EU Parlament: Aláírták az Alapjogi Chartát Strasbourgban és Borreform

December 12-én, ünnepség keretében látták el kézjegyükkel az uniós intézmények vezetői az EU új alapszerződéséhez csatolandó Alapjogi Chartát, amelyet korábban már megszavazott az Európai Parlament.

December 12-én, ünnepség keretében látták el kézjegyükkel az uniós intézmények vezetői az EU új alapszerződéséhez csatolandó Alapjogi Chartát, amelyet korábban már megszavazott az Európai Parlament.

Az Európai Parlament november 29-én, 477 igen, 106 nem, 35 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá az Európai Unió alapjogi chartáját, amelyet az EU reformszerződéséhez csatolnak.

Az uniós polgárok alapvető jogait felsoroló dokumentumot december 12-én, ünnepség keretében írta alá Hans-Gert Pöttering EP-elnök, valamint az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso és az EU Tanácsának soros elnöke, José Sócrates, portugál kormányfő.

A ceremóniát számos alkalommal bekiabálásokkal és skandálással zavarta meg a hátsó padsorokban ülő, a reformszerződésről népszavazást követelő képviselők kisebb csoportja.

Az Alapjogi Charta szövege:

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?Type=TA&Reference=P6-TA-2007-0573&language=HU#BKMD-36

Háttéranyag az chartáról (angolul):

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/background_page/015-13870-346-12-50-902-20071127BKG13869-12-12-2007-2007-false/default_en.htm

Szavazott a borreformról az EP

Elfogadta véleményét az EP az európai borszektort átalakító jogszabályról. A képviselők ellenzik a 2014-es telepítési liberalizációt. Továbbra is szabad lenne a cukor, illetve must hozzáadása; öt helyett három évig lenne érvényben a kivágást támogató rendszer.

Az EP szerdán, konzultációs eljárásban szavazott az európai borpiac közös szervezését szabályozó rendeletről. A képviselők 494 igen, 115 nem, 84 tartózkodó vokssal támogatták az általuk módosított szöveget.

A lényeg

Az EP ellenzi a szőlőtelepítési jogok 2014-es automatikus liberalizációját és a támogatások vidékfejlesztésre történő átcsoportosítását. A képviselők a javasolt ötről három évre csökkentenék a szőlőkivágást támogató rendszer működési idejét, és továbbra is megengednék a cukor, illetve must hozzáadását a borkészítésénél. Nem csökkenhetnének a szerkezetátalakítási támogatások. Az EP növelné a promócióra szánt összegeket, továbbá szigorúbb szabályokat akar el a borok elnevezésével és címkézésével kapcsolatban.

Célok

A képviselők szerint a reform célkitűzéseinek a következőknek kell lenniük:

• az uniós bortermelők versenyképességének növelése
• az uniós minőségi borok – mint a világ legjobb borai – hírnevének megszilárdítása
• a régi piacok visszaszerzése és újak meghódítása az EU-ban és az egész világon, különösen Ázsiában
• világos, egyszerű és hatékony borászati szabályok, amelyek biztosítják az egyensúlyt a kínálat és a kereslet között
• a közösségi bortermelés legjobb hagyományainak megőrzése
• a gazdálkodók életszínvonalának növelése

Telepítési jogok

A parlament ellenezi az Európai Bizottság tervét, hogy 2014. január 1-jéig teljesen liberalizálják a szőlőtelepítési jogokat az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében. A jelentéstevő magyarázata szerint „e területek esetében a liberalizálásnak végzetes hatása lehet, mivel tönkre tehetné Európa borászati örökségét: semmivé lehet a minőségi borok termelői által végrehajtott beruházások gazdasági értéke, elveszhet a minőségi borok ellenőrzésének képessége, azzal a következménnyel, hogy sérül a területi márkanevek imázsa, és leértékelődik maga a termék is".

A többi bornál a képviselők szerint egy 2012-ig elkészítendő, a piac kiegyensúlyozására tett intézkedéseket értékelő jelentés megállapításai alapján kellene dönteni.

A képviselők a piaci dinamizmus növelése érdekében megkönnyítenék viszont a telepítési jogok közösségi szintű forgalmát. A parlament beletenné a jogszabályba azt is, hogy bizonyos feltételek mellett „az újratelepítési jogok részben vagy egészben átruházhatók egy azonos tagállamon/régión belüli másik gazdaságra".

