Képzett társítások – Gellert Tamas

 Almási Tamás

December 4-én svéd író lesz Alföldi Róbert egyik vendége: Gellert Tamas szülei ugyan magyarok, ő maga azonban már Svédországban született, ott nőtt fel. Lasermannen című kötete a 2002-es megjelenése után hatalmas könyvsiker volt Svédországban, ahogy a dokumentumregényből készült film szintén óriási visszhangot keltett. A kötet A lézeres gyilkos – Egy merényletsorozat anatómiája címmel jelent meg magyarul, a Corvina Kiadó gondozásában.

 Almási Tamás

December 4-én svéd író lesz Alföldi Róbert egyik vendége: Gellert Tamas szülei ugyan magyarok, ő maga azonban már Svédországban született, ott nőtt fel. Lasermannen című kötete a 2002-es megjelenése után hatalmas könyvsiker volt Svédországban, ahogy a dokumentumregényből készült film szintén óriási visszhangot keltett. A kötet A lézeres gyilkos – Egy merényletsorozat anatómiája címmel jelent meg magyarul, a Corvina Kiadó gondozásában.

A rendkívül izgalmas könyv egy konkrét, bevándorlók elleni, 1991-es merényletsorozat kapcsán tárja fel a Svédországban akkoriban hirtelen felszínre tört rasszizmus társadalmi hátterét. 1991 augusztusa és 1992 júniusa között óriási médiavisszhang kísért egy sorozatgyilkosságot, amelynek minden esetben sötét hajú bevándorlók voltak az áldozatai. A merénylő eleinte lézeres fegyvert használt, ezért emlegették lézeres gyilkosként – ezt a történetet írja meg alapos oknyomozás, sok ezer oldalas nyomozati anyag tanulmányozása és rengeteg interjú után Gellert Tamas, aki közben bemutatja a társadalmi hátteret is, s érzékeltet megdöbbentő összefüggéseket.

Almási TamásA dokumentumregény cselekménye végig több szálon fut: időrendben olvasunk a merényletek részleteiről, a legapróbb részletekig megismerjük a merénylő családját, gyerekkorát, gondolkodását, ezzel párhuzamosan olvashatunk a nyomozók munkájáról. Miközben vissza-visszatérünk a merénylő tetteihez és életrajzához, valamint az ezzel párhuzamosan futó nyomozáshoz, tények sora tárul fel a társadalmi háttérről. Gellert Tamas nem egyszerűen alapos tényfeltáró szerző, hanem remekül tud írni és szerkeszteni is: mesterien építette fel ezt a valós, hátborzongató összefüggéseket feltáró történetet.

Gellert TamásGellert Tamas 1963 februárjában született Svédországban. 1982-83-ban az Egyesült Államokban, New Jersey-ben tanult politikatudományt és közgazdaságtant, majd 1987-ig a svédországi Lund egyetemén e két nagy ág mellett kelet-európai tanulmányokat folytatott.

1989 óta szabadúszó újságíró, vezető svéd lapoknak ír, köztük van a Dagens Nyheter című napilap és az Ordfront Magasin. Tévés újságíróként is ismert. A Svéd Televízió 2005-ben mutatta be A lézeres gyilkos dokumentumfilmes változatát.

Első könyve 1995-ben jelent meg (Sverige, Sverige fosterland). Harmadik kötete, A lézeres gyilkos (Lasermannen – en berättelse om Sverige) 2002-ben látott napvilágot, s óriási visszhangot keltett. Eddig norvég, dán, német, holland, magyar és görök fordításban olvasható.

Több díjat kapott tévés újságíróként és íróként, A lézeres gyilkosért 2003-ban átvehette a legkeresettebb szépirodalmi műért járó elismerét, 2006-ban a stockholmi Irodalmi Becsület Díjat.

Ha már letehetetlen dokumentumregény, amelyből rendkívül sikeres film is készült Svédországban, a másik vendég ezúttal a nagyszerű, az idén 60 esztendős filmrendező, Almási Tamás lesz, aki évtizedeken át izgalmas társadalmi témákat feldolgozó dokumentumfilmek sorával váltott ki nagy visszhangot, nemrég azonban ismét játékfilmet forgatott: a Márió, a varázsló november 6-a óta látható a hazai mozikban.

Almási Tamás 1979-ben végzett a Színház és Filmművészeti Főiskola film- és tévérendezői szakán, Fábri Zoltán, Gábor Pál, Illés György tanítványaként. Játék- és dokumentumfilmjei sűrítetten drámaiak. Erős érzelmi hatásokkal dolgozik. Közel 30 egészestés dokumentumfilmet rendezett. Filmjeit több mint 40 országban láthatták. Osztályt vezet és filmrendezést tanít a Színház és Filmművészeti Egyetemen, egyetemi docens.

Főbb díjai: Balázs Béla-díj (1995); Magyar Művészetért díj (1998); Bezerédj-díj (1998);  Pulitzer-emlékdíj (1999); a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2002); a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze (2005). Számos rangos hazai és külföldi, nemzetközi fesztiválon szerepelt, több mustrán jelentős díjakkal ismerték el filmjeit.

Nemrég, november 6-án mutatták be hazánkban új játékfilmjét, a Márió, a varázsló című produkciót, Puskás, Hungary című dokumentumfilmje pedig bemutatásra vár.

David Yengibarjan

David Yengibarjan 1976-ban született Jerevánban. 1995-ben települt Magyarországra. Fellépett színházi produkciókban, játszott különböző filmekben (köztük Lukáts Andor Portugál című művében), ő szerezte a zenét például Szőke András Három, Sas Tamás Szerelemtől sújtva című filmjéhez, valamint több színházi előadáshoz, köztük volt Egressy Zoltán: Kék, kék, kék (Bárka Színház, rendezte: Lukáts Andor) című produkciója.

Budapesten kívül hallhatta a közönség például Párizsban, Londonban, Amszterdamban, Bécsben, az Edinburgh-i Színházi és Zenei Fesztiválon. 1999-ben alakította meg a nevét viselő triót, arra törekedve, hogy ötvözze az argentin tangó, az azt megújító Astor Piazzolla, valamint a különféle népzenék világát. Ezt tükrözi a Trio Yengibarjan: Tango Passion című, 2001-ben megjelent lemeze. 2003-ban látott napvilágot David Yengibarjan és Frank London albuma, a Pandoukht.

Képzett társítások

AEGON-estek a Nemzeti Színházban

2008.    december 4-én, csütörtökön 19 órától

a Gobbi Hilda Színpadon:

Alföldi Róbert vendége:

Gellert Tamas Svédországban élő író,

akinek A lézeres gyilkos című, Svédországban 200 000 példányban elkelt,

döbbenetes erejű dokumentumregénye egy rasszista merényletsorozatról

az idén jelent meg magyarul

Almási Tamás filmrendező,

aki kitűnő dokumentaristaként vált ismertté, de most új játékfilmje, a

Márió, a varázsló látható a mozikban

Zene: David Yengibarjan – tangóharmonika

A sorozat kitalálója, szerkesztője-szervezője: Eszéki Erzsébet

Gellert Tamasról a képeket svéd fotográfus, Ulla Montan készítette.Almási Tamásról a két szabadban készült fotó Almási Péter felvétele, a másik kettő (a fehér inges) Dobó Lászlóé. David Yengibarjanról a képeket Dobó László készítette.