Verseny az űrben 30 millió dollárért – célpont a Hold
8 perc olvasás
Az orosz Lunahod 1 az "űrkuka", az első holdjáró robotAz X-díj Alapítvány és a Google 2007. szeptember 14.-én bejelentette Santa Monica-ban a Google Lunar X-díjat, egy olyan versenyt, amelynek célja a holdraszállás, fődíja pedig 30 millió dollár. A világ minden részéről érkező magánvállalatok azért fognak versenyezni, hogy ki tud előbb égi kísérőnk felszínére juttatni egy olyan holdjárót, amely képes elvégezni bizonyos feladatokat, például egy 500 méteres táv leküzdését a felszínen, vagy videók, képek és adatok küldése a Földre.
Az orosz Lunahod 1 az "űrkuka", az első holdjáró robotAz X-díj Alapítvány és a Google 2007. szeptember 14.-én bejelentette Santa Monica-ban a Google Lunar X-díjat, egy olyan versenyt, amelynek célja a holdraszállás, fődíja pedig 30 millió dollár. A világ minden részéről érkező magánvállalatok azért fognak versenyezni, hogy ki tud előbb égi kísérőnk felszínére juttatni egy olyan holdjárót, amely képes elvégezni bizonyos feladatokat, például egy 500 méteres táv leküzdését a felszínen, vagy videók, képek és adatok küldése a Földre.
A Google Lunar X-díj egy példa nélkül álló nemzetközi megmérettetés, amely szerte a világon arra fogja motiválni a mérnököket és vállalkozókat, hogy az űr robotizált felfedezésének aránylag olcsó módozatait kutassák. A 10 millió dolláros Ansari X-díjról -amelynek célja az első privát űrrepülés volt – ismertté vált X-díj Alapítvány egy oktatási célú nonprofit intézmény. Célja olyan radikális áttörések támogatása, amelyek az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásokra nyújtanak megoldást.
"A Google Lunar X-díj arra hívja fel a vállalkozók, mérnökök és mások figyelmét, hogy az egész emberiség érdekét szolgálhatják azzal, ha eljutnak a Hold felszínére és felfedezik azt," mondta Dr. Peter H. Diamandis, az X-díj Alapítvány elnök-vezérigazgatója. "Bízunk abban, hogy a Föld különböző részeiről érkező csapatok olyan új robotizált és virtuális technológiák kifejlesztéséhez fognak hozzájárulni, amelyek drámai mértékben lecsökkentik a világűr felfedezésének költségét. A Google-vel együtt dolgozva arra számítunk, hogy sikerül e történelmi jelentőségű magán űrverseny hírét elvinni minden otthonba és osztályterembe, így fel tudjuk kelteni a gyermekek érdeklődését is."
Az 1960-as években az Egyesült Államok és a Szovjetunió között történelmi léptékű űrverseny eredményeképp összesen 12-en léptek a Hold felszínére. A felfedezések első korszaka 1972-ben az Apollo 17 küldetésével ért véget.
A Hold 2.0-nak, a felfedezések második korszakának a célja nem zászlók lerakása és lábnyomok otthagyása lesz. Most azért megyünk a Holdra, hogy ott is maradjunk. A Hold az első lépés a naprendszerbe vezető úton, és olyan környezeti problémákra nyújthat megoldást, mint az energiafüggőség vagy a klímaváltozás. Mára már több kormány és űrkutatási ügynökség (pl. az USA-ban, Oroszországban, Kínában, Indiában vagy Japánban) is felismerte a Hold-expedíciók jelentőségét, az európai nemzetek pedig szondákat akarnak küldeni a Holdra a következő évtizedben.
Manapság, a magánvállalatok "területének" határa az űrben 24 000 mérföldre, a geostacionárius pályán levő kommunikációs műholdak gyűrűjéig terjed. A Google Lunar X-díj arra ösztönzi a vállalkozó csapatokat, hogy ennek a távolságnak a tízszeresét tegyék meg, miközben egy hatalmas kalandban vesznek részt.
. A 30 millió dolláros összdíjazásból 20 millió a győztesnek, 5 millió a második helyezettnek, míg szintén 5 millió egyéb különdíjazottaknak jut. A fődíj megnyeréséhez sikeresen leszállást kell végrehajtani egy nem állami forrásból megalkotott űrhajóval a Holdon, legalább 500 métert kell megtenni a felszínén, valamint képeket, videókat és adatokat visszaküldeni a Földre. A 20 milliós díj 2012. december 31-ig érvényes, majd a következő két évben 15 millióra csökken. A verseny vége a tervek szerint 2014. december 31., hacsak a Google és az X-díj Alapítvány meg nem hosszabbítja azt. A második díjhoz mindössze le kell szállni a Hold felszínén és adatokat kell visszaküldeni a Földre. A díj 2014. december 31-ig érvényes, hacsak a Google és az X-díj Alapítvány meg nem hosszabbítja azt.
. A különdíjakat azok kapják, akik sikeresen teljesítenek egyéb olyan feladatokat, mint például nagyobb távolságok leküzdése a felszínen (több, mint 5 km), ember alkotta tárgyak lefényképezése (pl. darabok valamelyik Apollo űrhajóból), vízjég felfedezése, vagy egy zord holdi éjszaka átvészelése (ami körülbelül 14,5 földi napnak felel meg). A versenyző űrhajók HD-kamerákkal és fényképezőgépekkel lesznek felszerelve, és képeket és videókat fognak küldeni a Földre, amelyeket bárki megtekinthet majd a Google X-díj honlapján.