Kivágás

A képviselők támogatták a jelentéstevő véleményét, amely szerint az Európai Bizottság által javasolt öt év helyett három évig legyen érvényben a szőlőkivágásra igénybe vehető uniós támogatások rendszere, és az utolsó két évre tervezett összegeket is tegyék elérhetővé ez alatt.

Castiglione szerint „azok a termelők, akik az ágazatból való kivonulást választják, erre elsősorban az intézkedés alkalmazásának első esztendeiben fogják rászánni magukat". Az időszak három évesre történő lerövidítése „garantálhatja a termeléssel felhagyó szőlőművelőknek, hogy méltányos és várakozásuknak leginkább megfelelő díjazásban részesüljenek", emellett arra ösztönöz, hogy elsősorban a leggyengébb minőségű, illetve a megfelelően értékesítési lehetőségeknek híján lévő szőlőket vágják ki.

Cukrozás és must hozzáadása

Az EP – a jelentéstevő véleményével szemben – nem támogatta az Európai Bizottság tervét, hogy tiltsák be a borok alkoholtartalmának cukor hozzáadásával történő fokozását, és elutasították a must hozzáöntésével készült borászati termékek támogatásának beszüntetésére irányuló javaslatot is.

A „természetes alkoholtartalom-növelés" a képviselők véleménye szerint csak a következő módokon lehetne lehetséges:

• friss szőlő, részben erjedt szőlőmust, illetve még erjedésben levő újbor esetében sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmust-sűrítmény vagy cukor hozzáadásával azon régiókban, ahol az utóbbi használata hagyományosan elfogadott
• szőlőmust esetében sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmust-sűrítmény hozzáadásával, vagy részleges sűrítéssel, beleértve a fordított ozmózist vagy cukor hozzáadásával azon régiókban, ahol az utóbbi használata hagyományosan elfogadott;
• a bor esetében hűtéssel történő részleges sűrítéssel

A jelentés hozzáteszi: cukor hozzáadása „csak száraz cukrozással végezhető, és csak azokban a szőlőtermő övezetekben, ahol ezt az 1970. május 8-án hatályos jogszabályok alapján hagyományosan gyakorolják, vagy abban az esetben, ha a kedvezőtlen időjárás miatt a minimális alkoholtartalom eléréséhez szükséges ez a gyakorlat".

Szerkezetátalakítási támogatás

A parlamenti szöveg szerint a szerkezetátalakítási támogatásra a tagállamok számára megállapított összeg – ide nem értve a promóciós intézkedéseket – „nem lehet kevesebb, mint az adott állam számára 2008-ban szerkezetátalakításra biztosított összeg".

A képviselői indokolás szerint ugyanis „a szerkezetátalakításra fordítható összegek tekintetében egyetlen tagállam sem kerülhet a korábbinál kedvezőtlenebb helyzetbe. Ez ellentétes lenne a reform céljaival és elveivel".

Eredetmegjelölés és földrajzi jelzés

A parlament átalakítaná az eredetmegjelölés fogalmát is. Eszerint ez a következőt jelentené: „valamely régió, meghatározott hely vagy, kivételes esetben, egy kisebb kiterjedésű tagország neve, amelyet olyan bor, likőrbor, pezsgő, habzóbor, szárított szőlőből készült bor vagy túlérett szőlőből készült bor jelölésére használnak, amely ebből a régióból, erről a helyről vagy, kivételes esetekben, ebből a tagországból származik, és megfelel a következő követelményeknek:

• minősége és jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők
• a szőlő, amelyből készült, kizárólag arról a földrajzi területről származik
• a Vitis vinifera fajtához tartozó szőlőfajtából nyerik
• amelynek gyártása, azaz feldolgozása, előállítása, adott esetben az érlelése és a palackozása a meghatározott földrajzi területen történik." (Ez utóbbi pont az Európai Bizottság által javasolt feltételek között nem szerepelt.)

