A nagy-nagy lakat

–  Főnök, bajban vagyunk. Már nem tudjuk tovább húzni ezt az ügyet.

–  Főnök, bajban vagyunk. Már nem tudjuk tovább húzni ezt az ügyet.

–  Miről is van szó?

–  Öt évvel ezelőtt megvettük az albánoktól a Zogu Bankházat, hogy erősítsük a magyar tulajdont a bankszektorban. És azóta nem tudnak kikecmeregni a veszteségből.

–  Mennyi a veszteség?

–  Tízmilliárd forint.

–  Ez nem olyan nagy összeg.

–  De évente!

–  Az más. Viszont eszembe jutott a megoldás. Itt van Amerikából Mr. Steve Taylor, a Federal Reserve System spekulációs osztályának vezetője. Meg akarja nézni a Nemzeti Színházban a Csíksomlyói passiót Vidnyánszky Attila rendezésében. Ezért utazott ide egy hétre. Leülünk hármasban és megoldjuk a dolgot.

–  De főnök, én nem tudok angolul.

–  Nem is kell, te butuska. Taylor húsz évvel ezelőtt ment ki Amerikába. Szabó Istvánnak hívták, nagyon elhúzódott a vagyonosodási vizsgálata és nem akarta kivárni a végét.

*

–  Köszönöm, hogy eljött hozzánk Szabó úr. Hálásak lennénk, ha tanácsot adna nekünk.

–  Mennyire hálásak?

–  Majd megegyezünk. Arról van szó, hogy egy magyar tulajdonban lévő bank évek óta veszteséges.

–  Mit tettek eddig?

–  Az első két évben konszolidáltuk a bankot., reméltük, hogy így valami kis nyereség keletkezik. De a helyzet nem változott.

–  Azután?

–  Komolyabb lépések következtek. Szigorú levelet írtunk a bank elnökének, hogy ha egy éven belül nem teszi nyereségessé a bankot, akkor megvonjuk az év végi prémiumát.

–  Ez segített?

–  Nem. Erre munkába lépett a Nemzetgazdasági Minisztérium bankokat pátyolgató helyettes államtitkára. Aki felmérte a helyzetet és szigorú megrovásban részesítette a bank menedzsmentjét.

–  Ez sem segített?

–  Ez sem. Akkor kineveztek egy toleranciáért és kompromisszumokért felelős helyettes államtitkárt. Azzal a megbízással, hogy hajtson végre bankreformot, kerül amibe kerül.

–  Maradt a veszteség?

– Eltalálta. Aztán jött a feketeleves. Köteleztük a bankot, hogy résvényeket, kötvényeket bocsásson ki. Ha ezeket el tudja adni, akkor eltekintünk korábbi baklövéseiktől. Szóval mit tanácsol Szabó úr?

–  Hát nézzék, ez nálunk másként megy. Ha egy bank vesztesége eléri a száz dollárt, azonnal közbelépünk és kiutalunk nekik háromszáz dollárt.

–  És mit kezd a csődközeli bank ezzel e nevetségesen csekély összeggel?

–  Vesznek rajta egy lakatpántot és egy nagy-nagy lakatot. Ráteszik a bank bejáratára, egy lélek az ajtón se be, se ki. És legott megszűnik a veszteség.

–  Hát köszönjük szépen, igyekszünk megfogadni a tanácsot, de egy kicsit nehezen fog menni.

–  Ugyan miért?

–  Tudja hogy van ez nálunk, a bank elnökét felülről támogatják.

Láng Róbert