EuroParlamenti összefoglaló, 2007. november 28-29.-i, Brüsszeli ülésnapokról avagy a turizmustól a lőfegyvertartásig
38 perc olvasásAz Európai Parlament mini plenáris ülésszakot tartott Brüsszelben. Az EP voksolt a televízióreklámokra, illetve a lőfegyvertartásra vonatkozó szabályokról, valamint az európai vasúti közlekedés akadályainak felszámolásáról. A képviselők értékelték az európai turizmus helyzetét. Felszólalt az EP-ben a spanyol miniszterelnök.
Az Európai Parlament mini plenáris ülésszakot tartott Brüsszelben. Az EP voksolt a televízióreklámokra, illetve a lőfegyvertartásra vonatkozó szabályokról, valamint az európai vasúti közlekedés akadályainak felszámolásáról. A képviselők értékelték az európai turizmus helyzetét. Felszólalt az EP-ben a spanyol miniszterelnök.
A szerdán délután kezdődő plenáris ülésen az EP az EU alapjogi chartájának jóváhagyásáról vitázott, majd José Luis Rodríguez Zapatero, spanyol kormányfő tartott beszédet Európa jövőjéről.
A képviselők elfogadták az audiovizuális szolgáltatásokról szóló irányelvet, és így a televízióreklámok új szabályozását, megszavaztak kettő, az európai hálózat egészén történő vasúti közlekedés előtti akadályok felszámolásáról szóló jogszabályt. (A harmadik vasúti jogszabályról a decemberi plenáris ülésen voksolnak.)
Az EP szavazott a lőfegyverek vásárlásáról és birtoklásáról szóló tervezetről, valamint a turizmusról, illetve a rugalmas, ám biztonságos munkahelyekről és a kereskedelem és a klímaváltozás kapcsolatáról szóló jelentésekről.
A képviselők jóváhagyták az európai szinten működő pártok finanszírozásáról szóló jogszabályt, az Európai Számvevőszék új tagjainak kinevezését, és állásfoglalást fogadtak el a grúziai helyzetről.
Tévéreklámok és termékelhelyezés: új uniós szabályok
Új uniós szabályokat fogadott el az EP a televízióreklámokról és a termékelhelyezésről, miután a képviselők megállapodtak a korábban vitás kérdésekről a tagállamokat képviselő Tanáccsal. Óránként legfeljebb 12 percet lehet reklámozni, a műsorokat pedig félóránként lehet majd megszakítani hirdetésekkel.
Az Európai Parlament csütörtökön második olvasatban is áldását adta a televíziós reklámozást és termékelhelyezést szabályozó tervezetre, amelynek részleteiről korábban már megegyeztek az EP és a Tanács delegációi. Így lehetővé válik, hogy az új irányelvet még 2007 vége előtt kihirdessék.
A parlamenti témafelelős, Ruth Hieronymi (néppárti, német) azt mondta, „az audiovizuális médiaszolgáltatások kulturális és gazdasági dimenzióját a jövőben is biztosítani kell, akárcsak a véleményszabadságot és a média sokszínűségét, valamint az új üzleti modellek kifejlesztésének lehetőségét".
Termékelhelyezés
Az EU a technológiai és reklámipari változásokhoz igazodva vizsgálja most felül az 1997-es „televíziózás határok nélkül" irányelvet. A jogszabályt éppen a változások miatt keresztelték át „audiovizuális médiaszolgáltatások" irányelvre, amelynek hatálya így kiterjed például az interneten közvetített televíziós programokra is.
Az EP csak szigorú feltételekkel és csak bizonyos műsoroknál, de engedélyezné a televíziós termékelhelyezést. (Itt arra kell gondolni, amikor egy szappanoperában az egyik szereplő jól láthatóan például X típusú mosóport, autót, kenyérpirítót stb. használ.) Tilos lenne ezzel a hirdetési módszerrel élni híradásokban, ismeretterjesztő, illetve gyerekműsorokban és tanácsadási programokban. A műsor elején és végén, valamint a reklámszünetek után fel kell hívni a nézők figyelmét arra, hogy az adott programban termékelhelyezéssel találkozhatnak.
Reklámszünet félóránként
Reklámszünetekkel 30 percenként lehet majd megszakítani a tévéfilmeket, filmeket, híradásokat. (Korábban az Európai Bizottság 35 perces, az EP kulturális bizottsága pedig 45 perces időközöket javasolt.) Gyerekműsorok közben nem lehet reklámozni, kivéve, ha a program hosszabb 30 percnél. Egyéb műsortípusok, például a tévésorozatok esetében nem vezetnek be hasonló szabályokat. Összességében óránként legfeljebb 12 percnyi hirdetés mehet adásba.
A képviselők arra szólítják fel a tagállamokat és a bizottságot, hogy fogadjanak el egy a gyermekműsorok közben történő reklámozással foglalkozó magatartási kódexet. Ez foglalkozna a gyerekműsorok reklámokkal történő megszakításával, a szponzorálással, az egészségtelen ételek és italok (például magas zsír-, cukor- sótartalmú élelmiszerek, alkohol) hirdetésével is.
Eljárás
Az EP 2006 decemberében szavazott első olvasatban a jogszabályról. Ez után a parlament és a Tanács képviselői egyeztettek a szövegről. Az idén májusi megállapodást követően október 15-én a Tanács, majd november 12-én az EP kulturális szakbizottsága második olvasatban szavazta meg a jogszabályt. Most az egész Európai Parlament fogadta el második olvasatban az irányelvet.