Hasonló logikával a földrajzi jelzés fogalma a következőképpen alakulna: „valamely régióra, meghatározott helyre vagy kivételes esetben egy kisebb kiterjedésű tagországra utaló jelölés, amelyet olyan bor, likőrbor, pezsgő, habzóbor, szárított szőlőből készült bor vagy túlérett szőlőből készült bor jelölésére használnak, amely ebből a régióból, erről a helyről vagy, kivételes esetekben, ebből a tagországból származik, és megfelel a következő követelményeknek:

• minősége, jellemzői vagy hírneve alapvetően e földrajzi eredethez kapcsolható
• a készítéséhez használt szőlő legalább 85%-a kizárólag e földrajzi területről származik
• a Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőfajtából nyerik
• amelynek gyártása, azaz feldolgozása, előállítása, érlelése és palackozása a meghatározott földrajzi területen történik".

A fenti rendelkezésektől eltérően „eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott bort azzal a feltétellel lehet a meghatározott földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő területen nyerni vagy készíteni, hogy azt az érintett tagállam kifejezetten és meghatározott feltételek mellett engedélyezte".

Címkézés

Az EP nem értett egyet az Európai Bizottság azon javaslatával, amely szerint a borok címkézésének lehetővé kellene tennie „a borszőlőfajta és az évjárat feltüntetését eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nélküli borokon".

A képviselők szerint ugyanakkor „helyénvaló fenntartani a különböző borkategóriák közötti megkülönböztetést és a meglévő hagyományos kifejezések védelmének rendszerét a termék azonosítása és a fogyasztók bizonyos lényeges információkkal történő ellátása érdekében".

Lepárlás

A képviselők a nemzeti költségvetési borítékok rendszeréből továbbra is lehetővé tennék az emberi fogyasztásra szánt alkohol lepárlásának támogatását.

A mostani, eltörlésre ítélt általános lepárlási támogatás helyett a parlament azt javasolta, hogy a túltermelés megelőzése érdekében hozott intézkedések kárvallottjait egy a szőlő-, illetve bortermelés csökkentésével arányos kifizetéssel kompenzálják.

A borkészítés módszerei

Az EP szerint „el kell készíteni az engedélyezett borászati eljárások jegyzékét, és a Tanácsnak minden hatáskört meg kell őriznie az említett eljárások naprakészen tartása és az új eljárások elismerése terén".

A képviselők számos minőségi követelményt sorolnak fel a borkészítéssel kapcsolatban. Eszerint például „tilos a sajtolt vagy sajtolatlan szőlő túlpréselése és a borseprő préselése. Ugyancsak tilos a szőlőtörköly újraerjesztése a lepárlástól eltérő célra".

Múltbeli arányok

A szöveg szerint „a reform becsült éves költsége 1 300 000 euró. Ezt az összeget meg kell osztani a nemzeti költségvetések és a közösségi szinten meghozott intézkedések között. A nemzeti programokra elkülönített költségvetés tagállamok közötti elosztását a múltbeli arányokon, a telepített terület nagyságán és a múltbeli termelésen alapuló kritériumok szerint kell meghatározni".

Vidékfejlesztés

A képviselők ellenzik, hogy az eredetileg a borszektorra szánt összegek egy részét átirányítsák a vidékfejlesztés támogatására.

Végrehajtás

Az EP – mindenekelőtt azért, mert a tagállamoknak még nemzeti programjaikat is el kell készíteniük – túl rövidnek tartja az új jogszabály életbe léptetésére az Európai Bizottság által tervezett határidőt, és 2008. augusztus 1-je helyett 2009. augusztus 1-jei kezdést javasol.

Eljárás

A parlament korábban, 2007 februárjában már elfogadott egy véleményadó (saját kezdeményezésű) jelentést a borreformról. Most maga a jogszabálytervezet került a képviselők elé. Az EP-nek ezen a területen nem együttdöntési, hanem ennél gyengébb, konzultatív szerepe van. Ez azt jelenti, hogy kötelező kikérni a parlament véleményét (enélkül nem lehet elfogadni a jogszabályt), ez azonban a Tanácsra nézve nem kötelező.

Az agrárminiszterek tanácsa várhatóan 2007. december 17-19-ei ülésén dönt véglegesen a borreform részleteiről.

