a vallalkozokforuma.hu szakértője tekinti át a jogszabály-változásokat, és hogy mit jelent mindez a kkv-szektornak.

Sok vállalkozásindításon gondolkozó figyelmét elkerülhették az Illetéktörvény és a Cégtörvény 2017 márciusában életbe lépett módosításai, holott azoknak köszönhetően lényegében ingyenessé vált a cégalapítás Magyarországon. A 2017. évi II. törvény ugyanis – számos más, kisebb horderejű változtatás mellett -ingyenessé tette a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k), betéti társaságok (bt-k), közkereseti társaságok (kkt-k) és az egyéni cégek bejegyzésének illetékét, valamint a Cégközlönyben történő közzététel költségtérítését.

Összehasonlításképpen: korábban egy kft. általános szabályok szerinti eljárásban való bejegyzéséért összesen 105 ezer forintot kértek el. A Cégtörvényben meghatározott szerződésmintán alapuló egyszerűsített eljárás korábban is viszonylag olcsó illetékeit szintén eltörölték.

A vállalkozásindítás költségeihez kapcsolódik a 2014-ben hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv egy szintén kevésbé ismert szabálya is, amelynek értelmében – a 3 millió forintos törzstőke előírás ellenére – úgy is létrehozható kft., hogy az alapításkor a vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátására nem kerül sor. Ha így döntenek az alapítók, az egyetlen megkötés, hogy a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a nyereség összege el nem éri a törzstőke mértékét.

Ezek a változtatások a cégalapítás ingyenessé tételével egyrészt még szélesebb kör számára lehetőséget adnak a vállalkozásra, ami jó hír lehetne a magyar gazdaság egészséges és versenyképes fejlődése szempontjából. Másrészt azonban káros hatásaik is lehetnek, szintén lehetőséget biztosítanak ugyanis a visszaélésszerű vagy egyszerűen meggondolatlan cégalapításra, amely a magyar vállalkozásokkal szembeni közbizalom csökkenéséhez vezethet. Ennek elkerülése érdekében célszerű lenne különböző hitelezővédelmi eszközök megerősítése is, amelyek között kiemelkedő jelentősége lehetne a vezető tisztségviselők és a tagok mögöttes felelősségének szélesebb körű érvényre juttatásának, illetve a hozzájuk kapcsolódó joggyakorlat egységesítésének.