Díjat nyert a Szépművészeti Múzeum

Az egyik legrangosabb nemzetközi örökségvédelmi elismeréssel díjazták a Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukcióját. A felújítás után 2018-ban újranyílt múzeum épülete a Megőrzés kategóriában nyerte el az Europa Nostra, más néven az Európai Unió Kulturális Örökség Díjat. A Mányi István Ybl-díjas építész által tervezett rekonstrukció három év alatt valósult meg.

A 200 civil szervezet szövetségeként létrejött Europa Nostra szervezet 1978 óta díjazta a műemlék-helyreállításokat. 2002 óta a díj az Európai Unió hivatalos kitüntetésévé vált. A díjak kiosztása hat csoportban történik. Ezek: a kiemelkedő helyreállítás, az épített örökség, kultúrtáj, műtárgy gyűjtemény, archeológiai feltárás terén. Valamint: kiemelkedő tanulmány a kulturális örökség területén, kiemelkedő egyéni vagy közösségi teljesítmény az örökségvédelemben. Évente legfeljebb hat érmet és harminc oklevelet ítélnek oda. A díjnyertes épületekre bronz plakett kerül. Műemlék felújításaink már eddig is sokszor nyerték el ezt a díjat. Ilyen volt például a szegedi Kárász utca – Klauzál tér felújítása vagy Fertődön az Esterházy kastély, Siklóson a Dzsámi, Ócsán a református templom helyreállítása.

Az Európai Bizottság felhívására minden évben Európa egészéből érkeznek pályázatok, amelyeket független szakértőkből álló zsűri bírál el és választja ki a nyerteseket. Idén 15 országból összesen 21 pályázat részesült az Europa Nostra díjban, ezen belül a Megőrzés kategóriában 9 létesítményt díjaztak. A Szépművészeti Múzeum mellett idén még két másik magyar helyszín is elnyerte a magas rangú elismerést: a Gödöllői Királyi Kastély – diákokkal, a környéken élő magánemberekkel és a Hadtörténelmi Levéltárral közösen létrehozott – Egy Kastély titkos élete címet viselő kiállítása. Ennek során először készült kiállítás a gödöllői kastély azon időszakáról (1950-1990), amikor az épületben egymás mellett kapott helyet szovjet laktanya, idősek otthona és honvédségi lakássor. A másik díjazott, az UCCU Roma Informális Alapítványa, az Oktatás, képzés és figyelemfelkeltés kategóriában lett nyertes. (http://www.europeanheritageawards.eu)

A felújítás után a legnagyobb érdeklődés természetesen a háborús pusztításaiból feltámasztott Román Csarnokot kísérte. A Szépművészeti Múzeumot 1900 és 1906 között építették, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervei alapján. Az épület földszinti nagy csarnokai az intézmény formálódó antik, középkori és reneszánsz gipszmásolatait és a különböző építészeti stílusokat voltak hivatottak bemutatni. Ennek jegyében tervezték meg a Román Csarnokot is, mely építészeti elemeiben és díszítésében is a román stílus jegyeit idézi, gazdag festett ornamentikával kiegészítve. A csarnokban még a múzeum megnyitása előtt 1906-ban helyezték el a német későromán korszak kiemelkedő emlékének a freibergi Aranykapunak (az eredeti: Freiberg, dóm, 1225 körül) monumentális méretű gipszmásolatát. A csarnok a múzeum leggazdagabb és legszebb belső dekorációval bíró helye.

A második világháború alatt a múzeum tetőablakai beszakadtak, így a nagy csarnokok és a köztük a Román Csarnok is megsérültek, hosszabb ideig beáztak. Ekkor már a gipszmásolat gyűjtemények elveszítették megbecsültségüket, így háború alatti mentésükre már nem fordítottak figyelmet. A földszinti termekben hagyott és így sérüléseket szenvedett másolatokat 1945 után a Román Csarnokba zsúfolták össze, a csarnokot pedig végleg lezárták a látogatók elől. Míg a múzeum többi tereit a háborút követően többé-kevésbé felújították, a Román Csarnok ebből mindvégig kimaradt, egyre inkább a múzeum összes raktározási problémájának megoldására használták. Ennek következében hamarosan zsúfolt, rendezetlen állapotok uralkodtak el benne. A mind kaotikusabb körülmények okán – 1948-tól kezdve – felújítását számtalanszor tervbe vették, erre mégsem kerülhetett sor egészen mostanáig.

A csarnok restaurálása a Szépművészeti Múzeum történetének legátfogóbb, 2015 és 2018 között elvégzett rekonstrukciós munkáinak a keretében valósult meg. A gipszöntvények elszállítása után a Román Csarnok alatti térrész kialakítása következett. A falképek restaurálása csak ezt követően kezdődhetett el, a 2016 decemberétől 2017 júniusáig tartó munkálatokban mintegy nyolcvanan vettek részt. A munka különleges kihívás elé állította a restaurátorokat: a tér falfestése alig több mint száz éves, mégis a hányattatott sorsa, a sokszoros ázások és a konzerválás elmaradása miatt olyan mértékben öregedett, mint egy igazi középkori templom. A szakembereknek ezért olyan technikákat kellett alkalmazniuk a festések, vakolatok visszakötéséhez, mint amilyenek a több száz éves román kori templomoknál szokásosak. A megnyitott csarnok látványa önmagáért beszél, érdemes hosszú időt szánni a megtekintésére! A 21. századi látogatói- és szakmai igények alapján felújított múzeum a megnyitása óta már több mint félmillió látogatót fogadott.