Magyar felszólalók

A kedd délelőtti vitában a néppárti Glattfelder Béla azt mondta, egyetért a reformtervek kiindulópontjával: a borágazat jelenlegi rendtartása fenntarthatatlan, a lepárlási támogatásokat meg kell szüntetni, az így keletkező felesleg megszüntetéséhez pedig ki kell vágni az ültetvények jelentős részét. Szerinte azonban ez csak úgy valósítható meg igazságosan, ha ott támogatják az ültetvények kivágását, ahol a felesleget termelték. Glattfelder úgy vélte, ezzel szemben „a felesleget nem termelő tagországokra, régiókra igazságtalanul nagy terhet ró ez a reform".

A képviselő azt mondta, Magyarországon az ültetvények mintegy tizedét kivágták az uniós csatlakozás óta, ráadásul „nem, hogy nem termelünk felesleget, hanem nettó importőrré váltunk". Glattfelder elfogadhatatlannak tartotta, hogy Magyarországon csökkennének az ültetvénykorszerűsítési támogatások. A képviselő szerint erre megoldást nyújt az EP javaslata, hogy „egyetlenegy tagállamban se lehessen kevesebb a korszerűsítési támogatás, mint amennyi a 2007-2008-as évben volt". A politikus támogatta a melléktermékek kötelező lepárlására vonatkozó szabályok eltörlését.

Tabajdi Csaba (szocialista) szerint „rengeteg kérdés van, mert nyilvánvaló, hogy ez a reform elengedhetetlenül szükséges, de ezt a reformot a legszegényebb bortermelő régiók kárára hozzák létre". A képviselő azt mondta, a javasolt elosztási rendszer „káros az új tagállamok számára, diszkriminatív, azokat jutalmazza ez a borreform, akik eddig lepárlásra termeltek rossz minőségű bort, mert a pénzüket ugyanúgy megkapják".

Tabajdi szerint a „parlament jó irányba mozdult el Az lehetne a végső kompromisszum, hogy kétharmad a terület és a mennyiség, egyharmad pedig a történelmi referencia". A politikus úgy vélte, nagyon hasznos, hogy a jövőben is lehetőség lesz a cukrozásra az alkoholtartalom fokozására. „A marketing rendkívül fontos dolog, de ezt az unión belül is biztosítani kell" – tette hozzá Tabajdi.

Harangozó Gábor (szocialista) üdvözölte, hogy „a javaslat továbbra is lehetővé teszi a cukorral való alkoholtartalom növelését azokon a területeken, ahol ez hagyományosan alkalmazott módszernek minősül". A képviselő azt mondta, „az új tagállamokban, így Magyarországon is jó borok vannak, jellemzően nem termelünk felesleget. Ha egy bornak jó a minősége, akkor mindegy, hogy cukor hozzáadásával készült-e vagy sem".

A politikus szerint „különösen fontos a marketing szerepe, a nagyobb nemzeti költségvetési keretek kiadása a szerkezetváltást elősegítő beruházások megvalósítása érdekében, különösen az új tagállamokban". „Éppen ezért nem tudjuk elfogadni azt a javaslatot, hogy a történelmi bázisú elosztás kiemelt szerepet kapjon a nemzeti borítékok kialakításában, ami egyébként diszkriminációhoz vezet, miközben főleg a túltermelésért felelős országoknak kedvez" – fogalmazott Harangozó.

Háttér

A nemzetközi borpiacon az Európai Unió vezető szerepet játszik. A világ bortermelő területeinek 40 százalékával rendelkezik; több mint másfél millió gazdasága – 3,4 millió hektáron – a világtermelés 65 százalékát állítja elő. Az EU emellett a világfogyasztás 57 százalékával az első számú fogyasztó is, az összes kivitel 65 százalékát kitevő exportjával pedig szintén világelső.

1999 és 2006 között az uniós borok kivitele 10,8 millió hektoliterről 17,8 millióra nőtt, azaz 65 százalékos növekedés történt. Ugyanebben az időszakban viszont a behozatal még jobban, 5,2 millióról 11,7 millió hektoliterre, azaz 125 százalékkal nőtt.

Közben jelentősen átalakultak a borivási szokások is. Európában jelentősen csökken a borfogyasztás, különösen az asztali boroké. Eközben a minőségi borok iránti kereslet némiképp emelkedett, így a két fő kategória mára már nagyjából egyenlő arányt képvisel.

