Az alacsony kötvényhozamok a francia választás miatti nyugtalanságot tükrözik
3 perc olvasás
Márciusban a benchmarknak tekintett tízéves német államkötvény hozama az éves csúcsot jelentő 0.51%-ra emelkedett, összhangban azokkal a várakozásokkal, hogy ez EKB hamarosan emelni fogja a betéti kamatlábat. Ez az kamatláb, amely alapján az EKB a kereskedelmi bankok részére fizet (illetve aktuálisan felszámít, mivel ez a kamatláb 2014 közepe óta a negatív tartományban van). Ezt a kamatlábat sok kritikával illetik, mivel ennek hatására az államkötvények és a vállalati kötvények hozamai nulla alá csökkentek, és a bankok eredményei is masszív esésbe kezdtek.
Márciusban a benchmarknak tekintett tízéves német államkötvény hozama az éves csúcsot jelentő 0.51%-ra emelkedett, összhangban azokkal a várakozásokkal, hogy ez EKB hamarosan emelni fogja a betéti kamatlábat. Ez az kamatláb, amely alapján az EKB a kereskedelmi bankok részére fizet (illetve aktuálisan felszámít, mivel ez a kamatláb 2014 közepe óta a negatív tartományban van). Ezt a kamatlábat sok kritikával illetik, mivel ennek hatására az államkötvények és a vállalati kötvények hozamai nulla alá csökkentek, és a bankok eredményei is masszív esésbe kezdtek.
Mostanra azonban az euró övezet irányadó államkötvényeinek hozamai ismét megközelítették (és több esetben át is lépték) az éves mélypontokat. Azt azért le kell szögezni, hogy az EKB jelentős mértékben visszafogta szigorítási törekvéseit, és jelzést küldött a piaci szereplőknek, hogy ne becsüljék túl a monetáris politika szigorításának ütemét.
A piaci mozgások mögött azonban más is van – a politikai bizonytalanság került ismét a középpontba. A hét végén végre meglátjuk, hogy ki nyeri a régóta a figyelem középpontjában álló francia választások első fordulóját, és ki lesz az a két jelölt, akik az utolsó fordulóban megküzdhetnek egymással Franciaország elnöki posztjáért. A befektetők biztonsági játékot játszanak, és ez meglátszik az euróövezet irányadó állampapírjainak hozamain is. Ha megnyugszanak a kedélyek, akkor számíthatunk arra, hogy az EKB a növekedési várakozásokhoz fogja igazítani a politikáját.
A likviditási programhoz kapcsolódó kötvényvásárlások fokozatos kivezetése várhatóan mérsékli majd az államkötvények iránti keresletet – bizonyos jelek arra utalnak, hogy ez a folyamat már el is kezdődött. Az EKB már április elején megkezdte a kötvényvásárlások havi keretösszegének csökkentését (80 milliárd euróról 60 milliárd euróra), azonban arra vonatkozóan nem adott iránymutatást, hogy minden eszközosztályban egyforma mértékben kívánja-e a csökkentést végrehajtani. A jegybank heti rendszerességgel publikálja az általa megvásárolt vállalati kötvények állományát. Ha ránézünk a számokra, akkor nem igazán tapasztalhatunk csökkenést ebben a szegmensben, ami azt jelenti, hogy a fokozatos kivezetés leginkább az államkötvényeket érintette, és ha ez a politika nem változik, akkor az azt jelenti, hogy az európai államkötvények legnagyobb vevője által támasztott kereslet drámai hirtelenséggel le fog csökkenni.
Michael Boye, Saxo Bank
