Május 1 hivatalos története– „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés”

Zsigmond Endre plakátjaA munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség. Május 1. hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni.

Zsigmond Endre plakátjaA munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség. Május 1. hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni.

Az előzményekhez egészen a brit ipari forradalomig kell visszamennünk.  Amikor is egy Robert Owen nevezetű gyártulajdonos 1817-ben megfogalmazta a munkások követeléseit, melybe többek közt beletartozott a munkaidő lecsökkentése 8 órára a 10-16-ról. 

Több kisebb tüntetést, sztrájkot tartottak, annak érdekében, hogy a követeléseiket érvényesítsék. Azonban a mozgalom hamar kifulladt, mert törvényi szabályozás híján ezeket az alkalmazottakat hamar elbocsátották és más gyárak sem voltak hajlandóak felvenni őket.  Habár 1847-ben a nők és gyerekek munkaidejét 10 órában maximalizálták Nagy-Britanniában és gyarmatain, egészen 1856. április 21-éig a kérdésben nem történt előrelépés.   Ezen a napon léptek sztrájkba az ausztráliai Melbourne városában a kőművesek és építőmunkások, hogy a Melbourne-i Egyetemtől az ausztrál Parlamentig menetelve követeljék a 8 órás munkaidő bevezetését a kontinensen.  Akciójuk sikeresen zárult, követeléseiket teljesítették mindenféle retorziók nélkül.

1886. május 1-jén a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidő bevezetéséért. 1889. július 14-én Párizsban megalakult a II. Internacionálé (1889-1916 között működött, a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése volt), melyen úgy határoztak, hogy a három évvel korábbi chicagói tüntetés kezdetének negyedik évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel országszerte a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, ahol az még nem történt meg, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezéséért. A tüntetések az Egyesült Államokban olyan jól sikerültek, hogy a II. kongresszuson, 1891-ben május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították. 

A szocialista és munkásmozgalmak térnyerésével a 20.század folyamán lassan népünneppé vált Május 1.. Először a Szovjetunióban majd a világháború után a többi szocialista-kommunista országban is. Május 1. az egyik legnagyobb nemzetközi szocialista ünnepé vált.

Mások is ünnepelnek

Május 1 a természet megújulásának ünnepe. Egyes pogány ünnepek a kereszténység előtt ezekre a napokra estek, mint például az ír Beltane, amely az esztendő „napos" felének eljövetelét jelentette, és ekkor hajtották ki az állatokat a nyári legelőkre. A babona szerint a vándorlás kezdetekor a pásztorok a csordát két tűzrakás között terelték át, ezzel védelmezték az állatokat a betegségektől, gonosz szellemektől. A legendák szerint „Danu istennő népe", azaz az ír és a skót mitológiai alakok, istenek és hősök is május 1-jén érkeztek Írországba. 

Május 1.-én Jézus nevelőapjára, az ácsra is emlékezünk.  Munkás Szent József ünnepét1955. május 1-jén rendelte el XII. Piusz pápa. Korábban a szent tiszteletének hónapja általában március volt, Magyarországon is.

Ma is aktuális, korábban írtuk május elsejéről: http://www.euroastra.info/node/49641

Mint tudjuk a „tudjukik" egészen mást ünnepelnek és egészem más miatt jelölték ki a május 1-ét nagy szocialista/kommunista/szoclib de semmiképpen sem alulról vagy az egyháztól jött kezdeményezés alapján. Ennek hátteréről Dr. Drábik János irt egy kiváló cikket: http://www.euroastra.info/node/111862