A magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása jelentősen javította a fenntarthatóságot
2 perc olvasás
A strukturális reformok nélkül nem lehetett volna végrehajtani a költségvetés konszolidációját, és nem lehetett volna megalapozni a következő évek béremeléseit.
A 2010 utáni reformintézkedések – mint a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása és a korhatár előtti nyugdíjazás szigorítása – összességében nemcsak a nyugdíjrendszer korábbi pénzügyi hiányát csökkentették, hanem jelentősen javították a rendszer fenntarthatóságát is. A reformintézkedéseknek köszönhetően a nyugdíjrendszer bevételei immár a 2030-as évek közepéig fedezhetik a kiadásokat, azaz mintegy 20 évig biztosítottak az egyensúlyi állapot melletti nyugdíjkifizetések. A magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása nagymértékben segítette a költségvetés válságkörülmények ellenére is sikeres konszolidációját, valamint a Magyarország elleni túlzott-deficit eljárás (EDP) megszüntetését. A magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása következtében a költségvetés hiánya évente több mint 300 milliárd forinttal javult. A strukturális reformok alapozták meg a további évek béremeléseit is.
Az MNB továbbra is visszautasít minden pártpolitikai nyomásgyakorlást, egyúttal felszólítja a politikai erőket, hogy tartózkodjanak a közvélemény félrevezető tájékoztatásától.
A magánnyugdíjpénztári kilépések statisztikai elszámolása 2014. óta változatlanul, a nemzetközi statisztikai előírásoknak megfelelően történik, amellyel kapcsolatos módszertani leírás elérhető az MNB honlapján, a statisztikai aloldalon.
