Nemcsak nyáron szép

Magyarországon Horvátországról a legtöbb embernek sokáig kizárólag a napfény és a tengerpart jutott eszébe, és utazást is leginkább a nyaralási időszakra tervezett. Pedig ez az ország télen teljesen más oldalát mutatja meg, amelyet még sokan nem ismernek. Több szempontból is szerencsésnek nevezhető, mert tengerpartja éppúgy van, mint magas hegyei, gyógyfürdőben, sajátos, népi hagyományokban, jó ételekben sincs hiány. Ráadásul közvetlen szomszédunk, a tőlünk legtávolabb eső pontja is könnyen, gyorsan felkereshető.

Kezdjük azzal, amit azért már mégis sokan ismernek nálunk: ez a Plitvicei-tavak. Európa egyik legszebb természeti látványossága egy különleges geológiai és hidrogeológiai karsztjelenség. A tórendszer egy völgyben terül el, erdős hegyek veszik körül. Ez a legnagyobb, legrégebbi és leglátogatottabb horvát nemzeti park, 16 különböző méretű tóval, kristályos kékes-zöld vízzel. A tavak a vizüket számos patakból és kisebb vízfolyásból nyerik, zuhatagok és vízesések kötik össze őket. A tízezer év alatt kialakult tufagátak a park alapvető jellemzői. Meglátogatásuk az évszaktól függetlenül különleges élmény, de a tavak és vízesések által létrehozott lenyűgöző kristályos formák és alakzatok téli tündérmesére emlékeztetnek. Egy olyan varázslatos mesevilág, mintha minden jégképződmény vagy dérrel borított fatető mögött a Jégvarázs tündérmese főszereplői bújnának el. Bár a tél a horvát tengerparton és a szigeteken nagyon enyhe, csak a legbátrabbak merészkednek ilyenkor a tengerbe. Ám fürdőzés nélkül is rengeteg látnivaló akad. A Zvonco Car szobrászművész által 1956-ban alkotott szobor, a Leány sirállyal, Abbázia jelképévé vált. A tengerparti városok télen is várják a látogatókat a szelíd téli nap meleg sugarai alatt. Opatija 12 kilométeres tengerparti sétánya lenyűgöző. A Lungomare parti sétány a város egyik híres látványossága. Az Adria egyik legszebb sétányának tartják. Preluk és Lovran között 12 kilométer hosszan, a tengerparton kalauzol minket végig a Kvarner-öböl mentén, a Monarchia korabeli épületek mellett. Érdemes ilyenkor felfedezni a horvát szigetek rejtett téli világát. A horvátországi télnek ezer arca van, és mindegyik egyformán szép és vonzó.  Ilyentájt számos történelmi város ünnepi fényekbe burkolózik, kézműves portékákat és forralt bort árusító standokkal telik meg. Szilveszter éjjelén a városok főterei Horvátország-szerte várják az ünnepelni vágyókat. A szabadtéri partik este 9-től indulnak, koncertekkel, zenével, látványos fényinstallációkkal hívogatják az utcákon sétálókat. Számos szálloda készül saját szervezésű szilveszteri programmal, azok számára, akik melegben, szolidabb keretek között töltenék az év végét. A történelmi műemlékeket megvilágító fények milliói, a hagyományos ételek illata a levegőben, a karácsonyi kórusok és az emberek vendégszeretete sok szép, emlékezetes pillanatot garantál az ünnepi időszakban Horvátországba látogató külföldi turistáknak.

Nemcsak Brazíliában, Horvátországban is ilyenkor jön el a karneválok ideje. Az ünnepségek kezdete az a pillanat, amikor Rijeka polgármestere átadja a város kulcsait „Szandi mesternek”. Minden régió gondosan őrzi és adja tovább szokásait és hagyományait a felnövő generációnak. Ez teszi lehetővé, hogy a karneválokat – melyeket dialektustól függően „poklad”-nak vagy „fašnik”-nak is neveznek – élő történelemkönyveknek tekintsük. Megmutatják a horvát régiók mesés múltját. A rijekai karnevál vagy a Samobor Fašnik Horvátország leghíresebb farsangi ünnepei közé tartoznak, de az egész ország varázslatos történelmi színpadává válik ebben az időszakban. A színes farsangi felvonulással és a helyi ételek és italok nagy választékával garantált a szórakozás a téli ünnepek alatt. Ha pedig már az ételeket említettük, Horvátországban egész évben jókat lehet enni, de az igazi kulináris varázslat az ünnepi időszakkal kezdődik. A téli hónapokra ízekben gazdag, kiadós ételek készülnek, érdemes ilyenkor megkóstolni néhány helyi fogást. A hagyomány szerint Ádám és Éva napján, a karácsony előtti napon, nem esznek húst. Ezért a hal veszi át a fő szerepet, többnyire a tőkehal. Piros, vagy fehér lében készülhet, kanállal eszik, vagy kenyérre kenik, és Isztriától kezdve Dalmácián keresztül Zágrábig számos módra készítik. Dalmácia ilyenkor a pašticada módra készült marhapörkölt illatában fürdik. Noha mindenki azt állítja, hogy éppen az övé a legjobb, mert eredeti recept alapján főzte, a készítési módja eltér az adriai tengerpart különböző részein. Gorski Kotarban a pulykáé a főszerep mlinci tésztával, akárcsak Zágrábban, vagy az Észak-Adrián. Muraközben kacsát készítenek, és mint minden sültjüket, ezt is hajdinakásával tálalják. Ha vége a karneválnak, unalomra akkor sincs ok. Síelés, túrázás a hegyekben, kerékpározás vagy egy könnyed séta a tengerparton, mind tökéletes kikapcsolódás. Karlovac közelében fekszik a furcsa nevű Bjelolasica, a szó a helyi lakosság által használt kaj nyelvjárású név. A rómaiak is látogatták, a térképeken már 1010-től szerepel. Itt van Horvátország legnagyobb síparadicsoma, ahol sífutásra is van lehetőség. Isztria, a szigetek és a Kvarner-öböl, több száz kilométernyi hó- és fagymentes kerékpárutat kínál, ezzel télen is megörvendeztetik a biciklizés szerelmeseit. Napsütésben igazi élmény a langyos, kellemes időben, örökzöld növényzettel borított tájon tekerni. Előttünk a csodaszép kékségű tenger, felettünk a hegytetőn szikrázó hó.  Azt már bizonyára nagyon sokan tapasztalták, hogy Horvátország leghíresebb történelmi városai és látnivalói – népszerűségük miatt – a nyári hónapokban rendkívül zsúfoltak. Télen sokkal intimebb környezetben fedezhető fel az egyébként „megtelt” táblát mutogató Dubrovnik, a nyüzsgő Split vagy Trogir. A nyár helyett talán érdemesebb télen ellátogatni bármelyik horvát városba. Kényelmes tempóban, nyugodtan deríthetjük fel a számtalan történelmi nevezetességet, a világörökségi helyszíneket és lehetőségünk van beülni egy-egy hangulatos kávézóba vagy konobába. Dubrovnik – régi magyar nevén Raguza – a XV.–XVI. században Európa legnagyobb városai közé tartozott. Ma is jelentős magyar emlékek tárháza. A város kolostoraiban őrzik Szent István király állkapcsát és egy koponyadarabját, valamint Szent László jobbját. Van tehát mit felkeresnünk – akár télen is!