A 13. Nemzetközi Török Mûvészeti Kongresszus a budapesti Nemzeti Múzeumban

 A Nemzeti Múzeum dísztermében zajlott 2007. szeptember 3-án a soronlévõ, 13. Nemzeti Török Mûvészeti Kongresszus  (13^th International Congress of Turkish Art,  ICTA) ünnepélyes megnyitója. 

A török kultúra jelentõs eseményének számító eseménysor már mintegy ötven esztendõs múltra tekinthet vissza.

A néhai Suut Kemal Yetkin professzor kezdeményezésére, elsõ ízben  1959-ben, Ankarában ült össze a kongresszus, nyolc ország kutatóinak részvételével.  Az eddigi helyszínek;  1959   Ankara,  1964   Velence, 

1967 Cambridge,  1971 Aix-en-Provence,  1975 Budapest-München,  1983 Varsó,  1987 Kairo,  1991 Isztanbul,  1995 Genf,  1999 Utrecht-Amman és most 2007-ben, ismét  Budapest.

A megnyitón Dr. Kovács Tibor fõigazgató köszöntötte a megjelenteket, majd Umur Apaydin a Török Köztársaság budapesti nagykövete mondott köszöntõ beszédet, aki az eseményt a török kultúra megismertetésének kedvezõ lehetõségeként értékelte. Utalt a török-magyar kapcsolatok egyedi, különleges voltára, s arra, hogy Törökországban a magyarokra mindig rokonszenvvel tekintenek.  A mindennapokban ez ma az üzleti és kereskedelmi kapcsolatok terén is gyümölcsöztethetõ.

Dr. Maróth Miklós akadémikus professzor, a Nyelv és Irodalomtudományok Osztályának elnöke üdvözölte a kongresszust, beszédében emlékeztetett a bonyolult történelmi kapcsolatokra, melyet etnikai vonatkozások is színesítenek.  Szólt a török nyelv, zene, textil és konyha hatásáról.

Felhívta a kongresszus küldötteinek figyelmét a budapesti török történelmi emlékekre, mint pl. a Gül-baba türbe.

Felidézte a tudós kapcsolatépítés olyan magyar nagyjait, mint Goldziher Ignác, Fekete Lajos és Ligeti Lajos, a hazánkban gazdag hagyományokra visszatekintõ orientalista, ezen belül a török vonatkozású tudományos-egyetemi kutatásokat.
Dr. Günsel Renda professzorasszony (Isztambul) hivatalos megnyitóbeszéde után a török elõadó-mûvészetbõl kapott ízelítõt a megnyitó;  az  Istanbul State Classical Turkish Music Ensemble  autentikus zenéjére a kerengõ dervisek ?szédítették" a közönséget.

A megnyitót követõ sajtótájékoztatón  Dr. Kovács Tibor fõigazgató és Dr. Gerelyes Ibolya régész, a kongresszus Magyar Elõkészítõ Bizottságának titkára méltatta a kongresszus jelentõségét, megjelent még Prof. François Déroche, a Nemzetközi Elõkészítõ Bizottság elnöke és Prof. Zeren Tanindi asszony, a Török Nemzeti Bizottság elnöke.

Az elõadók és a kiadott tájékoztató rámutattak, a kongresszusok, a folyamatosság mellett,  a tudatosan vállalt változás jegyeit hordozzák magukon.  A folyamatosságot az elmúlt kongresszusok történetében az építészeti témájú elõadások 50 % körüli aránya, illetve a miniatúra-festészet és könyvkutatás iránti figyelem jelenti.  A mûvészet egyéb ágai (kerámia, textil, fémmûvesség, fafaragás) változó arányban szerepeltek.

A megjelenõ témakörök száma, ill. a kutatott korszak  idõhatárai egyre bõvülnek.  Az 1991-ben Isztambulban

megrendezett kongresszus összegezte 32 év történéseit és  több, a jövõt meghatározó döntést is hozott.

Évek során a kutatott  témák között helyet kapott a török mûvészeti tárgyak konzerválása, illetve az iszlám elõtti  török mûvészet is,  a török mûvészet kutatásának idõhatárait a Republikánus Periódusig  szélesítették.  Számos elõadás foglalkozott ezután a XIX.,  sõt a  XX. század építészetével, festészetével is.  Különösen figyelemre méltó a szeldzsuk mûvészet hangsúlyozott tárgyalásának hangsúlyos volta.

1999  az Oszmán Birodalom megalakulásának  700 évfordulója volt,  abban az évben az utrechti kongresszus tematikáját ez határozta meg,  oszmán és poszt-oszmán korszakkal foglalkozó elõadások foglalkoztak a birodalmi területek mûvészetével.  Haladva a korral, az ICTA -XI elõadásai az Electric Journal of  Oriental Studies 1998-as számaként felkerültek az Internetre.

A kongresszus történetében most elõször rendezik azt másodszor ugyanazon a helyszínen, Budapesten, szeptember 3-8 között.  A Magyar Nemzeti Múzeumban 1975-ben megrendezett  ICTA -V során a 83 elõadásból 37 foglakozott a 16-17. századi oszmán mûvészettel.  A kongresszust a magyarországi oszmán-török mûvészettörténeti kutatások egyik kiemelkedõ kutatója, az azóta elhunyt régész-mûvészettörténész; Fehér Géza szervezte.

A mostani, ismét a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezésre kerülõ kongresszus  fõ célja  a török, illetve az európai mûvészet kapcsolatának-kölcsönhatásának vizsgálata, illetve az európai múzeumok török vonatkozású gyûjteményeinek elõtérbe állítása.  A jelentõs kulturális eseménynek ígérkezõ rendezvény szervezését négy évvel ezelõtt kezdték.  A munkákat neves kutatókból álló Nemzetközi, Török Nemzeti, illetve Magyar Elõkészítõ Bizottság irányítja. Ez utóbbi  elnöke a Magyar Nemzeti Múzeum Fõigazgatója; Dr. Kovács Tibor, titkára  Dr. Gerelyes Ibolya, régész,  az MNM Régészeti Tárának igazgatóhelyettese. Tagjai  Dr. Vásáry István  professzor, az ELTE Orientalisztikai Intézetének igazgatója, Dr. Dávid Géza professzor, az ELTE Török Filológiai Tanszékének vezetõje, Dr. Pásztor Emese mûvészettörténész,  az Iparmûvészeti Múzeum  Textil Osztályának vezetõje és Dr.Kovács Gyöngyi régész, az MTA Régészeti Intézetének kutatója. Az eredetileg 240 jelentkezõbõl  a bizottságok tagjai választották ki azt a 120 kutatót, akik az elkövetkezõ héten a kongresszuson  elõadást tartanak, ezekre mintegy 50 résztvevõre számítanak. A magyar kutatásban hagyományos témák, a magyarországi török mûemlékek és várak történeti és régészeti  kutatása mellett az elõadások többsége a török, illetve az európai mûvészet kölcsönhatásaival foglalkozik.  A vonatkozó kutatás idõhatára a XX. század.

A kongresszus témaköréhez kapcsolódik a hír;  2007. szeptember 18-án az Iparmûvészeti Múzeumban oszmán-török szõnyegek kiállítása nyílik.  A budapesti múzeum a világ második leggazdagabb vonatkozó gyûjteményét mondhatja magáénak,  a 800 darabból álló kollekció negyedét teszi ki a 15-19.századi oszmán-török anyag.

Látható lesz Crivelli- és Memling szõnyegek mellett látványos ?erdélyi" és ?oszlopos" imaszõnyeg kollekció is.

www.hnm.hu/icta

http://www.imm.hu/

Harmat Lajos