Strip-tease
3 perc olvasás
Írhattam volna sztriptíznek is, hiszen a Helyesírási Kéziszótárban így szerepel, de akkoriban angolul írták. Mára kiment a divatból a bárok, mulatók, vendéglők műsorának fő attrakciója, a vetkőző szám, a puha diktatúra egyik gyöngyszeme, egyszersmind bizonyítéka. Először a budapesti Moulin Rouge éjszakai műsorában ámuldozhattunk a csinos lányok aktjain, később más mulatóhelyek is átvették a licencet. Belépés csak 18 éven felülieknek!
Írhattam volna sztriptíznek is, hiszen a Helyesírási Kéziszótárban így szerepel, de akkoriban angolul írták. Mára kiment a divatból a bárok, mulatók, vendéglők műsorának fő attrakciója, a vetkőző szám, a puha diktatúra egyik gyöngyszeme, egyszersmind bizonyítéka. Először a budapesti Moulin Rouge éjszakai műsorában ámuldozhattunk a csinos lányok aktjain, később más mulatóhelyek is átvették a licencet. Belépés csak 18 éven felülieknek!
Történt, hogy egy szovjet delegáció megtekintette a Moulin műsorát. Rövidesen értesítették a szórakoztatóipari vállalatok vezetőit, hogy ezt azonnal be kell szüntetni. A szocialista erkölcs nem tehet engedményeket. De pár hónap után feledésbe merült a tiltás és folytatódott a pikáns műsor. Hiába, ez hozta be a vendégeket és bár akkor még csökevényes volt a piac, a vendéglátóipar mégis csak a piacból élt.
Persze nem arról volt szó, hogy bejött egy csinos fiatal lány és lassan, fokozatosan levetkőzött. Koreográfiája, története volt a számnak. Például a színpadon állt egy mosóteknő, az előtérben ruhaszárító kötelek kifeszítve. Bejött a falusinak álcázott lány, levette a pruszlikját, úgy tett, mintha kimosná és felakasztotta a kötélre. Aztán következett a szoknya, blúz, az értelemig és tovább! Halk, diszkrét zene szólt, lehetett Ravel Bolerója, vagy valami modernebb.
A sztriptíz táncosnők valójában nem is voltak táncosnők. Képzettségük sem volt rá, de nem is kellett táncolniuk. Működésüket engedélyhez kötötték. A jelentkező vizsgáztatása után az engedélyt, az ORI, az Országos Rendező Iroda adta ki, pontosabban az erre kijelölt bizottság. Hej, ha én is, én is köztetek lehetnék……. Ügyeskedők visszaéltek ezzel a szisztémával, azt súgták a jelentkezők fülébe, hogy döntő szavuk van a bizottságban, csak egy csekélyke áldozatot kell hozni érte, szóra sem érdemes.
Budapesten, a múlt század hetvenes éveiben, a Márvány utcai rangos étteremnek bárja is volt. Négyfogásos, étlapból választható vacsora után az alagsori Pezsgő-bárba fáradtak le a vendégek, ahol személyenként kis üveg Törley és sós mandula járt. A sztriptíz-műsorral együtt mindössze 100 forintért. Igaz, hogy jegyet elővételben kellett váltani. És akkor a fizetések is aprócskák voltak.
A XXI. század múlatni vágyóit a sztriptíz már nem elégíti ki, valami kézzelfoghatóbbra vágynak. De ez már nem tartozik a témámhoz.
Láng Róbert