Megosztott fődíj a független színházi fesztiválon
5 perc olvasás 
Az RS9 OFF (lásd: http://euroastra.hu/node/111704) független színházi fesztiválon a zsűri megosztott fődíjat osztott. Így egyenként 300.000 forint jutalomban részesült a Metanoia Artopédia Jég-doktrínák című előadása, a Ziggurat Projekt Esumi és Asao című produkciója és a Gólem Színház Gólemese című előadása.
Az RS9 OFF (lásd: http://euroastra.hu/node/111704) független színházi fesztiválon a zsűri megosztott fődíjat osztott. Így egyenként 300.000 forint jutalomban részesült a Metanoia Artopédia Jég-doktrínák című előadása, a Ziggurat Projekt Esumi és Asao című produkciója és a Gólem Színház Gólemese című előadása.
A közönség szavazatai alapján a fesztivál közönségdíját a lendvai Egy&Más Vándorszínház kapta a Terápia című előadásáért. A zsűri különdíjat is osztott, a legjobb színész különdíját megosztva Jászberényi Gábor és Gulyás-Hermann Sándor kapták a Kövek a zsebben című előadásban nyújtott alakításukért, míg a legjobb színésznő különdíját a Tiszta vicc című produkció egyik szereplője, Hasenfrantz-Szegvári Júlia vihette haza.
Megosztott fődíjasok:
Metanoia Artopédia: Jég-doktrínák – variációk a náci retorikára
Rendező/Látvány: Perovics Zoltán
A szegedi Metanoia Artopédia színház Jég-doktrinák – variációk a náci retorikára című előadása kifejezetten azzal a szándékkal jött létre, hogy érzékennyé tegye a mai fiatal generációkat a náci gyűlöletbeszéd veszélyeire, illetve megtanítsa felismerni annak elemeit a mai közbeszédben. Az előadás a Holokauszt esztétikai reprezentációjának szokatlanabb módját választja azáltal, hogy az áldozatok perspektívája helyett az elkövetőkre koncentrál, pontosabban az elkövetők nyelvhasználatát és gondolkodásmódját állítja a fókuszba, azt a Victor Klemperer, az irodalomtudós drezdai túlélő és szemtanú által LTI-nek (Lingua Tertii Imperii – a Harmadik Birodalom Nyelve) nevezett nyelvi propagandát, amely képes volt tömegméretekben mételyezni a hétköznapi emberek tudatát is, és gyilkosokká, vagy a gyilkosok kollaboránsaivá tenni őket. Az előadás szövegkönyve a szélesen értelmezett kordokumentumok sajátos kollázsa: szerepelnek benne idézetek a túlélők emlékirataiból (Dr. Nyiszli Miklós, Victor Klemperer, Ovics Perla) is, de zömmel az elkövetőknek, a népirtás német és magyar felelőseinek (Hitler, Himmler, Eichmann, Endre László, Horthy Miklós, Szabó Dezső, stb.) beszédeire, nyilatkozataira alapoz, illetve a 30-as, 40-es évek náci szövegei mellé, közé helyezi napjaink szélsőjobboldali megnyilvánulásait, a blogok, internetes fórumok névtelen szereplőinek kommentjeit és egyes mai közszereplők nyilatkozatait.
Ziggurat Project: Esumi és Asao
Rendezte: Kalmár Ákos
„A Ziggurat Project célkitűzése alapvetően tér-specifikus előadások létrehozása különböző művészeti ágak szerves vegyítésével. Ennek megfelelően, Acsai Roland Bárka-, Radnóti- és Zelk Zoltán-díjas drámaíró, író, költő, műfordító modern nó-dráma imitációját egy összművészeti alkotás formájában dolgozzuk fel. Kezdetekben a nó-drámákat szabadtéren játszották, később kerültek csak a speciálisan erre a célra létrehozott, sajátos színházi terekbe. Mi sem csupán hagyományos teátrumi térben gondolkodunk, a darabot a későbbiekben szeretnénk más, semleges, üres térben is játszani. Kísérletünk többek közt kiterjed e két hagyomány (színházi és nem színházi tér) felelevenítésére, újragondolására. Az előadás munkacíme megegyezik a Roland által írt nó-dráma eredeti címével: Esumi és Asao. A darab szellemiségét, látványvilágát, eszközhasználatát, zeneiségét tekintve erősen merít a japán kultúrából, művészeti ágakból, színházi-, zenei- és táncformákból (harcművészet, zen filozófia, a nó-dráma hagyománya) oly módon, hogy mozgásrendszerében, képi világában letisztult alkotás jöjjön létre, ami lineáris módon követi a dráma szerkezetét. Az előadás azt próbálja ki, hogy a japán hagyományokat miféle módon vagyunk képesek magyarként befogadni, (újra)értelmezni, és saját színházi nyelvezetünkön keresztül kifejezni. Nagyon fontosnak tartjuk a próbafolyamatot megelőző kutatási fázist, ami a japán mozgás és zenei világ elmélyült tanulmányozásából áll. Nem reprodukálni szeretnénk a keleti világ hagyományait, hanem az elsajátított ismeretekkel dolgozva egy, az előadók ezen tapasztalataiból leszűrt belső élményein alapuló előadás létrehozását tűztük ki célul."
Gólem Színház és a Szamárfül Projekt: GÓLEMESE – avagy így ment a rabbi hohmecolni!
Rendező: Schmied Zoltán
„Hogyan kerül egy történetbe egy fél takaró, egy gránátalma magja, Salamon király, egy méhecske és az igazság mécsese? A rabbi elmeséli, miközben életet próbál lehelni a mese erejével a Gólembe! Sikerülni fog neki vagy sem? Ha a közönség is segít, akkor bármi megtörténhet! Az előadás a Gólem legenda által keretezve négy közismert zsidó népmesét dolgoz fel, melyeket a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent Zsidó népmesék című kötetből válogattunk, a könyv szerkesztőjének, Bán Lindának szakértő segítségével. A rabbi elhatározza, hogy teremt egy lényt, hogy segítse az embereket a mindennapi boldogulásban. Agyagból és sárból megalkotja, és elnevezi Gólemnek. Hogy életet leheljen belé, esténként történeteket mesél neki az emberekről. Előadásunkban olyan történeteket gyűjtöttünk egy csokorba, amik remekül példázzák a zsidó gondolkodás és kultúra sajátosságait, tradícióit. Tesszük ezt persze mai köntösbe ágyazva, élő zenével színesítve."
Lantai József
