A szomszédokban bíznak a nők — ezekkel védjük a lakásunkat
3 perc olvasás
A hatékony lakásvédelmi módszerek közül leginkább a lakásbiztosításokban, a szén-monoxid-riasztókban és a szomszédok összefogásában bíznak a magyarok – derült ki a K&H biztos jövő indexéből. A szomszédokra leginkább a nők és a kisvárosokban, falvakban élők számítanak. A biztonsági ajtók és riasztók már nem szerepeltek ilyen jól: tavalyhoz képest a legnagyobb mértékben a távfelügyelettel rendelkező riasztók és a biztonsági ajtókba, ablakokba vetett bizalom csökkent.
A hatékony lakásvédelmi módszerek közül leginkább a lakásbiztosításokban, a szén-monoxid-riasztókban és a szomszédok összefogásában bíznak a magyarok – derült ki a K&H biztos jövő indexéből. A szomszédokra leginkább a nők és a kisvárosokban, falvakban élők számítanak. A biztonsági ajtók és riasztók már nem szerepeltek ilyen jól: tavalyhoz képest a legnagyobb mértékben a távfelügyelettel rendelkező riasztók és a biztonsági ajtókba, ablakokba vetett bizalom csökkent.
Kármegelőzési és kártalanítási szempontból a lakásbiztosítást tartják a legjobb megoldásnak a magyarok. A K&H biztos jövő index adatai szerint az idei első negyedévben az emberek 61 százaléka tartotta nagyon hatékony védelemnek a lakásbiztosítást, így a tavalyi eredményekhez hasonlóan idén is ez végzett az első helyen.
A kutatás szerint kármegelőzés és kárenyhítés szempontjából a top 3 legnépszerűbb módszer között szerepel még a szén-monoxid-riasztó, illetve a szomszédok összefogása. A lakóközösség erejében a magyarok több mint fele, 56 százaléka bízik nagyon, leginkább a nők és a kisvárosokban, falvakban élők.
Jócskán romlott azonban a biztonsági ablakok és ajtók, távfelügyelettel rendelkező riasztók, valamint a rendszeres járőrözés megítélése tavalyhoz képest. A távfelügyeletes riasztókat például már csak 45 százalék tartja nagyon hatékonynak szemben a tavalyi 58 százalékkal. A házőrző kutyák szintén vesztettek a népszerűségükből, a lista végén végeztek a saját tűzoltó készülékekkel együtt: mindkettőt 43-43 százalék tartja hatékonynak.
Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, nem-életbiztosításokért felelős vezetője azt mondta, hogy egyre tudatosabbak a lakástulajdonosok, egyre körültekintőbben választanak lakásbiztosítási konstrukciókat és többen igénylik a kiegészítő biztosításokat.
A szakember azt is elmondta, hogy a K&H Biztosító 2017 első negyedévében egy-egy lakásbiztosítási káreseményre átlagosan 80 ezer forintot fizetett ki, ami 70 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A lakásbetöréses károk száma 70 volt, ami azonos az egy évvel korábbi adatokkal. A betöréses károknál pedig az átlagos kárösszeg 128 ezer forintra rúgott, ami 20 százalékos mérséklődést jelent.
