ENERGETIKA ÉS HIDROGEOLÓGIA A VÁROSLIGETBEN — A miniszteri biztos a szakmaiság fontosságát hangsúlyozta

A Városliget fejlesztésével összefüggő energetikai és hidrogeológiai kérdéseknek szentelték a napokban megtartott VIII. Liget Park Fórumot. Persányi Miklós, az egyeztetések sorozatát tavaly életre hívó miniszteri biztos az érzelmek és szándékok vitája helyett a szakmaiságon alapuló eszmecsere fontosságát hangsúlyozta. Az előadásokból kiderült, hogy miként biztosítható ésszerűen a városligeti intézmények energiaigénye, illetve, hogy a felszín alatt áramló talajvíz szintjének a mélygarázsok miatti emelkedése nem jelentős, és csak azok közvetlen környezetében jelentkezik.

A napokban tartottak szimpóziumot a Városliget fejlesztésével összefüggő hidrogeológiai és energetikai kérdésekről. Az eseményre a prof. dr. Persányi Miklós, a Liget Budapest Projekt részét képező kert- és tájépítészeti feladatok miniszteri biztosa által életre hívott Liget Park Fórumok sorozatának részeként, e sorozat nyolcadik szakmai eszmecseréjeként került sor.

Fórumok sorozata

A miniszteri biztos bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a Liget Park Fórumokat 2016 őszén hívták életre. A cél kezdettől fogva az volt, hogy az érzelmek és szándékok vitájának helyét a tiszta, világos beszéden, illetve a szakmai tényeken alapuló eszmecsere vegye át. Emellett a fő célok között szerepelt az is, hogy a Városliget parkrészeinek megújításban figyelembe vehessék a Liget használatában érintett, vagy azzal kapcsolatos szakértelemmel, feladattal, érdeklődéssel bíró érdekvédelmi, gazdasági és civil szervezetek, intézmények, szakmai közösségek véleményét és javaslatait.

A fórumok során különleges figyelmet szenteltek a zöldfelületekkel, a parkfenntartással, a terület faállományával, a ligeti közlekedéssel, zajvédelemmel és levegőtisztasággal, valamint a Városliget, mint nagyvárosi park szolgáltatásaival kapcsolatos kérdéseknek, ide értve például a Ligetet családosan, pihenési, rekreációs céllal, sportolás céljából, vagy éppen kutyával felkereső parkhasználók igényeit is.

Eddigi Liget Park Fórumok:

2016. szept. 21. – Nyitó fórum a projekt kert- és tájépítészeti feladatairól általában;
2017. okt. 27. – Tematikus fórum a zöldfelületekről, fákról, fatelepítésekről, faápolásról és faátültetésről;
2018. nov. 24. – Tematikus fórum a közlekedési ügyekről, a levegőtisztaságról és a zajvédelemről;
2019. dec. 8. – Tematikus fórum a Városliget, mint nagyvárosi park szabadidős szolgáltatásainak tervezett irányairól;
2020. máj. 11. – Szimpózium a Városliget Budapest története során betöltött változó szerepéről;
2021. jún. 8. – A városligeti park rehabilitációjához készült vázlatterv bemutatása;
2022. szept. 26. – A városliget parkrehabilitációjának első lépéseiről szóló kiviteli tervek bemutatása;
2023. nov. 29. – Szimpózium a Városliget fejlesztésével összefüggő hidrogeológiai és energetikai kérdésekről;

Példaértékű társadalmi egyeztetés

Persányi professzor felidézte azt is, hogy a Liget Park Fórumok, és a kapcsolódó további tematikus eszmecserék nyomán széleskörű társadalmi egyeztetésre került sor, amelynek során összesen 118 szervezet, intézmény és közösség összesen 558 javaslatot és észrevételt fogalmazott meg a Városliget parkjának megújításával kapcsolatban. Ezek mintegy 90%-át be is építették a park megújításának terveibe. Elfogulatlan és pártatlan szemmel nézve aligha vonhatja kétségbe bárki, hogy Magyarországon még soha nem volt ennyire átlátható és a nyilvánosság előtt zajló parktervezési folyamat, mint amilyen a Városliget parkjával kapcsolatban bontakozott ki az elmúlt bő egy esztendőben.

Természetesen a társadalmi egyeztetés nem lehet vég nélküli, parttalan folyamat. A megvalósítás szakaszában az egyeztetések alapján megalkotott tervek szerinti, szabályosan közbeszereztetett kivitelezők határidős és szigorúan költségtervezett kivitelezési munkáját már csak a törvényi előírások szerint sem lehet megakasztani amiatt, mert újabb véleményekkel és ötletekkel jelentkeztek olyanok, akik korábban, amikor a tervezéssel kapcsolatos egyeztetések folytak, nem vették a fáradságot, hogy bekapcsolódjanak a munkába.