Sajtóközlemény az első olvasatról
Ajánlás második olvasatra: Ruth Hieronymi (EPP-ED, DE)
Jelentés: (A6- /2007) – A televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolása
A tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából a Tanács által 2007. október 15-én elfogadott közös álláspont
Kulturális és Oktatási Bizottság
Eljárás: együttdöntés, második olvasat
Vita: 2007. november 28., szerda
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0260
Ruth Hieronymi
Szigorítja a lőfegyvertartás szabályait az EU
Az új uniós szabályok megnehezítenék a bűncselekményekhez használható fegyverekhez való hozzáférést, de nem rontanák a fegyvereket törvényesen birtoklók helyzetét. A szigorítanák a fegyverek adásvételét az EU-ban, korlátoznák az internetes érékesítés lehetőségét, elektronikus regisztrációt vezetnének be, és 20 évig őriznék az adatokat. Az EP csütörtökön szavazott.
A Gisela Kallenbach (zöldpárti, német) által jegyzett jelentés csütörtöki elfogadásával (588 igen, 14 nem, 11 tartózkodás) az EP támogatta a Bizottság terveit az 1991-ben életbe lépett, fegyverek megszerzéséről és tartásáról szóló irányelv módosításáról. A felülvizsgált jogszabály már megfelelne az ENSZ-nek a fegyverek illegális gyártásáról és csempészetéről szóló jegyzőkönyvének, amelyet az EU is aláírt 2001-ben.
Az új irányelv szabályozná a lőfegyverek, fegyveralkatrészek és lőszerek birtoklását és harmadik országból történő behozatalukat, továbbá fellépne az illegális gyártás és a csempészet ellen. A szöveg a bűnözők által előszeretettel használt átalakított fegyvereket is lőfegyvernek tekinti. A parlament úgy vélte, hogy a tagállamoknak szigorúan felügyelniük és korlátozniuk kell a telekommunikációs módszerekkel – például az interneten – történő értékesítést, adásvételt.
Hatékonyabb jelölés, nyilvántartás 20 évig
A jobb nyomonkövethetőség érdekében az EP betűjeles és számkombinációs (alfanumerikus) jelölés bevezetését szorgalmazza. A gyártó nevét, a származási helyet, valamint a gyártás évszámát és a sorozatszámot tartalmazó jelölést a fegyver fő alkotó elemén kell elhelyezni.
A képviselők szerint a tagállamoknak az irányelv hatálya alá tartozó lőfegyverek minden azonosító adatát elektronikus adatbázisban kell rögzíteniük. Az EP, figyelembe véve a fegyverek hosszú élettartamát, 20 évig őrizné meg az adatokat. Az Európai Bizottság az ENSZ-jegyzőkönyv minimumkövetelményét követve 10 évet javasolt. A képviselők a nyilvántartásban is többféle adatot tárolnának (típus, gyártmány, modell, kaliber, sorozatszám, a birtokos és az eladó neve, címe stb.).
Információcsere a tagállamok között
A képviselők elősegítenék, hogy a tagállamok tapasztalatot cseréljenek a jelölési technikákról, a szállításról, a helyi jogalkotásról, a fegyverkészletek és elkobzott fegyverek kezeléséről. A gyakori információcsere támogatására, valamint az illegális fegyvergyártás és -csempészet visszaszorítása érdekében a Bizottság létrehozna egy speciális EU-referenciacsoportot, amelynek feladata a lőfegyverek nyomon követése lenne.
Négy kategória
Az új irányelv célja, hogy visszaszorítsa a jogtalan fegyverhasználatot, úgy, hogy ezzel a törvényes felhasználókat ne akadályozza.
Az irányelv a lőfegyverek négy kategóriáját határozza meg (tiltott, engedélyhez kötött, bejelentéshez kötött, és engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött).
A tagállamok a szubszidiaritás elvének megfelelően megtarthatják az irányelvnél szigorúbb nemzeti fegyvertartási előírásaikat. A képviselők ezzel együtt minden tagállamnak azt javasolják, hogy 2012-ig vezessék be a négy kategóriát.
Hatályba lépés, végrehajtás
A hatékonyabb szabályozás és az átláthatóság fokozása érdekében a tagállamoknak nemcsak a Bizottságot, hanem az EP-t is tájékoztatniuk kellene az irányelv betartása érdekében tett intézkedéseikről. A képviselők azt kérik a Bizottságtól, 2015-ig készítsen jelentést az EP számára az irányelv végrehajtásáról.
Az új irányelv 2008 januárjától léphet életbe. A tagállamoknak onnantól két évük lesz arra, hogy nemzeti jogrendszerükbe is átültessék az új szabályokat.
Jelentéstevő: Gisela Kallenbach (Dreens/EFA, DE)
Jelentés: (A6-0276/2007) – A fegyvervásárlás és fegyvertartás ellenőrzése
Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelvére a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról
Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2007. november 28., szerda
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0031
Gisela Kallenbach
Turizmus: feketelistára a felelőtlen utazási irodákat
Feketelistára tenné az EP az utasaikat külföldön hagyó utazási irodákat. A képviselők fejlesztenék az egészségturizmust, egyszerűbb és olcsóbb EU-vízumokat, továbbá egységes szálláshely-kategóriákat akarnak. Az EP különösen az új tagállami turistacélpontokat népszerűsítené.
Az EU új idegenforgalmi politikájáról készített parlamenti jelentést Paolo Costa (néppárti, olasz). Ezt az EP csütörtökön 536 igen, 58 nem, 22 tartózkodó szavazattal fogadta el. (A témában az Európai Bizottság 2006. márciusában adott ki közleményt.)
Vízum többször, olcsón
A jelentés kiemeli: „kölcsönösen egyszerűsíteni kell a vízumkérelmi eljárásokat, és csökkenteni kell a tagállamokba való belépésre jogosító turista vízumok árait". A képviselők ezen túl a kishatárforgalmi szabályokat a szomszédos harmadik országokból érkező idegenforgalom elősegítésének új eszközeként is alkalmaznák. Az EP minden uniós vízumpolitika alapelvként a többszöri belépésre jogosító vízumok kiadását ösztönözné.
Egységes kategorizálás
A képviselők európai szinten egységesítenék a szálláshelyek minőségi követelményrendszerét, hogy a külföldre utazók egyértelmű és ellenőrizhető kritériumok alapján tudjanak választani.
