A török nagykövet alkotásaiból nyílt kiállítás Szentendrén

Sakir Fakili török nagykövet csaknem negyven alkotásából nyílt tárlat július 12-én a szentendrei MANK Galériában, ahol a képek világa ebben a harsány, zűrzavaros korban a megnyugvást, a békés nyugalmat hozza elénk. „Gyermekkorától fogva fellelhető a művészeti véna, festészete az állandóságot képviseli a diplomata életét jelentő állandó mozgások közepette" – fogalmazott a kiállítást megnyitó Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.

Sakir Fakili török nagykövet csaknem negyven alkotásából nyílt tárlat július 12-én a szentendrei MANK Galériában, ahol a képek világa ebben a harsány, zűrzavaros korban a megnyugvást, a békés nyugalmat hozza elénk. „Gyermekkorától fogva fellelhető a művészeti véna, festészete az állandóságot képviseli a diplomata életét jelentő állandó mozgások közepette" – fogalmazott a kiállítást megnyitó Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.

Az Egy nagykövet szemével… címet viselő tárlaton 38 alkotást mutatnak be, főleg akvarelleket, de néhány olajfestmény, valamint szén- és tollrajz is megtekinthető Sakir Fakili munkái között.

Az alkotások vegyes tematikájúak, a portrék mellett nagy számban megtalálhatóak köztük nevesebb törökországi és magyarországi helyszíneket, épületeket – mint Ayvalik városát, Ankarát vagy Esztergomot, Tatát, Tihanyt és a Parlamentet is – ábrázoló munkák.

Nagy hagyománya van annak, hogy diplomaták, politikusok valamilyen művészeti ágban alkotnak – fogalmazott Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Példaként említette Bánffy Miklóst, aki rövid ideig külügyminiszterként képviselte Magyarországot, miközben nemcsak az Opera és a Nemzeti Színház igazgatója, hanem nagyszerű regényíró, kiváló karikaturista, jelmeztervező volt. „A párizsi béketárgyalásokon pedig, amikor Clemenceau, akinek művészeti írói tevékenységét jól ismerjük, a lengyel delegációt fogadta, amelyet Ignacy Jan Paderewski, korának egyik legnevezetesebb zongoravirtuóza vezette, a bemutatkozáson a francia elnök megkérdezte, rokona-e a híres zongoristának. Mikor Clemenceau megtudta, hogy a vele szemben álló politikus maga az, legendássá vált mondatában megjegyezte, hogy lehet ilyen mélyre süllyedni?" – mesélte el a történetet a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.

„Ritka alkalmak egyike, hogy egy nagykövetnek kiállítást rendezünk, Sakir Fakili azonban régóta fest a világ különböző részein. Több olyan képe is látható a MANK Galériában nyílt kiállításon, amely Magyarországon készült, így a tárlat arról is szól, hogyan látja egy török nagykövet hazánkat, tájainkat" – fogalmazott Dr. Hóvári János, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft, a MANK főigazgatója.

„Mi, diplomaták állandó mozgásban vagyunk, ezért csak néhány dolgot vihetünk magunkkal egyik megbízatásból a másikba. Egy könnyen hordozható hobbi valahogy így néz ki" – mondta a nagykövet. Hozzátette: színek és vonalak kombinációját igyekezett vászonra vinni, azokat a városokat, ahol élt már, és persze az azt körülvevő természetet.

Sakir Fakili nem végzett festészeti tanulmányokat. Felelősségteljes politikai hivatása mellett, kikapcsolódásként nyúl az ecsethez, a tollhoz. Örömét leli abban, hogy rögzítse a látottakat, Önmaga és mások örömére.

A kiállításon tájképek, csendéletek, portrék, figurális kompozíciók szerepelnek. Olajképek, akvarellek, tusrajzok, szénrajzok. Olajfestményeinek leggyakoribb témája a tenger: az expresszív hatású, lendületes képek mesterien kezelt színekkel válnak képi beszéddé, vallomássá.

Ismerőseiről, barátairól készített portréi merész képkivágások. Megőrzik az arc, a személy egyedi jellegzetességét, karakterek és típusok tekintenek ránk, ismeretlenül is ismerős arcok, de az egyéni jelleg mellett egyfajta összetartozást is sejtünk.

Tájképein a natura lüktetését az egymásba folyatott amorf foltok jelzik, miközben a helyszín – a tobzódó színek ellenére – mérhetetlen békességet sugall. Az alkotások teret teremtenek, távlatokat nyitnak. Izgalmas, ahogy egymásra rakja, egymásba oltja a színeket, miközben tudjuk, hogy az akvarell esetében korrigálásra nincs lehetőség.

Sakir Fakili magyarországi tartózkodása során számos helyen megfordult. Megihlette őt a magyar táj varázsa, a Balaton atmoszférája. Jelképszerű tömörséggel adja vissza egy-egy táj, épület hangulatát. Az alkotó a hangsúlyt nem is annyira az épületekre, a műemlékekre, mint inkább a táj egészére fekteti. Ilyenformán a látvány festői megfogalmazása dokumentummá lényegül: érzelmi-művészi dokumentummá. Kifinomult szellemi intelligenciával, egyfajta vizuális renddel, egyszerűen, érthetően dolgozik. Mert a tiszta szív és a rendet kereső értelem mindig egyszerű. Időkön, korokon, határokon átívelő.

A kiállítás július 24-ig megtekinthető a szentendrei MANK Galériában.