Szoda Ipsos: A egészégprofil – az emberek egészség kommunikációját meghatározó objekvtí értéksor

Nincs kapcsolat a nemek és a főbb attitűdök között. Akik egyáltalán nem törődnek magukkal, jellemzően alacsony státuszúak. Az életmód lapok érdeke, hogy minél jobban elérjék a „törekvő attraktív", az „impulzív hedonista" és az „egészségtudatos passzív" csoportokat. A „mérsékelten szenvedélyfüggők" viselkedésének megváltoztatásán keresztül szorítható vissza a dohányzás.

Nincs kapcsolat a nemek és a főbb attitűdök között. Akik egyáltalán nem törődnek magukkal, jellemzően alacsony státuszúak. Az életmód lapok érdeke, hogy minél jobban elérjék a „törekvő attraktív", az „impulzív hedonista" és az „egészségtudatos passzív" csoportokat. A „mérsékelten szenvedélyfüggők" viselkedésének megváltoztatásán keresztül szorítható vissza a dohányzás.

Az egészségmagatartással összefüggő termékek és szolgáltatások hatékony kommunikációja mind nagyobb kihívás a fokozódó médiazajban. A hirdetők egyre nehezebben érik el a célcsoportokat. A Szonda Ipsos erre az igényre alapozva indította el egészségbarométerét, amely az egészségmagatartásnak a fogyasztói kutatásokban eddig nem alkalmazott komplex megközelítésére épül.

Az egészségmagatartás szempontjából hasonló viselkedésű csoportokra utaló egészségstílus ('healthstyle') fogalom ma Magyarországon még kicsit idegenül hangzik. Az egészségstílus vizsgálata holisztikus szemléletmódot takar, amennyiben az egészségmagatartásnak nem csupán instrumentális (konkrét tevékenységekben megfogható) aspektusával foglalkozik, hanem abból indul ki, hogy az egészséghez való viszony, illetve az egészség-magatartás a személyes kognitív és emocionális, illetve környezeti-társas jellemzők által egyaránt meghatározott, azokkal szerves interakcióban van. A leginkább szociálpszichológiai módszertanra épülő (de tematikájából következően interdiszciplináris) egészségstílus-vizsgálatok egyik legfontosabb hozadéka a vizsgált társadalom szegmentációja.

3.	4.
5.	6.
7.	8.
9.	10.

A személyes és környezeti-társas tényezők bevonásának köszönhetően a szegmentációval feltárt csoportok nemcsak egészségmagatartásukban, hanem fogyasztói viselkedésük több dimenziójában is jelentősen különböznek egymástól. Hasonló tevékenységek mögött gyakran gyökeresen eltérő motivációkat és társas hatásokat találhatunk. Az egészségstílus kutatása minderre tekintettel van, ezért az egyes egészségprofilok csoportnyomások, attitűdök, értékek és tevékenységek egyedi interakcióit takarják.

Az egyes profilok pszichológiai és szociológiai jellemzőinek ismeretében a csoportok viselkedése – a profilok sajátos motivációs és társas affinitását megragadó kommunikációval – befolyásolható. Ez különösen fontos olyan termékek és szolgáltatások, valamint programok tekintetében, amelyek hatékonyságát alapvetően meghatározza, mennyire sikerül az üzeneteket a különböző egészségmagatartású szegmensek eltérő motivációival és értékeivel összhangban megtervezni.