Védelem az egyénileg utazóknak
A szöveg emlékeztet: egyre többen egyénileg, utazási irodák közreműködése nélkül szervezik meg útjaikat (utóbbiak piaci részesedése 1997 óta 98-ról 60 százalékra esett). Míg azonban a szervezett utazási formákat irányelvben szabályozzák, hasonló fogyasztóvédelmi előírások nem vonatkoznak például bizonyos fapados légitársaságokra. A képviselők szerint „az anomáliát úgy kell orvosolni, hogy a 90/314/EGK irányelvet minden olyan honlapra ki kell terjeszteni, amely egynél több szolgáltatást kínál értékesítésre".
Egészségturizmus a biztosítókkal
A parlament ösztönözné az egészségturizmust, amelynek támogatásában szerinte nagyobb szerepet kell vállalniuk az egészségbiztosítóknak. Emellett „a biztosítási ágazat vállalkozásainak támogatást kell nyújtani ahhoz, hogy megoldást találjanak az egészségturizmus finanszírozását szolgáló, határokon átnyúló együttműködésre".
A képviselők „figyelembe véve az egészségturizmus visszaesését, úgy vélki, hogy egyedi közösségi irányelv elfogadására van szükség, hogy meghatározzák a termálvizes üdülőhelyek elismerését és használatát".
Akadálymentes turizmus
A jelentés külön foglalkozik az „akadálymentes turizmus" fejlesztésével. Ennek keretében például „akadálymentesítve" címkével jelölnék az olyan műemlékeket, szálláshelyeket, éttermeket, amelyekbe csökkent mozgásképességű turisták is gond nélkül bejuthatnak.
Magatartási kódex?
A képviselők „figyelembe véve az európai turisták által európai idegenforgalmi célpontokon elkövetetett erőszakos cselekményeket", mérlegelnék, be lehetne-e vezetni egy „az európai turisták jogairól és kötelezettségeiről szóló chartát", illetve „az idegenforgalmi vállalkozásokra vonatkozó európai magatartási kódexet".
A jelentés „kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az utasok tájékoztatását és kiváltképp az utasjogok megfelelő érvényesítését, továbbá, hogy a tagállamok könnyen hozzáférhető választottbírósági mechanizmusokkal rendelkezzenek olyan esetekre, amikor a vétkes szolgáltató nem fizet kártérítést".
Külföldön ragadni
Az EP arra kéri a Bizottságot, „fontolja meg, mi lenne az a megfelelő megközelítés, amelynek révén az EU védelmet tudna kínálni az olyan utasoknak, akik külföldön ragadnak, mert csőd vagy szándékos visszaélés miatt a charterjárat üzemeltetője, a közvetítők vagy menetrend szerinti fuvarozók a szolgáltatást megtagadják". A képviselők mindenesetre azt javasolják, hogy az ilyen üzemeltetők számára hozzanak létre az egész EU-ra kiterjedő feketelistát.
Az EP támogatja az európai idegenforgalmi célpontok – különösen az új tagállamok területén fekvők – népszerűsítését, és üdvözli az évenként elnyerhető „Kiváló európai célállomás" cím bevezetését.
Ifjak és nyugdíjasok
A képviselők megfontolnák annak lehetőségét, hogy „ifjúsági közlekedési igazolványt" hozzanak létre az Erasmus-, Leonardo- vagy Comenius-ösztöndíjban részesülő vagy az EU-ban önkéntes polgári szolgálatot teljesítő európai fiatalok számára.
A parlament a főszezonokon kívüli időszakban különösen támogatná a nyugdíjasokat célzó európai idegenforgalmi programot.
Tömegturizmus helyett
A plenáris ülésen elfogadott egyik módosítás szerint az EP „sürgeti a tagállamokat, hogy ösztönözzék a regionális tervezést, ami segít majd megakadályozni a tömegturizmusra építő vállalkozások felbukkanását, amelyek a természet és a kulturális örökség védelmének szempontjából igen káros hatást fejtenek ki, nem a helyi közösségekből indulnak ki, és azoknak semmilyen szerepet nem adnak".
Jelentéstevő: Paolo Costa (EPP-ED, IT)
Jelentés: (A6-0399/2007) – Az EU új idegenforgalmi politikája: a partnerség erősítése az európai idegenforgalom területén
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. november 28., szerda
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2129
Paolo Costa
Zapatero Brüsszelben Európa jövőjéről
A spanyol miniszterelnök, José Luis Rodríguez Zapatero beszédet mondott az Európai Parlamentben november 28-án, szerdán. A felszólalás része volt az Európa jövőjéről szóló EP-vitasorozatnak.
A spanyol kormányfőt köszöntő Hans-Gert Pöttering kiemelte, hogy 2005-ben a spanyolok 77 százaléka támogatta népszavazáson az uniós alkotmánytervezetet. Az EP elnöke úgy vélte, azóta sikerült túllépni az alkotmányos válságon, Spanyolország pedig sokszor adta tanújelét annak, hogy kiáll Európa közös jövőjéért.
José Luis Rodríguez Zapatero azt mondta, Spanyolország sokkal tartozik és hálás Európának, amely jelentősen hozzájárult az ország fejlődéséhez. Nem meglepő tehát, hogy a spanyolok megszavazták az alkotmányt, és rugalmasak voltak az unió válságának időszakában is – vélte.
Az értékek Európáját szeretnénk létrehozni – mondta Zapatero. Szerinte a közösen vallott értékek, és nem a földrajzi helyzet az európaiság alapja.
Nem osztom a pesszimisták véleményét – tette hozzá a kormányfő, aki „nagyon pozitívan" értékelte az új uniós alapszerződés tervezetének elfogadását.
Európa előrehaladt a tárgyalások során – vélte Zapatero, kiemelve a minősített többség kiterjesztését az unió döntéshozatalában.
