Tervgazdálkodás

Életem nagyobb részét „tervgazdálkodásban" töltöttem el. Egy olyan gazdasági rendszerben, ahol az állam irányította a gazdaságot, annak összes szektorát, döntött a termelőeszközök használatáról, a beruházásokról, a jövedelmek elosztásáról. A tervgazdaságban előírták, hogy miből és mennyit kell termelni és kötelezték a vállalatokat, hogy azokat a javakat, termékeket, szolgáltatásokat végezzék el, amelyeket a tervben, általában az ötéves tervekben rögzítettek. Az ötéves tervek éves bontásait törvénybe iktatták.

Életem nagyobb részét „tervgazdálkodásban" töltöttem el. Egy olyan gazdasági rendszerben, ahol az állam irányította a gazdaságot, annak összes szektorát, döntött a termelőeszközök használatáról, a beruházásokról, a jövedelmek elosztásáról. A tervgazdaságban előírták, hogy miből és mennyit kell termelni és kötelezték a vállalatokat, hogy azokat a javakat, termékeket, szolgáltatásokat végezzék el, amelyeket a tervben, általában az ötéves tervekben rögzítettek. Az ötéves tervek éves bontásait törvénybe iktatták.

   A tervgazdálkodás egyik jellemzője volt az áruhiány. Ennek okát egy példával érzékeltetném. A Csavargyárnak előírták, hogy melyik csavarból mennyit, milyen minőségi paraméterekkel kell gyártani. Ehhez alapanyag (vasrúd, rézrúd, alumínium rúd) kellett, de ezt másik gyár készítette. És lehetetlen volt előre megmondani, hogy melyik állami vállalatnak, szolgáltatónak, termelőszövetkezetnek, vagy barkácsoló honpolgárnak  mennyi és milyen csavarra lesz majd szüksége. A tervgazdálkodás és az áruhiány a Kádár rendszerben, a „puha diktatúrában" is megmaradt, bár a piaci elemek (minden termékre vonatkozó hatósági árak) lassan, fokozatosan tért nyertek.

   A terv megsértése megbocsáthatatlan bűn volt. Ezt egy példával illusztrálnám. Megjegyzem, a törvények nagyobb részét nem a Parlament, hanem az Elnöki Tanács, (valójában az állampárt) hozta, a negyedévenként összeülő Parlament utólagos jóváhagyásával. (298 igen. 0 nem. 0 tartózkodás.) Elhiszi az olvasó, hogy a munkahelyről való késéséért akár két évig terjedő börtön járt? Ugye nem. Akkor kéretik figyelni.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának

1950. évi 4. számú törvényerejű rendelete

a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről

(kivonat)

4.§.(1)  Vétséget követ el, aki valamely termék előállítására vagy felhasználására vonatkozó jogszabály értelmében tett hatósági rendelkezésen alapuló kötelességét megszegi és ezzel a népgazdasági terv, vagy valamely részletterv megvalósítását veszélyezteti.

9.§. (1) A jelen törvényerejű rendeletben meghatározott vétség két évig terjedő fogházzal büntetendő.

A Legfelsőbb Bíróság

IV.20.208/1951. számú állásfoglalása

(kivonat)

A munkából való önkényes távolmaradás, igazolatlan mulasztás, késés az 1950. évi 4. sz tvr. 4. §-ának 1. bekezdésébe bűntettnek minősül.

*

Az első Nagy Imre kormány 1953-ban ezeket a rendelkezéseket visszavonta.

Láng Róbert