Mi volt előbb?

Bizonyára sokan emlékszünk vissza általános iskolás korunk csínytevéseire. Mindig akadt az osztályban egy fiú, aki szívesen hozta zavarba fiatal biológia tanárnőjét. De úgy, hogy azért intőt ne kapjon, inkább érdeklődésnek tűnjön. Tanárnő kérem! Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?

   Állítólag a University of Warwick (Anglia) egyetem kutatói megtalálták a választ a több évezredes dilemmára, amivel már Platón és Arisztotelész is foglalkozott. A brit tudósok  biológiai problémaként vizsgálták a rejtélyt. A választ az Ovocledidin-17 nevű fehérje vizsgálata adta meg, ami a tojás kemény héjának kialakulásáért felel. A kutatók azt találták, hogy ez a vegyület csak a tyúk szervezetén belül termelődik, tehát tyúknak előbb kellett lennie, mint tojásnak, így az első csirkék nem tojásból keltek ki, hanem más úton jöttek a világra.

   Köszönjük, de ez nem győzött meg minket. A paleontológia (őslénytan) kutatói abból indultak ki, hogy a legkorábbi nyom, egy óriás teknős maradványa, spektrum-analízissel megállapíthatóan mintegy 300 millió éves. Ezek az őshüllők tojhatták az első tojásokat, amelyekből az évmilliók alatt a mutációk következtében új élőlények jöttek létre, például a gyíkok, krokodilok, struccok, dinoszauruszok. Lehetséges, hogy a madarak is. A mutáció jelensége tény, bár szívesen eltekintenénk tőle, nélküle születési rendellenességek sem lennének. E szerint a tojás előbb volt, mint a tyúk. Mert tojás már sokkal régebb óta létezik, mint tyúk.

   Edinburghi kutatók számítógépet használtak, hogy egészen közelről figyelhessék a tojás kialakulásának folyamatát. Kiderítették, hogy egyfajta fehérje a kálcium-karbonátot kalcit kristályokká alakítja, ami a tojáshéj alkotó eleme. Vagyis a tyúk volt előbb, a természet sokkal innovatívabb, mint az ember.

   A fejlett világ tudományos akadémiái szerint az élet keletkezésének egyik máig megválaszolatlan kérdése, hogy a fehérjék vagy az örökítőanyag (RNS vagy DNS) jött létre előbb a kémiai evolúció folyamán. Úgy tűnhet, hogy nincs genetikai kód fehérjék nélkül, és nincs fehérje genetikai kód nélkül. Mostanában azonban több olyan kutatási eredmény látott napvilágot, ahol enzimek közreműködése nélkül sikerült RNS-t, illetve DNS-szerű molekulákat előállítani. Ezek azokat az elképzeléseket támasztják alá, amelyek szerint az örökítőanyag létrejöttével kezdődhetett az élet kialakulása a bolygónkon.

   Vagyis pontos válasz nincsen. Mert ha el is fogadnánk az őshüllő óriásteknőc elméletet, fennmaradna az, hogy mi volt előbb, a teknőc, vagy teknőc tojása? Sőt, tovább is mehetnénk bátran. Mi volt előbb, a csecsemő, vagy a felnőtt? Mert hiszen csecsemőből lesz a felnőtt, de csecsemőt nemzeni csak felnőttek tudnak.

   „Több dolgok vannak földön és egen, Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes.”

Láng Róbert