Simó Endre felszólalása az Európai Szociális Fórum Charta-csoportjának tanácskozásánaz Európai Parlamentben

 Pozitívnak tartom az alternatív elveinket tartalmazó szöveg létezését. Lehetõséget nyújt arra, hogy alapvetõ bírálattal illessük a módosított alkotmányos szerzõdést, amelyet az EU kormányközi konferenciája dolgoz ki az állam- és kormányfõk októberi lisszaboni csúcsértekezletére.

 Pozitívnak tartom az alternatív elveinket tartalmazó szöveg létezését. Lehetõséget nyújt arra, hogy alapvetõ bírálattal illessük a módosított alkotmányos szerzõdést, amelyet az EU kormányközi konferenciája dolgoz ki az állam- és kormányfõk októberi lisszaboni csúcsértekezletére.

      Az alternatív javaslatainkat tartalmazó szöveg mindazonáltal távolról sem mondható  kielégítõnek és megfelelõnek az elõttünk álló szociális küzdelmek összehangolása szempontjából. Bármilyen fontos is az elvek kinyilatkoztatása, önmagában nem elegendõ, mert szükség van reális szociális, gazdasági és politikai alternatívák megjelölésére is ahhoz, hogyátmenetet biztosítsunk a neoliberális Európából a Népek Szociális Európája felé.

Alternatív társadalmi tervre van szükség, de ilyennel nem rendelkezünk. Ahhoz, hogy megszülessen, valódi párbeszédbe kell bocsátkoznunk egymással, tudományos megalapozottsággal, bõvíteni kell látóhatárunkat földrajzi értelemben és a társadalmi szövetségek tekintetében egyaránt

  Az alternatív Charta, az alternatív szociális terv közös munka gyümölcse kell, hogy legyen baloldal, és a neoliberalizmus meghaladásában a baloldallal együtt érdekelt, nem csak baloldali demokratikus erõk között. Hiszen a szociális Európát mi nem magunknak akarjuk, hanem valamennyi dolgozó embernek, beleértve azokat is, akik nem a baloldalra szavaznak, de ugyanúgy szenvednek a neoliberális politika következményeitõl, mint a baloldaliak. A közös munkába be kell vonni hívõ testvéreinket is, akiket a társadalmi igazságosság, az emberi és a közösségi emancipáció eszméje vezérel.

     Ki kell terjeszteni a földrajti látóhatárt Keletre. Hiszen a kelet-európai országok nélkül, és nem csak a kelet-európai EU tagállamokra gondolok, nem lehetséges Európai Charta. Az elõttünk fekvõ Elvi Charta-tervezet szövege csak félig-meddig tükrözi azokat az indítványokat, amelyeket a kelet-európai mozgalmak képviselõi nyújtottak be. Meg kell mondanom, hogy bizonyos pontokban az EU módosított alkotmányos tervezete haladóbb, mint a mi Elvi Chartánk tervezete, pl. a nemzeti kisebbségi jogokkal kapcsolatosan. A mi tervezetünknek nincs mozgósító ereje Kelet-Európában. Ezt azzal együtt is állíthatom, hogy Magyarországon hírt adtunk annak a brüsszeli sajtóértekezletnek a tartalmáról, amelyet Francis Würtz, Annick Coupé és Franco Russo tartott júniusban, s még a liberális sajtóban is bíráló cikkeket jelentettünk meg a módosított alkotmány-tervezetrõl, népszerûsítve az alternatív Chartánkat. De ahhoz, hogy mozgósíthassuk a keleti országok közvéleményét, több kell.

    Hiszen ki gondolhatná komolyan, hogy Oroszország elfogadná pacifista elveinket, miközben a NATO rakétaelhárító támaszpontokat épít Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon? Mi pontosan ezért javasoltuk ­ eredménytelenül -, hogy iktassuk alternatív Chartánkba egy európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének követelményét. Vagy netán' elfogadnánk a kollektív biztonsági rendszer helyett a módosított alkotmányos szerzõdésnek azt a kitételét, miszerint az Unió katonapolitikája kompatibilis a NATO-éval?

     A Keletrõl megfogalmazódott vélemények túlnyomó többsége visszautasításba ütközött, anélkül, hogy megtudhattuk volna, kik és miért utasították el javaslatainkat és miért. Amikor pedig bíráltuk ezt az aligha demokratikus eljárást, ellenséges magatartást tapasztaltunk néhány nyugati barátunk részérõl. Ez így nem mehet tovább, ha azt akarjuk, hogy tényleg közös legyen a Charta vagy a szociális program. Elfogadhatatlannak tartom a ráerõszakolás módszerét. Hogyan tudnánk kiszélesíteni társadalmi szövetségeseink körét, ha magunk között sem vagyunk képesek a demokratikus normák betartására?! Változtatni kell ezen a magatartáson.

    Javaslom, hogy üljünk le és tisztázzuk a helyzetet, hogy együtt léphessünk tovább. (Emlékeztetek írásban benyújtott részletes javaslatainkra.)

    A Szociális Európa megteremtése jobb együttmûködést, nagyobb szellemi és politikai nyitottságot érdemel. Felül kell kerekednünk ideológiai korlátainkon, le kell küzdenünk a bizalmatlanságot más demokratikus erõkkel szemben. A közös célra kell összpontosítani, az akcióegység konkrét pontjaira. Tudom, nem könnyû, összetett feladat, mégis megéri, hogy vállaljuk azokért, akiknek az érdekében ma összeültünk ebben a teremben.

    Engedjék meg, hogy végezetül meghívjam Önöket arra a nemzetközi tanácskozásra, amelyet Budapesten rendezünk október 27-én „Az 1956-os magyar forradalom értékei egy új társadalmi  rend felépítéséhez" címmel.

Köszönöm a figyelmet!

(Brüsszel, 2007. szeptember 20.)