Védje otthonát a meleg ellen

Egyre inkább eltűnnek a köztes évszakok, érezhetően növekszik az átlaghőmérséklet. A lakóépületekben a tető az, ami leginkább ki van téve az időjárás viszontagságainak, így nyáron a napsugárzásnak is.

Nyáron a túlhevült tetőszerkezet hatására a tetőtérben elviselhetetlen magas hőmérséklet keletkezik. A túlmelegedés elleni védelemben a tetőtér, a magas illetve lapos tető megfelelő vastagságú szigetelése nyújthat segítséget. A tetőtér és a tető szigetelése megakadályozza annak túlzott felmelegedését és télen biztosítja a hőkomfortot.

Télen a legtöbb hő a tetőn át távozik, magas a fűtés számla, nyáron pedig a kibírhatatlan hőség miatt állandó a klímahasználat. A tetőtér szigeteléssel mindkét probléma egyszerre orvosolható, hiszen a kőzetgyapot szigetelésnek köszönhetően az épület hidegben és melegben is megtartja az optimális belső légkörét. Kőzetgyapot szigetelés alkalmazásakor elkerülhetjük a hőhídak kialakulását, mert az anyag szorosan kitölti a szarufák közötti helyet.

A szarufák közötti szigetelés abban az esetben is jól alkalmazható, amikor nem kerül sor a tetőtér teljes felújítására, a munka például nem terjed ki a cserepek cseréjére. Ezzel ellentétben a szarufa feletti szigetelés akkor kivitelezhető, ha a teljes tetőszerkezet cserére kerül, így nem csökken a tetőtér belső „lakótere”.

Fontos kiemelni a kőzetgyapot hidrofóbizált, páraáteresztő képességét, ami megakadályozza a penész és a gombák kialakulását a házban. A kőzetgyapot nem utolsó sorban A1 besorolású tűzálló szigetelőanyag, ami azt jelenti, hogy nem éghető, tehát megakadályozza a tűz továbbterjedését, valamint nincs mérgező füst kibocsájtás sem.

Amennyiben a lakásunkban uralkodó kíméletlen hőség arra ösztönöz, hogy a tetőszigetelés mellett egy átfogóbb – így jobb hőszigetelést is adó – homlokzati szigeteléssel is egybekötött változtatásban gondolkodunk, akkor bár legyen bármilyen csábító az azonnali javulás lehetősége, nem vágjunk bele rögtön. Ezt ugyanis érdemesebb inkább tavasszal vagy ősszel megcsinálni, mivel ezen munkálatok elvégzésére +5 °C és +30 °C közötti átlaghőmérséklet a legoptimálisabb. A nagy hidegben ugyanis a szigetelőanyagnál használt ragasztóanyag fagyveszélynek van kitéve, így nem köt meg rendesen és később leszakadozhat a helyéről. A túlzott meleg pedig „kiszívja” a nedvességet a ragasztóanyagból, aminek következtében túl gyorsan szilárdul meg, így később berepedezhet és nem tartja helyén a szigetelőanyagot.

Mivel október végén elkezdődik a fűtési szezon, érdemes elgondolkodni azon, hogy még előtte végezzük el a szigetelést. Így már rögtön, a következő fűtési szezonban élvezhetjük a szigetelésnek köszönhető fűtési költségek csökkenését.