ALBAN BERG (1885-1935)
4 perc olvasásA romantikán alapuló modern szimfonikus zene nagy alakja nürnbergi kereskedőcsaládból származott. Anyjától örökölte tehetségét és hajlandóságát a muzsika iránt. 1904-től Arnold Schönberg tanítványa, Gustav Mahler csodálója volt, Webernt és Zemlinskyt pedig példaképének tekintette. Eleinte tisztviselőként dolgozott, de 1906-ban annyi pénzt örökölt, hogy csak a zenének élhetett. Dalokat és vonósnégyeseket szerzett. 1912-ben bemutatta az Altenburg-dalokat, amelyeknek expresszionista stílusát a közönség botrányosnak tartotta.UPDATED: 2017-06-05 00:26:53
A romantikán alapuló modern szimfonikus zene nagy alakja nürnbergi kereskedőcsaládból származott. Anyjától örökölte tehetségét és hajlandóságát a muzsika iránt. 1904-től Arnold Schönberg tanítványa, Gustav Mahler csodálója volt, Webernt és Zemlinskyt pedig példaképének tekintette. Eleinte tisztviselőként dolgozott, de 1906-ban annyi pénzt örökölt, hogy csak a zenének élhetett. Dalokat és vonósnégyeseket szerzett. 1912-ben bemutatta az Altenburg-dalokat, amelyeknek expresszionista stílusát a közönség botrányosnak tartotta.UPDATED: 2017-06-05 00:26:53
Az első világháború kirobbanása előtt ismerkedett meg Georg Büchner (1813-1837) töredékes színművével, a Woyzeckkel, amit 1879-re sikerült úgy összeszedni, az eredeti tintát láthatóvá tenni, hogy Münchenben bemutassák. Büchner drámája igaz történeten alapult: Woyzecket 1824-ben kivégezték a szeretője meggyilkolása miatt. Berg 1914-ben látta a darabot. Megragadta a mű drámai naturalizmusa, társadalomkritikája, így ő írta az operához a librettót is (a név különbözőségének oka a bizonytalanság: Woyzeck vagy Wozzeck.) 1915-17 között katonai szolgálatot teljesített, ezért a Wozzeck szövege 1917-ben, a partitúra 1921-ben készült el. Először 1924-ben került színre Münchenben, vegyes fogadtatással, Erich Kleiber vezényletével. Később nagy sikert hozott Berlinben, Prágában, Leningrádban és Oldenburgban. Az operából készült hangversenyciklus az 1923-as Frankfurt am Main-i bemutatón meghozta Berg számára az áhított világhírt.
Schönberg 50. születésnapját megtisztelte a Lírai szvit című művével. Egy angyal emlékére hegedűversenyt írt, amikor meghalt Alma Mahler-Werfel és Walter Gropius 18 éves lánya. Megzenésítette Goethe, Rilke, Mombert és Baudelaire verseit. 1928-ban fogott bele a Lulu című opera írásába Frank Wedekind (1864-1918) naturalista tragédiája nyomán, amit már nem tudott befejezni (a befejést Friedrich Cerha írta, de igazi bemutatóját csak 1979-ben vezényelhette Pierre Boulez). Az elmúlt hatvan évben itthon nem adták elő.
Alban Berg a hátán elmérgesedett rovarcsípés következtében fiatalon elhunyt.
WOZZECK
Három felvonásos, kétórás opera a Wozzeck nevű katonai borbélyról, nyomorgó élettársáról, Marie-ról, meg a közös gyermekükről. A borbély éppen borotválja a főnökét, a kapitányt. Filozofálnak, amihez egyikük sem ért. A kapitány gúnyolódik a zabigyereken, jósolgatja a világvégét. A borbély ahelyett, hogy átvágná a főnök torkát, rohan a családjához a pénzével. Még Andres doktor esztelen kísérleteinek is aláveti magát, hogy valami keresethez jusson. Eközben Marie a katonazenekar tamburmajorjával félrelép.
A második felvonásban Marie a tamburmajortól kapott fülbevalót próbálgatja. Jön Wozzeck, rákérdez a fülbevalóra. Marie azt hazudja, találta, de a doktor és a kapitány párbeszédéből a borbély rájön, hogy átverték. Wozzeck kezet emelne Marie-ra, de az rávágja, hogy inkább ölje meg. Ezután mindenki a helyi kocsmába siet. Marie ott összesimulva tánncol a tamburmajorral. Wozzeck felháborodva közbeveti magát, de a katona erősebb, véresre veri a borbélyt.
A harmadik felvonásban Marie a Bibliát olvassa a házasságtörő asszonyról. Wozzeck sétálni hívja a tóhoz. Szóváltás közben egy késsel leszúrja Marie-t. A kést a tóba dobja, de megcsúszik, és belefullad a vízbe. A kapitány és a doktor hallja a hörgését, de gyorsan továbbáll. Másnap a gyerekek Marie háza körül játszanak, amikor felfedezik a holttestet és a hullát is a tóban. A gyerekek mind odaszaladnak, Marie kisfia nem érti, mi történt, vesszőparipáján vidáman fut a többiek után.
Budapesten 1964-ben, majd 2009-ben a Miskolci Operafesztiválon mutatták be. Hiába számított óriási zenei csemegének, azóta nem játsszák.
DOBI ILDIKÓ