A miniszterelnök azt mondta, Európának vezető szerepet kell játszania a globalizációban. Ehhez többek között jelentős erőfeszítéseket kell tenni a technológiai fejlesztések és a kutatás terén, és minden tagállam számára azonos hozzáférést kell biztosítani az új technológiákhoz – vélte.
Zapatero hozzátette: ki kell terjeszteni a szociális jólétet, létre kell hozni a „szociális jogok Európáját". A miniszterelnök a tagállamok közötti szolidaritást, a kohéziót alapvető elvnek nevezte.
Zapatero azt mondta, erősíteni kell az uniós bevándorlási politikát. A migráció szerinte pozitív hatással lesz Európára: segít a demográfiai helyzet javításában, a kulturális sokszínűség fokozásában, és a gazdasági növekedéshez is hozzájárul.
A spanyol kormányfő erősítené a határőrizeti együttműködést, a szervezett bűnözés elleni harcot is.
A környezetvédelemről szólva Zapatero kiemelte, hogy az EU célul tűzte ki: 2020-ra 20 százalékkal csökkenti a gázkibocsátást. Szerinte az unió képes arra, hogy az egész világon élére álljon a környezetvédelmi törekvéseknek. Az EU-nak elő kell segítenie, hogy megfelelő eredményt érjenek el a Balin tartandó klímavédelmi tárgyalásokon – vélte.
A miniszterelnök azt mondta, Spanyolország közös az ellátásbiztonságot garantáló, energiapolitikát szeretne, átlátható, összekapcsolt, egységes piaccal, egyúttal a környezeti terhelés csökkentésével.
Zapatero aktívabb uniós szerepvállalást sürgetett a világban. A kormányfő megemlítette Acehet, Kongót, Grúziát, Boszniát, szólt az afrikai, közel-keleti, latin-amerikai, ázsiai államokkal, valamint Oroszországgal folytatott együttműködésről. Kiemelte az észak-afrikai államokkal, az iszlám országokkal folytatott párbeszéd, illetve a velük kötendő szövetség létrehozásának fontosságát.
A miniszterelnök fontosnak ítélte az unió polgári és katonai potenciáljainak kiépítését, a gyorsreagálású csapatok felállítását, de ezek szerinte még mindig elégtelen lépések.
Spanyolországról szólva Zapatero azt mondta, országa intenzív gazdasági növekedést élt és él át, egyre nyitottabb, és reformokat vezetett be a lisszaboni stratégiával összhangban. A kormányfő kiemelte: „2007-ben elértük nemzeti reformprogramunk két fő célkitűzésének egyikét: a 66 százalékos foglalkoztatási rátát. El fogjuk érni a másodikat is, még 2010 előtt: a teljes konvergenciát az európai átlagjövedelemmel".
„Szociális modellünk bőkezűbb és erősebb lett" – mondta Zapatero, aki megemlítette azt is, hogy Spanyolországban az államadósság csökkenésével párhuzamosan jelentősen nőtt a foglalkoztatás, emelték a minimálbért és a legalacsonyabb nyugdíjakat is.
Zapatero azt mondta, „a spanyoloknak ma több joguk van". A kormányfő kiemelte a férfiak és nők közötti egyenlőséget és az azonos neműek közötti házasság lehetőségének bevezetését.
Jaime Mayor Oreja (néppárti, spanyol) úgy vélte, hiányzik a megfelelő politikai célkitűzés és lendület annak érdekében, hogy az unió olyanná váljon, mint amilyet a polgárok valójában elvárnak. Ehhez koherenciára és hitelességre van szükség, valamint az irányelvek nemzeti szinten történő alkalmazására, emellett például a kiotói egyezmény megfelelő végrehajtására. Szerinte az európaiaknak világosan el kell magyarázni az unió előtt álló kihívásokat.
Martin Schulz (szocialista, német) azt mondta, modellértékű, amit a spanyol demokraták elértek. Szerinte Spanyolország ma virágzik, és büszkén tekinthet a jövőbe. „Ki gondolta volna ezt húsz éve?" – kérdezte Schulz. A politikus úgy vélte, „elégedettek lehetnénk", ha az unió új tagállamaiban a strukturális politika hasonló eredményeket érne el, mint Spanyolországban. Schulz hozzátette: „nincs még egy olyan miniszterelnök, aki annyit tett volna a nők jogaiért, mint Ön".
Graham Watson (liberális, brit) megköszönte, hogy Zapatero személy szerint is hozzájárult a reformszerződés létrehozásához. Nem szabad megállni itt – vélte a frakcióvezető, hozzátéve: „sem francia, sem brit kerékkötőkre nem szabad hallgatni" most, és nem szabad a protekcionizmus felé fordulni. Több Európára van szükség, több együttműködés kell a biztonságpolitikában, a környezetvédelemben – vélte Watson.
Brian Crowley (UEN, ír) szerint az EU integrációjában játszott szerepe után Zapateronak a szabadság, az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében kellene tevékenykednie – például Latin-Amerikában. A politikus hozzátette: az integráció mellett fontos a sokszínűség tisztelete is.
Monica Frassoni (zöldpárti, olasz) kiemelte: Zapateronak volt bátorsága referendumot tartani az alkotmányról, és valóban tett a jogok biztosítása érdekében. Frassoni kevesellte ugyanakkor a klímaváltozásról ejtett szavakat, és Spanyolország ezen a téren tett erőfeszítéseit.
Francis Wurtz (GUE/NGL, francia) úgy vélte, a szabad verseny mint keret versenyre kényszeríti a szociális rendszereket, mégpedig lefelé irányuló versenyre, amely csökkenő szociális jogokat és fizetéseket eredményez. A szociális kérdés az elsődleges oka annak, ahogy a polgárok bizalma megrendült az unióban – vélte Wurtz.
Graham Booth (IND/DEM, brit) szerint példamutató, hogy Zapatero hagyta a népét szavazni az alkotmányról. Booth azt kérdezte, miért nem akarja ezt most megismételni a reformszerződéssel. Hacsak nem azért, mert valójában nem tér el a korábbi tervezetről – tette hozzá.
