A mi pénzverdénk

Középkori pénzverde

A fémpénzt először Kis-Ázsiában verték, feltehetőleg Kr. e. a III. században, majd az ókori Görögországban, innen terjedt el az egész világon. A pénzverés, más szóval érmegyártás vagy érmeverés kezdetekben egyszerű kézi kovácsolási eljárás volt, kellett hozzá egy vésett verőtőke és kalapács. Idővel a módszer tökéletesedett, majd megjelentek az egyszerű, később egyre bonyolultabb gépek.

   Képzeljünk el egy állami tulajdonban lévő gyárat, amely nem dogozik hatékonyan, veszteséges, rosszak a munkavédelmi feltételek, sok a selejt. És képzeljünk el egy másikat, amely magántulajdonban van, kiválóan működik, nyereséges, példás rend a műhelyekben, nincs selejt és mindenki elégedett. Ez utóbbi átvehetné a gyártást? Semmi esetre sem. Ugyanis az elképzelt gyár egy pénzverde A pénzverés pedig állami monopólium és ez így van rendjén.

   Körmöcbánya környékén már a XI. században bányásztak aranyat. Századok múltával Károly Róbert király éppen ezért rendelte el pénzverde létesítését, a munka 1328-ban el is kezdődött. A várost, fontosságára való tekintettel, szabad királyi város rangjára emelte. Attól fogva verették ott az arany és ezüst pénzeket az uralkodók.

   Közvetlenül az első világháború befejezése előtt már sejteni lehetett, hogy a békekötés után Körmöcbányából Kremnica lesz, ezért a pénzverde gépeinek nagy részét 1918. októberében leszerelték és a nyersanyagkészlettel együtt Budapestre szállították. A gépek először a csepeli Weiss Manfréd gyárban működtek. Olyan sikerrel, hogy szállítottak megrendelésre fémpénzeket Egyiptom, Lengyelország, Románia és Bulgária számára is.

   A nagy államosítások idején 1949-ben Állami Pénzverő Nemzeti Vállalat néven alakult át a pénzverde. Hozzá csatoltak több államosított nemesfémipari kisüzemet, öntödét is, így a pénzverés mellett a vállalat lett a jelvény- és dísztárgykészítés, továbbá az ékszergyártás legnagyobb üzeme is. Az Óra- és Ékszeripari Vállalat tőlük szerezte be az arany lemezt, aranyrudat, aranydrótot amelyet aztán feldolgozott ékszerekké. Szigorú gyártástechnológiai szabályok figyelembe vételével.

   A pénzverdéből a rendszerváltás után az Állami Vagyonügynökség (de szép magyar szó) két részvénytársaságot hozott létre. Egyik a Metal-Art Rt, amely a nemesfémipari részleget birtokolta és amelyet 1993-ban privatizáltak. Másik a Magyar Pénzverő Rt. Tevékenysége a pénzverés és fő részvényese a Magyar Nemzeti Bank. 2001-ben elnevezése Érmekereskedelmi Rt. lett, majd 2006-ban alakult zártkörűen működő részvénytársasággá.

Láng Róbert