Révay András: Ezt még a Szíriuszról is látni lehet
5 perc olvasás
Az elmúlt évek teltházas operett gáláinak sikerei után az idei, immáron ötödik évben négynapos fesztivállá bővül a Budavári Palotakoncertek eseménysorozata. A Budai Vár Oroszlános udvarába 2017. augusztus 3. és 6. között beköltözik az operett mellett a klasszikus és a népzene is. A különböző műfajokat egy központi gondolat kapcsolja össze: az Ausztria és Magyarország között 1867-ben létrejött kiegyezés, történelmünk egyik sorsfordító eseményének 150. évfordulója.
Az elmúlt évek teltházas operett gáláinak sikerei után az idei, immáron ötödik évben négynapos fesztivállá bővül a Budavári Palotakoncertek eseménysorozata. A Budai Vár Oroszlános udvarába 2017. augusztus 3. és 6. között beköltözik az operett mellett a klasszikus és a népzene is. A különböző műfajokat egy központi gondolat kapcsolja össze: az Ausztria és Magyarország között 1867-ben létrejött kiegyezés, történelmünk egyik sorsfordító eseményének 150. évfordulója.
A rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatót Szalai Emese és Alekszej Dolbilov keringője nyitotta, megadva ezzel az alaphangot a továbbiakhoz. Az operetten túl magunk mellé kell hívni olyan műfajokat is – indokolta meg az eltérést a korábbiaktól dr. Vadász Dániel, a Budavári Palotakoncertek producere – melyek szorosan a magyar zenéhez tartoznak. A sorozatot augusztus 3-án a Nemzeti Táncegyüttes kezdi a Kiegyezés/150 című táncjátékkal. Utána, 4-én és 5-én következnek a hagyományos operett koncertek, majd 6-án csatlakoznak hozzájuk a Nemzeti Filharmonikusok, Hamar Zsolt vezényletével és Ránki Fülöp szólista fellépésével. Az öt évvel ezelőtti egynapos operett fesztiváltól mostanáig nem volt egyszerű az út. Ám egy ilyen rendezvényt már az a tény is jól indokol, ha meggondoljuk, hogy a XX. században hány kiváló zeneszerzőt adott a világnak Magyarország! Négy akkora névvel, mint Bartok, Kodály, Kálmán Imre és Lehár talán egyetlen más ország sem büszkélkedhet. Vannak Budapesten kitűnő produkciók máshol is, de egy ilyen nagyszerű hely, mint a Budavári Palota Oroszlános udvara, az egész város szimbóluma, vonzereje lehet!
A programsorozat nyitányaként a Magyar Nemzeti Táncegyüttes mutatja be Kiegyezés /150 című látványos táncszínházi előadását. A mű témája valóban az idén 150 éves kiegyezés. Rendkívüli dinamika, több mint 100 táncos, a táncok virtuozitása és a színpadképek látványossága teszi varázslatossá az estét a Budai Vár gyönyörű környezetében. A darab ötven év történetét foglalja magában – mondta el róla a produkció koreográfusa a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán. A történészek máig vitatkoznak róla, elképzelhető tehát, milyen nehéz volt megfogalmazni a néptánc nyelvén. Kezdődik az aradi 13 tragédiájával, folytatódik a Deák – Kossuth vitával, majd megelevenedik a kor Pest-Budája, magyar táncokkal, palotásokkal, Strauss, Liszt, Erkel muzsikával, ám a mellettünk élő nemzetiségek virtuóz táncait, gazdag viseletkultúráját, csodálatos zenei világát is bemutatják.
Hogy augusztus első hétvégéjének súlyponti eleme mégis csak az operett lesz, arról előbb Sera Gösch és Dolhai Attila győzte meg a tájékoztató vendégeit, egy részlettel a Víg özvegy-ből, majd Maklári László, az Operettszínház főzeneigazgatója világította meg a szerkesztés elveit. A következő két napon, augusztus 4-én és 5-én ugyanis a Budapesti Operettszínház Sissi nyomában című nagyszabású operettkoncertje lesz látható a hazai operettjátszás sztárjainak előadásában. A műsor a magyar komponisták mellett, az első részben a bécsi operett világát is megidézi. A folytatásban helyet kapnak a Víg özvegy, a Luxemburg grófja és Offenbach: Kékszakál című vígoperájának részletei, valamint a legújabb, a Riviera girl dalai. A produkció kiegészül osztrák énekesekkel és a tavalyi Lehár-énekverseny díjazottjával, a kolozsvári Fülöp-Gergely Tímeával.
Budapest igazán megérdemel egy ilyen színvonalú rendezvényt, mint amilyenné a Budavári Palotakoncertek kinőtte magát. A fény, a csillogás, megtetézve a csodálatos tartalommal, olyan magasságokba emeli a magyar kultúrát, amit akár még a Szíriuszról is látni lehet – hangsúlyozta Kerényi Miklós Gábor (KERO), a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője. Erre talán a legjobb bizonyíték a Riviera girl lehet, mely valójában nem más, mint a Csárdáskirálynő erősen amerikanizált, Broadway változata, és ami most a Kálmán Imre Teátrum nagy sikere. Az eredeti átiratot Guy Bolton és a világhírű angol szatirikus szerző, P.G. Wodehouse készítette, és száz évig nem játszották Magyarországon. Nálunk Závada Péter vadonatúj dalszövegeivel hódítja meg a közönséget. Amikor valaki meghallja majd Kerényi Miklós Máté előadásában a Mormon dalt, ne gondolja, hogy a nyári kánikula ártott meg neki. A zseniális új szöveg a többnejű nagypapáról ragyogóan illik a nem kevésbé zseniális Kálmán Imre muzsikához. A többi egyelőre maradjon titok!
A rendezvénysorozat záróestjén, a Nemzeti Filharmonikusok mutatja be Magyar est címmel szimfonikus koncertjét, amelyet az együttes nemrégiben kinevezett zeneigazgatója, Hamar Zsolt vezényel. Liszt, Kodály és Dohnányi művei csendülnek fel; a szólista az ifjú zongoraművész, Ránki Fülöp lesz. Hozzá a műsorában most először szereplő Liszt: Esz-dúr zongoraverseny azért áll igazán közel, mert ebben a műben nagyon erősen tetten érhető Liszt magyarságtudata. A főtéma karakteréből ez azonnal kiderül, már az első pillanattól kezdve. Ráadásul a darab annak ellenére lett nagyon népszerű, hogy szerzője olyan forradalmi újításokat vezetett be a versenymű formájába, amik addig teljesen szokatlanok voltak. Ez a zongoraverseny, Liszt minden hangszeres tudását felvonultató remekmű zárja majd a koncert első részét, a másodikban Erkel, Weiner és Dohnányi egy-egy alkotása szerepel majd.