Frank Vanhecke (független, belga) szerint az emberek nem értik, miért a hátuk mögött hozzák meg a rájuk vonatkozó döntéseket. Példaként a reformszerződést említette, amely – vélte – valójában nem tér el az alkotmányszerződéstől. Törökország csatlakozását sem akarják az európaiak, mégsem veszik figyelembe ezt az akaratukat – mondta.
Az Európai Parlament 2006 tavaszán indította el azt a sorozatot, amelynek keretében európai kormányfők osztják meg az EU jövőjéről szóló elképzeléseiket az Európai Parlamenttel. A spanyol miniszterelnök az ötödik a sorban. Korábban beszédet mondott már az EP-ben a belga, az ír, a holland és az olasz kormányfő is.
Korábbi miniszterelnöki beszédek az EP-ben
Romano Prodi (2007.05.23.)
Jan Peter Balkenende (2007.05.22.)
Bertie Ahern (2006.11.29.)
Guy Verhofstadt (2006.05.31.)
EP-állásfoglalás Grúziáról
Az EP csütörtökön állásfoglalást fogadott el a Grúziában kialakult helyzetről. A parlament „tudomásul veszi" az előrehozott elnökválasztást, szabad és tisztességes választásokat akar, a grúz hatóságoktól pedig elvárja a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartását. Az EP kiáll Grúzia területi integritása mellett.
A képviselők által kézfelemeléssel jóváhagyott szövegben az áll, hogy az EU „továbbra is elkötelezett Grúziával fenntartott kapcsolatainak megerősítése és elmélyítése iránt, és továbbra is arra törekszik, hogy támogassa az országot a szükséges politikai és gazdasági reformok, a szilárd alapokon álló és hatékony demokratikus intézmények létrehozására irányuló intézkedések és a korrupcióellenes erőfeszítések során".
Az állásfoglalás elismeri „a jelenlegi grúz elnök és kormány által elért politikai, demokratikus és gazdasági előrelépéseket", ugyanakkor az EP „komoly aggodalmának ad hangot a közelmúltbeli grúziai fejlemények kapcsán, amelyek a békés tüntetések rendőrség általi erőszakos leverésében, a független médiaműhelyek bezárásában és 15 napos szükségállapot kihirdetésében csúcsosodtak ki".
A parlament „felhívja a grúz hatóságokat a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartására, beleértve a gyülekezési szabadságot és a médiaszabadságot is; emlékezteti a kormányt a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság iránti elkötelezettségére". A képviselők alapos, pártatlan és független vizsgálatot várnak el a grúz hatóságoktól „az emberi jogok és a média szabadságának súlyos megsértése kapcsán, különös tekintettel a rendvédelmi szervek tisztviselői által alkalmazott túlzott erőszakra vonatkozó állításokra".
Az EP „tudomásul veszi az előrehozott elnökválasztásról hozott döntést, és arra kéri a kormányt, hogy a választási kampány idején valamennyi jelölt számára egyenlő és pártatlan hozzáférést biztosítson a médiához".
A képviselők felszólítják a grúz hatóságokat, „hogy a nemzetközi normáknak megfelelően biztosítsák a szabad és tisztességes választásokat".
Az EP „aggodalmát fejezi ki azon állítások miatt, miszerint az orosz hírszerzés beavatkozik a grúz politikai folyamatokba", és „ismételten megerősíti Grúzia területi integritása melletti elkötelezettségét", és „felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyenek további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a dél-oszétiai és az abháziai konfliktusokat békés úton, tárgyalások keretében rendezzék".
EP-jóváhagyás az EU alapjogi chartájához
Az Európai Parlament csütörtökön jóváhagyta az Európai Unió alapjogi chartáját, amelyet később az EU reformszerződéséhez csatolnak.
Az uniós polgárok apavető jogait felsoroló chartát december 12-én, Strasbourgban ünnepség keretében írja alá Hans-Gert Pöttering EP-elnök, valamint az Európai Bizottság és az EU Tanácsának soros elnöke.
Az Európai Parlament csütörtökön, 534-85-21 arányban hagyta jóvá a dokumentumot.
A képviselők által (477-106-35 arányban) elfogadott jelentésben az EP kiáll a charta jogilag kötelező természete mellett, továbbá sürgeti Lengyelországot és az Egyesült Királyságot, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy konszenzus születhessen a charta korlátozás nélküli alkalmazásáról.
Háttéranyag az alapjogi chartáról:
http://www.europarl.europa.eu/charter/default_en.htm
Jelentéstevő: Jo Leinen (PES, DE)
Jelentés (A6-0445/2007) – Az Európai Unió alapjogi chartájának jóváhagyása az Európai Parlament által
Az Európai Unió alapjogi chartájának jóváhagyása az Európai Parlament által
Alkotmányügyi Bizottság
Eljárás:
Vita: 2007. november 28., szerda
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=ACI/2007/2218
Jo Leinen
Rugalmas biztonságot a foglalkoztatásban
Az egyszerre rugalmas és biztos európai munkahelyek megteremtése érdekében az EP többek között azt sürgeti, 2009-ig szüntessék meg az új tagországokból érkezők munkavállalásának korlátozását. A képviselők szociális partnerséget, rugalmas és megbízható munkaszerződéseket, esélyegyenlőséget szeretnének.
Az Európai Bizottság a munkajog korszerűsítéséről szóló jelentését követően szakértői csoportjának ajánlásai alapján 2007 júliusában tette közzé a rugalmas biztonság (angol műszóval „flexicurity") lehetőségeiről szóló közleményét. Erről mondott most véleményt az Európai Parlament Ole Christensen (szocialista, dán) véleményadó jelentésében.
A képviselők által csütörtökön, 496-92-49 arányban elfogadott szöveg szerint az EU „nem csupán gazdasági szövetség, hanem közös értékeken alapuló közösség is, ennélfogva a munkajog és a munkaerőpiac bármiféle reformjának ezen értékeket kell tükröznie".
