A Magyar Nemzeti Bank újabb javaslatokat mutatott be a versenyképesség javítására

Magyarország 2010-et követően sikeres stabilizációs perióduson jutott át. A magyar gazdaság fundamentumai erősek, újraindult a fejlett gazdaságokhoz történő felzárkózás. A sikeres hosszú távú felzárkózáshoz viszont a versenyképesség célzott javítására van szükség. A Kormány munkáját támogatandó a Magyar Nemzeti Bank a Nemzeti Versenyképességi Tanács meghívására a 2018. július 10-én átadta a versenyképesség javítására fókuszáló 180 pontos javaslatát.

2013 óta a magyar gazdaság átlagos növekedése meghaladta a 3 százalékot. A következő évtizedek legfontosabb gazdaságpolitikai feladata az elért eredmények megtartása mellett a felzárkózási pálya erősítése lesz, ezzel biztosítva a magyar emberek életminőségének folyamatos javulását és a társadalmi jólét emelkedését.  A hosszú távú fenntartható felzárkózást egy átfogó versenyképességi fordulat alapozhatja meg.

A 2016-ban elkészült Versenyképesség és növekedés című tanulmánykötet 50 pontból álló javaslatait követően, a Magyar Nemzeti Bank egy újabb, 180 pontos javaslatot tesz közzé. A jegybank műhelymunkája eredményeit a mai napon Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója a Nemzeti Versenyképességi Tanács számára is átadta. A javaslatok célja a magyar gazdaságban – elsősorban a külső-belső egyensúlyi és adósságmutatókban, valamint a munkapiacon – kialakult pozitív trendek megtartása mellett a hazai termelékenység javítása, a teljes foglalkoztatás fenntartása, valamint a demográfiai fordulat megalapozása. A versenyképesség javítását célzó lépések hatása gyakran hosszabb távon jelentkezik. Ennek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank egyaránt fontosnak tartja egy strukturált hosszú távú program kidolgozását, valamint a végrehajtott intézkedések folyamatos utókövetését.

A világgazdaságban globálisan új megatrendek jelentek meg. Ezen tendenciák feltérképezésével megfelelően azonosíthatóak a belépési pontok korunk fejlett gazdaságainak csoportjába. Az intézkedésekben célzottan szükséges kezelni a hazai humán tőke fejlesztését, a kis- és középvállalkozások technológia-adaptációs képességeinek javítását, a hagyományos és modern infrastruktúrákba történő beruházások emelését, valamint az állami intézményrendszer és a pénzügyi közvetítés hatékonyságának növelését. A versenyképességi fordulat eléréséhez széles körű konszenzus szükséges, amelyben a hazai vállalkozások, a családok, az állam és a pénzügyi rendszer szereplői egyaránt érintettek.

A gazdaság versenyképessége és hosszú távú növekedési potenciálja az árstabilitás elérésére, valamint a pénzügyi stabilitásra is hatással van. Ennek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank rendszeres (Növekedési Jelentés, Versenyképességi Jelentés) és egyedi kiadványaiban (pl. Versenyképesség és növekedés tanulmánykötet) a továbbiakban is folyamatosan elemzi hazánk versenyképességének helyzetét.

A Magyar Nemzeti Bank 180 pontból álló részletes javaslata itt érhető el.