Miért pont a Hold?
Egy Gallup-közvéleménykutatás szerint az amerikaiak több, mint kétharmada (68%-a) támogatja a visszatérést a Holdra, illetve expedíciókat még távolabbi területekre. A Hold-expedíciók néhány gyakorlati előnye:
Lehetővé teszi a Naprendszer és az azon túli területek felfedezését. Az űr felfedezése nagyon drága, mivel az üzemanyag minden cseppjét és az űrhajót magát a Föld gravitációs mezejének határán túlra kell juttatni. A hold talaja számos fontos alapanyag tárháza, súlyának több, mint 40%-át oxigén alkotja – és a rakéta-hajtóanyag tömegének legnagyobb részét szintén az oxigén teszi ki. Kisebb gravitációs vonzásának köszönhetően a Hold lehet az első mérföldkő az Univerzum távolabbi részeibe vezető úton.
A Hold segíthet megmenteni a Földet. A NASA és az Egyesült Államok Energiahivatala több, mint 30 éve kísérletezik azzal, hogy bőséges mennyiségű tiszta napenergiát nyerjen az űrben, a Földön való felhasználás céljára. Habár a technológiai háttér adott, az anyagok világűrbe való eljuttatása nagyon költséges, ezért még senki sem hozott létre ilyen rendszert. Ha a Holdon elérhető anyagokat felhasználva építenék meg ezeket az űrben, a tiszta napenergia folyamatosan juthatna el a Földre a bioszféra veszélyeztetése nélkül.
Megismerhetjük a Föld geológiai múltját. A holdkőzeteknek és az űrhajósok által hazaszállított más információknak köszönhetően a tudósok úgy gondolják, hogy a Hold a Föld és egy bolygóméretű objektum ütközéséből született. Legközelebbi szomszédunkat felfedezve az ősi Föld egy darabját is megismerhetjük.
Távolabb láthatunk az űrbe. A Hold nagyméretű és stabil platformot nyújt az atmoszféra által nem akadályozott csillagászati megfigyelésekhez. A Hold másik oldala a Naprendszer egy olyan csendes része, amely védve van a Föld rádióhullámokkal, televízióadásokkal és egyéb jelekkel túlzsúfolt felszínétől. Így egy rádióteleszkóp a Hold sötét oldalán képes lehet érzékelni az Univerzum kezdeteitől eredő energiát.
Új technológiák és eszközök megalkotása. A Hold lehet a legellenségesebb környezet, amivel szembekerülünk a közeljövőben. A túléléshez és a felfedezésekhez jelentős előrelépéseket kell megvalósítani a technológia területén. Ezeknek számos l olyan praktikus vonatkozása is lehet, amelyek mindnyájunk életére pozitív hatást gyakorolnak.
A http://www.googlelunarxprize.org/ honlapon találhatók. A pedagógusok regisztrálhatnak az oldalon, hogy rendszeres értesítéseket, híreket és egyéb érdekes információkat kapjanak.
Az alábbi, a versenyt támogató stratégiai megállapodások születtek:
A Space Exploration Technologies vállalat (SpaceX), amelynek tulajdonosa Elon Musk, az X-díj Alapítvány felügyelője, 10% kedvezményt ad az induló csapatoknak Falcon rakétaindító járművének árából.
Az Allen Teleszkóp Tömb (ATA – Allen Telescope Array), amelyet a SETI Intézet működtet, lesz a Hold és Föld közötti műholdas kommunikációs kapcsolat preferált szolgáltatója – ingyen.
A Saint Louis-i Tudományos Központ lesz az Alapítvány hivatalos oktatási partnere és a múzeumok és egyéb tudományos központok nemzetközi hálózatának koordinátora.
A Strasbourgban székelő Nemzetközi Űrkutatási Egyetem (ISU – International Space University), teremti meg a kapcsolatot a versengő csapatok között, és a verseny pártatlan zsűrije is innen kerül ki.
Az X-díj Alapítvány egy nonprofit oktatási szervezet, amelynek célja olyan radikális áttörések támogatása, amelyek az egész emberiség javát szolgálják. A Google Lunar X-díj az Alapítvány harmadik díja 1995-ös léteejötte óta. 2004-ben került az X-díj Alapítvány a lapok címoldalára, amikor a legendás repülőgép-tervező, Burt Rutan és a Microsoft egyik alapítója, Paul Allen által vezetett Mojave Aerospace Ventures megépítette a világ első magán-űrrepülőgépét és megnyerte a 10 millió dolláros Ansari X-díjat. Az Alapítvány azóta nemcsak az űr felfedezésével foglalkozik: 2006-ban indult az Archon X-díj a Genomikáért, ami egy olyan 10 millió dolláros verseny, amelyben a győztes csapatnak 100 emberi gént kell szekvenálnia 10 nap alatt. Ez lecsökkentené az emberi gének szekvenálásának költségét és a személyre szabott gyógyítás új korszakának lehetne előfutára. Az X-díj Alapítvány a jövőben is számos, az életminőséget, az esélyegyenlőséget és a fenntartható fejlődést jelentős mértékben elősegítő új díjat fog alapítani.