A képviselők úgy vélik, „a XXI. században Európa úgy lehet sikeres, ha jól képzett munkaerővel és olyan vállalatokkal rendelkezik, amelyek képesek megragadni a gyorsan változó világban kínálkozó lehetőségeket termelékenységük növelésére és az innováció fokozására".
A jelentés szerint az EP „határozottan támogatja azt a következtetést, hogy a rugalmas biztonság egyszerre szolgálja a munkavállalók és a munkáltatók érdekeit, illetve azt, hogy ez rugalmas és megbízható szerződéses feltételek támogatásán keresztül érhető el, beleértve a határozatlan időre szóló szerződéseket is".
„A rugalmas biztonsági stratégiáknak meg kellene könnyíteniük a munkaerő-felvételt, és lehetővé kellene tenniük a gyors választ a változó gazdasági körülményekre" – áll a szövegben.
A parlament „úgy véli, hogy az EU-ban a legnagyobb problémát a szakképzett és alkalmazkodóképes munkavállalók hiánya jelenti a versenyképes és innovatív vállalatoknál". A parlament ösztönözné a gyakornoki lehetőségek, a képzési és átképzési programok kiterjesztését, a nők, a bevándorlók, az idős és a fiatal munkavállalók munkaerő-piaci integrációját, rugalmas, a mobilitást akadályozó tényezőktől mentes munkaerőpiac kialakítását.
A jelentés javasolja, hogy a Tanács 2007 decemberében vizsgálja meg, előre lehetne-e hozni a nyolc új tagállamból származó munkavállalók szabad mozgását akadályozó intézkedések megszüntetését 2009. január 1-jére.
A parlament azt javasolja, hogy az Európai Tanács decemberben fogadjon el a rugalmas biztonságra vonatkozó közös elveket. Ezek között az EP-képviselők szerint a következőknek kellene szerepelniük:
- szilárd munkaviszonyok és fenntartható munkaerő-piaci gyakorlatok előmozdítása
- rugalmas és megbízható szerződéses rendelkezések
- a munkaerőpiac szegmentálódásának megszüntetése, a munkahely biztonságának javítása
- a munkahely és a magénélet összeegyeztetése
- a kormány, a szociális partnerek és a civil társadalom közötti partnerség
- a nemek között egyenlőség és esélyegyenlőség mindenki számára
- a vállalatok és a munkavállalók alkalmazkodóképességének fokozása
- aktív munkaerő-piaci politika, befektetés az egész életen át tartó tanulásba
- makrogazdasági keret a fenntartható és kiegyensúlyozott növekedés és a több és jobb foglalkoztatás érdekében
Korai nyugdíjazás helyett részidős foglalkoztatás
A jelentés „felhívja a tagállamokat és a szociális partnereket arra, hogy mérsékeljék a munkavállalókat korai nyugdíjazásra kényszerítő politikáikat, továbbá vezessenek be olyan intézkedéseket, amelyek az idős munkavállalók részidős foglalkoztatás, megosztott munkakör és az aktív idősödést támogató, ehhez hasonló rendszerek útján történő rugalmas nyugdíjazását támogatják, és amelyek javíthatják az idős munkavállalók munkaerő-piaci integrációját".
Jelentéstevő: Ole Christensen (PES, DK)
Jelentés (A6- /2007) – A rugalmas biztonság közös elvei
A rugalmas biztonság közös elvei
Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. november 28., szerda
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2209
Ole Christensen
EP-választási kampányra is költhetnek a páneurópai pártok
Miután a parlament és a Tanács képviselői megállapodtak a vitás kérdésekben, az EP is megerősítette az európai szinten működő pártok finanszírozásáról szóló jogszabályt. A parlament fokozná a pártok pénzügyi stabilitását. A jövőben politikai alapítványokat is létrehozhatnának, és a 2009-es EP-választási kampányt is támogathatnák.
Az EP november 13-án vitázott az európai pártok finanszírozásáról szóló jogszabályról, a szavazást azonban a témafelelős Jo Leinen (szocialista, német) kérésére akkor elhalasztották, hogy sikerüljön megegyezésre jutni a tagállamokat képviselő Tanáccsal. A benyújtott kompromisszumos módosításokkal most, november 29-én (538 igen, 74 nem, 10 tartózkodó szavazattal) elfogadták a szöveget, lehetővé téve, hogy a jogszabály még a 2009-es EP-választások előtt életbe léphessen.
Az EU 2007-es költségvetésből 10 millió 436 ezer euró jutott az európai poltikai pártok finanszírozására.
Az európai szinten folytatott politikai vita elősegítése érdekében az Európai Bizottság azt javasolta, hogy – feloldva a jelenlegi tiltást – a jövőben az EP-választási kampányokban is felhasználhassák pénzüket az európai szinten működő pártok. Az EP támogatta ezt az elképzelést, kizárná ugyanakkor, hogy ezekből a forrásokból – akár közvetlenül, akár közvetetten – nemzeti pártokat vagy egyes jelölteket lehessen támogatni.
A hosszú távú tervezhetőség és a pártok európai dimenziója erősítése érdekében a képviselők támogatták, hogy fokozzák a pártok pénzügyi stabilitását. (Jelenleg a pártok költségvetéséhez történő hozzájárulás évről-évre változhat, megnehezítve a megfelelő gazdálkodást.) A Bizottság javaslata szerint a nonprofit gazdálkodás követelménytől való eltéréssel a pártoknak lehetősége lenne átvinni éves bevételük negyedét a következő év első negyedévére. Az új rendszer a tartalékok felhalmozását is megengedné, a párt egy évnyi bevételével megegyező maximumértékig. A bevételek adományokból, valamint a tagpártok és a tagok hozzájárulásából származhatnának.
A képviselők által elfogadott szövegben az is szerepel, hogy a mostani 75 helyett az EU költségvetése a pártok kiadásainak 85 százalékát finanszírozhatná.
