A döntő többség kiáll a keresztény értékek védelme mellett

A magyarok 77 százaléka szerint olyan kormányzásra van szükség, amely megvédi Magyarország keresztény gyökereit, értékeit. Ezt az eszmét, szellemiséget a válaszadók többsége politikai attitűdöktől és vallási hovatartozástól függetlenül támogatja.

Az elmúlt évek Európát sújtó migrációs válságának és a multikulturalizmus terjedésének következtében egyre több jele látható annak, hogy veszélybe kerülnek és megkérdőjeleződnek a keresztény hagyományok és kulturális értékek. Ennek kapcsán erősödnek azok a vélemények, melyek szerint Európa keresztény gyökerei veszélybe kerültek, és ezeket a közös európai értékeket meg kell védeni. A Századvég Alapítvány év végi közvélemény-kutatásának központi kérdése az volt, hogy a magyar emberek számára mennyire fontosak a keresztény gyökerek, mennyire érzik szükségesnek, hogy országukat ilyen szellemben kormányozzák.

A kutatás tanúsága szerint a magyar lakosság több mint háromnegyede (77 százaléka) olyan kormányzati irányt szeretne, amely megvédi Magyarország keresztény gyökereit, értékeit. A válaszadók csupán egyötöde nem ért egyet ezzel. A felmérésből kiderült az is, hogy a magyarok többsége számára politikai attitűdöktől függetlenül fontos a keresztény hagyományok tiszteletben tartása – még a magukat baloldalinak vallók körében is 54 százalék azok aránya, akik elvárják a keresztény értékek megvédését. A hagyományos keresztény felekezetek mellett a zsidó vagy egyéb egyházakhoz tartozók, továbbá a „maguk módján vallásosak” többsége is úgy gondolja, Magyarországnak olyan kormányzásra van szüksége, amely megvédi az ország keresztény értékeit, gyökereit. A nem vallásosak, ateisták estében látható a legnagyobb megosztottság e kérdésben; 43 százalékuk egyetért, 46 százalékuk nem ért egyet a keresztény értékek védelmével.

Módszertan

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2017. december 12–18. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.