A szakmaiság fontossága

A miniszteri biztos külön kitért a szakmaiság fontosságára. Mint elmondta, van, amikor könnyű megkülönböztetni a jó szándékú aggodalmat az agresszív félműveltségtől, de a modern médiatér tőmondataiban ritkán válik el az, hogy mi az igazi, és mi az áltudomány, vagy egyszerűen mi a tudatlanság. Sajnos a Ligettel kapcsolatos vitákban a kritikusok egy része nem mindig alapozza véleményét a valóságos tényekre, a tudományos és mérnöki adatokra. Talán az nem baj, hogy sok az érzelem ezekben a médiaterekben időnként fellángoló vitákban, de az biztosan baj, hogy túl kevés a tény, mert így nehéz a valóságról folytatni a dialógust. Mindig egyszerűbb azt kiáltani, hogy a másik hazudik, mint figyelően meghallgatni, mérni, olvasni, számolni, elemezni. Pedig erre megvan a lehetőség, hiszen a Liget Park Fórumok, illetve a további egyeztetések anyagai számos más szakmai információval együtt bárki számára elérhetőek.

Példaként elhangzott, hogy sajnos még ma is találkozni a közbeszédben olyan legendákkal, amelyek a Városliget beépítését, a zöldfelületek csökkenését vizionálják. Pedig a fórumok során nemcsak az derülhetett ki mindenki számára, hogy nincs szó ilyesmiről, hanem az is, hogy miért nem kell tartani ettől. Hasonlóképp a parkrehabilitáció első ütemének nemrég megkezdett munkálataival kapcsolatban is hallani lehetett olyan állításokat, amelyek tartalmának valótlansága bárki számára világos lehet, aki vette a fáradtságot és utánanézett a tényeknek.

Energetika és hidrogeológia

A szerdán megtartott szimpózium témaválasztását a miniszteri biztos azzal indokolta, hogy a Liget Projekttel kapcsolatos viták során elő-előkerültek olyan vélemények, amelyek a hidrogeológia vagy az energetika kérdéskörét érintették, és amelyek főként környezetvédelmi aspektusból fogalmaznak meg aggodalmakat a fejlesztések következményeivel kapcsolatban. Épp e környezetvédelmi aspektus miatt merült fel, hogy a Városliget parkjának rehabilitációjával foglalkozó Liget Park Fórumok sorozatából egy alkalmat – szimpózium formájában – ezeknek az energetikai és hidrogeológiai kérdéseknek szenteljenek.

Az energetikai témakörben a szimpózium első előadója Szepesi Attila, a KPGM Tanácsadó Kft. szenior menedzsere volt, aki a megújuló energiaforrások globális és hazai helyzetét tekintette át, szempontokat vázolva a Városliget számára. Ezután a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt-t képviselő Horváth Zoltán a ligeti létesítmények hő- és hidegenergia-igényét tekintette át, bemutatva azt is, hogy ezek az igények milyen módon elégíthetők ki részben távfűtéssel, illetve távhűtéssel, részben egyéb megoldásokkal, például hőszivattyús rendszerekkel, vagy a Széchenyi Fürdő elfolyó medencevizének hulladék hőjével.

Balog Róbert, a FŐTÁV Fővárosi Távhőszolgáltató Zrt. kiemelt ügyfelek és termékfejlesztési főosztályvezetője előadásában először arról beszélt, hogy a fűtési és hűtési igények távfűtéssel, illetve távhűtéssel való kielégítése milyen előnyökkel jár a nagyvárosokban. Elmondta, hogy a Városliget térségét érintő hálózatfejlesztésre ugyan nem egyedül csak a Liget Park Projekt miatt kerül sor, de kiváló lehetőséget biztosít a szóban forgó ligeti intézmények ellátására is. Külön kiemelte, hogy a gerincvezetékek a meglévő úthálózat nyomvonalát követik majd, így kiépítésük során nem kell bolygatni a meglévő zöldfelületeket. A távhűtéssel kapcsolatban elmondta, hogy a műjégpálya jelenleg jégképzésre specializált hűtőgépházának átalakításával a jégképzés mellett a szükséges hűtési energiaigény is biztosítható, az átalakítás maga pedig csak a meglévő hűtőgépház belsejére, annak gépészeti berendezéseire terjed ki (tehát nem kell magát az építményt átalakítani).

Kucsora Sándor, a HASLE Technologies műszaki vezetője előadásában a Városliget és környéke hidrogeológiájával kapcsolatos vizsgálatok módszertanát és eredményeit ismertette. A Liget története iránt érdeklődők számára érdekes lehet, hogy e vizsgálatok során a már eltűnt egykori Városligeti patak nyomvonalát is azonosították. Az előadó beszámolt azokról az elemzésekről is, amelyek azzal foglalkoztak, hogy a tervezett mélygarázsok milyen hatással lesznek a felszín alatt áramló vizekre. Mint elmondta, a távolhatás mintegy 25-30 méter, vagyis ezen a távolságon belül kell számítani a mélygarázsok körüli talajvízszint-emelkedésre, amelynek maximális mértéke 1,5 méter lehet.

Az előadások után a szimpózium vendégeinek kérdéseire és hozzászólásaira, illetve azok megválaszolására került sor. Az esemény végén Persányi professzor zárszavában ismét felhívta a figyelmet a miniszteri biztosi honlapra, és az ott elérhető szakmai információkra.

A fórum anyagai – ide értve az előadásokról készült videofelvételeket is – hamarosan elérhetőek lesznek miniszteri biztos honlapján (www.varosligetpark.hu ).  Ugyanitt elérhetőek a korábbi fórumok anyagai is.