Pártalapítványok
A Bizottság az európai politikai pártok számára megteremtené a politikai alapítványok létrehozásának jogi lehetőségét is.
Az EP által jóváhagyott szöveg szerint: az európai szintű politikai alapítvány: „valamely tagállamban jogi személyiséggel rendelkező jogalany vagy jogalanyok hálózata, amely valamely európai szintű politikai párthoz kapcsolódik, és amely tevékenysége révén – az Európai Unió által hirdetett célok és alapvető értékek jegyében – az európai szintű politikai párt céljait európai szinten támogatja és kiegészíti, különösen az alábbi feladatok ellátásával:
- közérdekű európai politikai kérdésekről és az európai integráció folyamatáról szóló vita megfigyelése, elemzése és a vitához való hozzájárulás;
- közérdekű európai politikai kérdésekhez kapcsolódó tevékenységek, például szemináriumok, képzések, konferenciák és tanulmányok szervezése és támogatása az érdekelt felek részvételével, ideértve az ifjúsági szervezeteket és a civil társadalom más képviselőit is;
- demokrácia előmozdítása érdekében hasonló szervezetekkel folytatott együttműködés;
- keret biztosítása a nemzeti politikai alapítványok, a tudományos élet képviselői és egyéb érdekelt felek európai szintű együttműködéséhez."
Kereskedelem és éghajlatváltozás
Az üvegházhatást okozó gázok harmada a kereskedelem miatt kerül a légkörbe. A képviselők kevesebb és környezetkímélőbb fuvarozást akarnak, fellépnének az erdőirtás ellen, és óvatosan bánnának a bioüzemanyag-termeléssel.
Az Európai Parlament csütörtökön 541-46-19 arányban elfogadta Alain Lipietz (zöldpárti, francia) jelentését a kereskedelem és az éghajlatváltozás összefüggéseiről.
Fenntarthatatlan fejlődés?
Az EP szerint a fogyasztás, a termelés és a kereskedelem állandó növelésével járó jelenlegi gazdasági modell tarthatatlan. Ez ugyanis egyre súlyosabb követelményeket támaszt a szállításban, egyre nagyobb mennyiségű hulladékot és káros anyagot termel, ezek pedig „aláaknázzák a jelenleg folyamatban levő éghajlati változások megfékezésének lehetőségeit".
A jelentés szerint a kereskedelem a globális üvegházhatású gázkibocsátás egyharmadért felelős.
Ezért a parlament elengedhetetlennek tartja, hogy ösztönözzék a környezetkímélőbb szállítási módokra (vasúti, vízi közlekedés) történő áttérést, és csökkentsék az árufuvarozás által kibocsátott, üvegházhatást okozó gázok mennyiségét.
Helyszíni termelést szállítás helyett
A képviselők sajnálják, hogy a globális munkamegosztás következtében olyan termékeket is nagy mennyiségben fuvaroznak, amelyeket a helyszínen is elő lehetne állítani.
A jelentés szerint lényeges változtatásokra van szükség az unió kereskedelempolitikájában, így ösztönözni kell „a helyi termelést mint a szállítási szükségleteket csökkentő eszközt". Emellett „erőteljesebb technológiai együttműködésre van szükség a fejlődő és a feltörekvő országokkal, különösen Kínával, Brazíliával és Indiával, annak érdekében, hogy a környezetvédelmi szempontokat fokozatosan beépítsék politikáikba" – így a szöveg.
Erdőirtás, környezetvédelmi záradék
A képviselők arra kérik az Európai Bizottságot, hogy a harmadik országokkal kötendő megállapodásokban „környezetvédelmi záradékok" is szerepeljenek, például a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében.
A szöveg arra is kitér, hogy „a kereskedelem túl gyakran vezet az ökológiai rendszerek, különösen az erdők túlzott kihasználásához a fejlődő országokban". Az EP ezért „az erdőpusztulás megelőzésének jutalmazására szolgáló mechanizmusok" létrehozását várja el az EU-tól.
Az EP „azt javasolja, hogy a »fenntarthatósági záradékot« vegyék bele az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménybe (GATT), – a WTO-rendszer alapvető megállapodásába – amely kialakítja a környezetvédelmi politika olyan közös alapelveit, mint a szennyező fizet elve és az elővigyázatossági elv, amelyek alapján az intézkedések értékelhetők".
Üvegházgáz-számoló
A parlament arra is kéri a Bizottságot, „hogy sürgősen alakítson ki egy megfelelő eljárást e környezeti jelölések értékelésére és megjelölésére, és fejlesszen ki olyan szoftvereket, amelyek segítségével az üzleti vállalkozások képesek kiszámolni a gyártási folyamatok során kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét."
Az EP „különösen aggódik az Európában a bioüzemanyagok és a biomassza felhasználását ösztönző politikák potenciális negatív környezeti és társadalmi hatása miatt", „hangsúlyozza azonban az elsőgenerációs bioüzemanyag-termények fejlesztésének fontos szerepét a közös agrárpolitika és a cukorpiac közös szervezésének reformja által érintett európai gazdálkodók jövője szempontjából".
Gyürk: nem szabad akadályozni a környezetvédelmi technológiák kereskedelmét
Az ipari és energiaügyi szakbizottság nevében szólalt fel a plenáris vitában Gyürk András (néppárti). A képviselő szerint „vitathatatlan, hogy az intenzív nemzetközi kereskedelem számos káros következményt időz elő, így többek között növeli a széndioxid-kibocsátást, emellett csökkenti az üvegházhatású gázokat elnyelő növényzet élőhelyét". A képviselő szerint ugyanakkor „a kereskedelem és a nemzetközi munkamegosztás kiterjedése a negatív hatások mellett egyúttal javítja a termelés hatékonyságát is. Ez pedig azt eredményezheti, hogy összességében kevesebb erőforrást élünk föl".
