Először látható Magyarországon A kalóz című balett

A Manon, A hattyúk tava, A diótörő, és Don Quijote után újabb nagyszabású balettelőadás premierjének helyszíne lesz április 21-én az Operaház. A darab koreográfiáját Petipa és Szergejev nyomán Anna-Marie Holmes és Solymosi Tamás készítette. A Magyar Nemzeti Balett művészei három szereposztásban, látványos díszletek között keltik életre a Lord Byron ihlette művet. A bemutató a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében valósul meg.

A Manon, A hattyúk tava, A diótörő, és Don Quijote után újabb nagyszabású balettelőadás premierjének helyszíne lesz április 21-én az Operaház. A darab koreográfiáját Petipa és Szergejev nyomán Anna-Marie Holmes és Solymosi Tamás készítette. A Magyar Nemzeti Balett művészei három szereposztásban, látványos díszletek között keltik életre a Lord Byron ihlette művet. A bemutató a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében valósul meg.

A kalóz története az angol romantikus költőnemzedék egyik legnagyobb alakjának, Lord George Gordon Byronnak azonos című költeményéből (The Corsair) származik. A romantika korában Anglia és Európa más országaiban is fontos szerepet töltöttek be a társadalomból kiszorult vagy kirekesztett, hősiesre formált figurák (pl. a betyár, a fegyenc, a haramia, az útonálló), így a kalóz is egyfajta romantikus ideált testesített meg. A vers, amely a kalózkapitány és a rabszolgalány kalandos szerelméről szól, már saját korában népszerű irodalmi alkotásnak számított, később pedig jó alapot szolgáltatott zenés színpadi művek librettóihoz is. Vincenzo Bellini 1827-ben, Giuseppe Verdi 1848-ban írt operát A kalóz címmel, 1831-ben Berlioz ezzel az elnevezéssel nyitányt komponált, 1856-ban pedig a Giselle alkotója, Adolphe Adam készített balettet Le Corsaire, A kalóz címmel, amelyet a párizsi Operában állítottak színpadra, Joseph Mazilier koreográfiájával.

Két évvel később a művet Szentpéterváron is bemutatták. A produkcióban Marius Petipa az orosz balett-klassszika megteremtője és egyeduralkodó fejedelme kétféle minőségben is részt vett: asszisztensként a koreográfia átdolgozásában, illetve táncosként Conrad megformálásában. Petipa még négy alkalommal alkotta újra elképzelését (1863, 1868, 1885, 1899), majd az évek során több mester is átdolgozta a darabot, köztük Konsztantyin Szergejev is, a Kirov Balett együttesének művészeti igazgatója és vezető koreográfusa. Az ő variációja mindössze kilenc előadást élt meg, de felesége Natalija Dugyinszkaja támogatásával 1997-ben Anna-Marie Holmes színpadra állíthatta a balettet Bostonban, amit később az American Ballet Theatre is műsorára tűzött. „Az, hogy végül bejártuk vele az egész világot, nem az én döntésem volt: A kalóz egyszerűen elkezdte élni a saját életét" – nyilatkozta a kanadai születésű művésznő. 2013-ban az English National Ballet-nél, majd az American Ballet Theatre-nél, Uruguayban, a Julio Bocca Társulatnál és Buenos Airesben is a Teatro Colónban is színpadra vitte a művet, a Public Broadcasting Service pedig Emmy-díjjal jutalmazta A kalóz Holmes-féle verzióját. A koreográfusnő most Solymosi Tamás felkérésére utazott Budapestre, hogy a Magyar Nemzeti Balett művészeivel mutassa be a darabot. „Ez egy nagyon nehéz balett. Ráadásul a technika tökéletes elsajátításán túl színészi képességeket is elvár a táncosoktól" – hangsúlyozta Holmes.

A kanadai születésű Anna-Marie Holmes volt az első észak-amerikai balettművész, akit a Kirov Balett oroszországi fellépésekre hívott. Színpadra lépett többek között a Londoni Fesztivál Balett, a Royal Scottish Ballet, a berlini Staatsoper, a Holland Nemzeti Balett, a Les Grands Ballets Canadiens, a Chicago International Ballet, a Ruth Page Ballet, a Royal Winnipeg Ballet és más társulatok előadásaiban. Olyan koreográfusok készítettek neki darabokat, mint Brian MacDonald, Agnes de Mile, Ruth Page, Juan Corelli vagy Peter Darrell. Holmes később Portugáliában megalapította a Costa do Sol Nemzetközi Táncakadémiát, amelynek egyik művészeti vezetője is volt. 1985-ben csatlakozott a Boston Ballet társulatához, aminek 1997-ben művészeti vezetője lett, emellett a Boston Ballet Center for Dance Education dékánjává is kinevezték. 1990-1994 között a jacksoni School of International Ballet Competition művészeti vezetője volt, 1997-ben megkapta a Dance Magazine díját a műfajért végzett különleges és hosszan tartó tevékenységéért, és ő volt az első, akit a North Carolina School of the Arts a Rudolf Nureyev professzúrával tüntetett ki.

Az április 30-ig futó budapesti előadásokon a féri főszerepekben két balettcsillag is feltűnik. Conradot, a kalózkapitányt Leblanc Gergely a 2016/17-es, valamint Oláh Zoltán a 2012/13 és 2014/15-ös évad Étoile-ja is megformálja, csakúgy mint Radziush Mikalai címzetes magántáncos. Medora, a rabszolgalány szerepében Cheprasova Elizaveta, Tanykpayeva Aliya és Kim Minjung látható. A karmesteri dobogón Déri András és Valerij Ovszjanyikov áll majd. A pazar díszlet Rózsa István, a magával ragadó jelmezek pedig Rományi Nóra tervei alapján készültek.