Az Accenture új kutatása szerint a nemek közötti egyenlőség megteremtéséhez és a fizetési különbségek csökkentéséhez megfelelő vállalati kultúrára van szükség

A nemzetközi nőnap alkalmával az Accenture közzétette „Az egyenlőség megteremtése 2018-ban” című kutatását.  Ebben bemutatja az üzleti vezetők számára javasolt leghatékonyabb intézkedéseket a nemek közötti egyenlőség megteremtése és a fizetési különbségek csökkentése érdekében. A jelentés 40 olyan munkahelyi tényezőre hívja fel a figyelmet, amely elősegíti az egyenlőség kultúrájának megteremtését – ezek közül 14 kiemelten fontos, amelyeket az Accenture három kategóriába sorol: merész vezetés, átfogó intézkedések és bátorító környezet, amely megadja a szükséges szabadságot a munkavállalóknak kreativitásuk kifejezésére.

A 34 országban 22 000 férfi és nő megkérdezésén alapuló kutatás azt méri, hogy a felmérésben résztvevők miként értékelik a munkahelyi kultúrát befolyásoló tényezőket. A felmérést mélyinterjúk és a munkaerő-problémáról közzétett adatok részletes elemzése egészíti ki.

„A kutatásunk azt mutatja, hogy a nők karrier törekvéseit támogató vállalatoknál a férfiak is jobban teljesítenek és a közös fejlődés is hatékonyabb” – nyilatkozta Nagy Andrea, az Accenture magyarországi Inclusion & Diversity vezetője. „Véleményünk szerint a kutatás eredményei erőteljesen azt jelzik, hogy a megfelelő vállalati kultúra kiépítése lényeges a nemek közötti egyenlőség eléréséhez, ugyanis nem a programok, hanem az emberek teszik a vállalatot befogadóvá és sokszínűvé.” 

Az Accenture-nél globálisan jelenleg több mint 170 000 nő dolgozik. Az elmúlt néhány év során a vállalat több mérföldkövet is kijelölt – és elért – azon az úton, hogy 2025-re a munkaerő-állományának 50 százalékát nők tegyék ki.  A vállalt túlszárnyalta azt a célját, hogy 2017-re világszerte az újonnan felvettek 40 százaléka nő legyen, hiszen tavaly már az új munkatársak 45 százalékát nő volt.

A kutatás legfontosabb tanulságai

Az Accenture kutatása szerint az olyan vállalatoknál, ahol leginkább figyelembe veszik a 40 fent említett tényezőt

• a munkatársak 98 százaléka elégedett a karrierje alakulásával,
• a dolgozók 90 százaléka törekszik az előléptetésre,
• és 89 százalékuk törekszik arra, hogy vezetővé váljon a szervezetben.

Emellett mind a nőknek, mind a férfiaknak jobb lehetősége van a fejlődésre:

• a nők 42 százalékkal nagyobb eséllyel lépnek elő menedzseri vagy annál magasabb pozícióba, és ötször valószínűbb, hogy vezetői/igazgatói vagy még magasabb pozícióba kerülnek,
• a férfiak 20 százalékkal nagyobb eséllyel lépnek elő menedzseri vagy annál magasabb pozícióba, és kétszer nagyobb a valószínűsége, hogy vezetői/igazgatói vagy még magasabb pozícióba jutnak.

• A kutatás szerint a sokszínűségre való törekvés világos célként való megfogalmazása és kitűzése döntő fontosságú lépés a vezető részéről, ha erősíteni kívánja vagy át szeretné formáéni a vállalati kultúrát.

   
  „A vállalati kultúrát fentről határozzák meg, tehát ha a nők előmenetele a cél, a nemek közötti egyenlőségnek stratégiai prioritásának kell lennie felsővezetés számára” – nyilatkozta Ellyn Shook, az Accenture vezetőségi és humánerőforrás-igazgatója. „Döntő jelentőségű, hogy a vállalatok képesek-e emberi környezetet teremteni, amelyben a munkatársak képesek azonosulni a munkahelyükkel, de mind emellett önmaguk lehetnek és sikereket érhetnek el.”

   

  A teljes jelentést az accenture.com/gettingtoequal weboldalon találhatja.

   

  Módszertan
  „Az egyenlőség elérése 2018-ban” című kutatás részeként az Accenture 34 országban 22 000 egyetemi végzettséggel rendelkező dolgozó férfit és nőt kérdezett meg, hogy megértsék, mi kell az olyan munkahelyi kultúra megteremtéséhez, amelyben a nőknek és a férfiaknak egyenlő lehetőségük van az előmenetelre és a fizetésre. Annak érdekében, hogy jobban megértsék a problémákat, a felmérést kiegészítették mélyinterjúk „gyorsan előrelépő nőkkel”, azaz olyan nőkkel, akik gyorsabban és feljebb jutottak a szervezetükben, mint más női kollégák. Az Accenture egy sor munkaerő-problémával kapcsolatos közzétett adatot is elemzett, mint például: munkaerő, előmenetel, hiányzó szaktudás, munkahelyi kultúra, szexuális zaklatás, nemek vállalati szintenként és vállalati bevált gyakorlatok. A felmérés és a háttérkutatás eredményeit ötvözve az Accenture kidolgozott egy ökonometriai modellt annak érdekében, hogy megállapítsa, mely tényezők számítanak a legjobban a nők előmeneteli esélyei szempontjából. A modellt arra használták, hogy elemezzenek egy sor „mi lenne, ha” kérdést, és megértsék, hogyan befolyásolja az előmenetelt és a fizetési különbségek csökkentését a javasolt változtatások bevezetésének következtében.