Gyürk azt mondta, elengedhetetlen, hogy a környezetkímélő technológiák előtti kereskedelmi akadályokat mielőbb lebontsák. Ezen túl „arra kell törekedni, hogy a termékek árai a jövőben tükrözzék a közvetlenül nem érzékelhető káros következményeket, így a klímaváltozásra gyakorolt hatásokat is". Harmadszor: „úgy véljük, hogy a kereskedelem és a klímaváltozás közötti kapcsolat kellő mélységű megvitatása elsődleges közösségi érdek. Annál is inkább, mert Európa vezető szerepet játszhat a zöld termékek és szolgáltatások világba irányuló exportjában" – fogalmazott Gyürk András.
Jelentéstevő: Alain Lipietz (Greens/EFA, FR)
Jelentés: (A6-0409/2007) – Kereskedelem és éghajlatváltozás
Kereskedelem és éghajlatváltozás
Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2007. november 28., szerda
A jelentés szövege
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2007-0409&language=HU
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2003
Alain Lipietz
Róma I.: szerződéses kötelezettségek uniós kollíziós normái
Első olvasatban megszavazta az EP a szerződéses kötelezettségekre vonatkozó jogról szóló uniós rendelet módosítását.
Az EP 2007 júliusában fogadta el végleg a Róma II. irányelvet, amely a szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyokkal foglalkozott. Most a Róma I.-ről, vagyis a szerződéses kötelezettségek jogáról, uniós kollíziós normáiról voksolt első olvasatban a parlament.
Az EP témafelelőse Cristian Dumitrescu (szocialista, román).
A szöveg szerint „a közösség célul tűzte ki a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartását és fejlesztését. Egy ilyen térség létrehozása érdekében a közösségnek szándékában áll elfogadni a több államra kiterjedő vonatkozású polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén a belső piac megfelelő működéséhez szükséges mértékben".
Az EP által megszavazott szöveg értelmében „e rendeletet kell alkalmazni a polgári vagy kereskedelmi jogi szerződéses kötelezettségekre olyan helyzetekben, amikor különböző országok jogai között kell választani. E rendeletet nem kell alkalmazni különösen az adó-, vám- és közigazgatási ügyekben".
Nem terjedne ki a jogszabály hatálya többek között a „családi kapcsolatokból és a jog szerint hasonló joghatásúnak tekintett kapcsolatokból – beleértve a tartási kötelezettséget is – eredő kötelezettségekre", a „házassági vagyonjogból eredő, és az ilyen kapcsolatokra alkalmazandó jog szerint a házasságéval hasonló joghatásúnak tekintett kapcsolatokra alkalmazandó vagyonjogi jogszabályokból, továbbá a végrendeletből és öröklésből eredő kötelezettségekre", valamint „egy szerződés megkötését megelőzően végzett cselekményekből eredő kötelezettségekre" sem.
A parlamenti módosítások kiterjednek például arra, hogy „a jogválasztás egyértelmű kifejezésének eldöntésekor figyelembe kell venni a felek arra vonatkozó megállapodását, hogy kizárólagos joghatóságot ruháznak egy tagállam egy vagy több bíróságára a szerződés alapján felmerülő viták eldöntésére".
Az EP hozzáteszi: „e rendelet nem zárja ki, hogy a felek egy nem állami jogi testületre vagy nemzetközi egyezményre történő hivatkozást építsenek be a szerződésbe".
A parlament számos módosítást fogadott el a jogválasztás hiányában alkalmazandó jogok kérdésében. Így például: „jogválasztás hiányában, amennyiben az alkalmazandó jog nem határozható meg az alapján, hogy a szerződés besorolható egy meghatározott szerződéstípusba vagy hogy az alkalmazandó jog azon ország joga, ahol a jellemző szolgáltatás teljesítésére kötelezett fél szokásos tartózkodási helye van, a szerződésre azon ország joga az irányadó, amelyhez a legszorosabban kapcsolódik. Ezen ország meghatározásához figyelembe kell venni többek között, hogy a kérdéses szerződés nagyon szoros kapcsolatban áll-e más szerződéssel vagy szerződésekkel".
Az egyik módosítás szerint „árura vonatkozó adásvételi szerződésre azon ország joga irányadó, ahol az eladó szokásos tartózkodási helye található; szolgáltatási szerződésre azon ország joga irányadó, ahol a szolgáltatásnyújtó szokásos tartózkodási helye található".
Lévai:
A csütörtök délelőtti plenáris vitában felszólalt Lévai Katalin (szocialista).
A felszólalás összefoglalója hamarosan itt:
http://www.europarl.europa.eu/news/expert/default_hu.htm
Róma II irányelv: kollíziós normák szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyokra
Jelentéstevő: Cristian Dumitrescu (PES, RO)
Jelentés: (A6- /2007) – A szerződéses kötelezettségekre vonatkozó jog (Róma I.)
Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletéről a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.)
Jogi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2007. november 29., csütörtök
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0261
Cristian Dumitrescu
Új számvevőszéki tagok
Hubert Weber, az Európai Számvevőszék elnöke csütörtökön mutatta be az EP-ben a Számvevőszék 2006-ra vonatkozó éves jelentését, a képviselők ez után jóváhagyták a testület hét új tagjának kinevezését.
A Számvevőszék 2007. november 13-án mutatta be az előző évet értékelő jelentést.
A parlament most a következő jelöltek kinevezéséről szavazott: David Bostock, Michel Cretin, Maarten B. Engwirda, Henri Grethen, Harald Noack, Ioannis Sarmas, Hubert Weber.
A Számvevőszék éves jelentései:
http://eca.europa.eu/portal/page/portal/publications/auditreportsandopinions/annualreports
A Számvevőszék éves jelentésének ismertetése – 2006
Közös vita – A Számvevőszék 7 tagjának kinevezése
Jelentéstevő: Inés Ayala Sender (PES, ES)
Perger István/EU parlament Sajtószolgálat