Az Európai Parlament mezőgazdasági szakbizottsága korábban, 2007. november 21-én, 31 igen, 7 nem, 2 tartózkodó szavazattal fogadta el a Giuseppe Castiglione (néppárti, olasz) által jegyzett jelentést a borreformról. (A bizottsági végszavazáson jelent volt magyar képviselők nemmel szavaztak.)

Jelentéstevő: Giuseppe Castiglione (EPP-ED, IT)

Jelentés: (A6-0477/2007) – A borpiac közös szervezése

Javaslat: a Tanács rendelete a borpiac közös szervezéséről és bizonyos rendeletek módosításáról

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007., december 11., kedd

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2007/0138

Giuseppe Castiglione

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Castiglione&partNumber=1&language=HU&id=28459

Véget vetne az EU az autóalkatrészek mintaoltalmának

Az EP támogatta az Európai Bizottság javaslatát, amely megszüntetné az autók alkatrészeinek formatervezési oltalmát. A képviselők öt éves átmeneti időszakot szeretnének, mielőtt sor kerül a teljes liberalizációra.

Az EP szerdán együttdöntési eljárásban, első olvasatban megszavazta a formatervezési minták oltalmáról szóló irányelv (98/71/EK) módosítását.

A javaslat szerint a jövőben nem minősülne a formatervezési mintaoltalom megsértésének az eredetivel megegyező gépjármű-alkatrészek utángyártása.

A jelentés indokolása szerint az irányelvtervezet „az olyan pótalkatrészek formatervezési mintáinak oltalmára vonatkozik, amelyeknek az a rendeltetése, hogy összetett termékek megjelenését újra előállítsák. Célja a pótalkatrészek másodlagos piacának teljes liberalizációja, amely érinti a gépjárművek piacát, valamint a gépipart, a munkaeszközök és a fogyasztási cikkek iparágát is.

A javaslat kizárólag a pótalkatrészek másodlagos piacával (utópiacával) foglalkozik, és csak azokat a pótalkatrészeket érinti, amelyek esetében a formatervezési mintára szükség van ahhoz, hogy a termék eredeti funkcióját vagy megjelenését helyreállítsák; más szavakkal, az összetett termék alkatrésze vagy alkotóeleme csak egy, az eredeti alkatrésszel azonos pótalkatrészre cserélhető ki (ún. »csereszabatos« pótalkatrészek)".

Az EP által most javasolt módosítások szerint „gondoskodni kell arról, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatást kapjanak a pótalkatrészek eredetét illetően, például az érintett alkatrészeken elhelyezett kereskedelmi védjegyekkel vagy emblémákkal kapcsolatos tájékoztatás révén".

Öt év türelem

A képviselők hozzáteszik: „azok a tagországok, amelyek meglévő jogszabályai formatervezési mintaoltalmat írnak elő az összetett termék alkotóelemét képező termék mintájának a (…) hasznosítására, ha az az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítását célozza, a formatervezési mintaoltalmat ezen irányelv hatálybalépését követő öt éven keresztül fenntarthatják".

Különböző tagállami szabályozások

Az Európai Bizottság adatai szerint formatervezési mintaoltalom védi az alkatrészeket Ausztriában, Cipruson, Csehországban, Dániában, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Lengyelországban, Litvániában, Máltán, Németországban, Portugáliában, Svédországban, Szlovákiában és Szlovéniában.

Szabad viszont javításra, illetve cserére gyártani alkatrészeket Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Írországban, Lettországban, Luxemburgban, Magyarországon, Olaszországban és Spanyolországban. Görögország 5 évig védi a formatervezéseket.

Jelentéstevő: Klaus-Heiner Lehne (EPP-ED, DE)

Jelentés: (A6- /2007) – A formatervezési minták oltalma

Az Európai Parlament és a Tanács irányelvére irányuló javaslat a formatervezési minták oltalmáról szóló 98/71/EK irányelv módosításáról

Jogi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2007. december 12., szerda

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2004/0203

Klaus-Heiner Lehne

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Lehne&partNumber=1&language=HU&id=2224

Állásfoglalás az Európai Bizottság 2008-as programjáról

A lisszaboni program folytatását, a szolgáltatási irányelv és a schengeni bővítés  megfelelő végrehajtását, a vállalatok terheinek csökkentését, a közös energia-, illetve migrációs politika előkészítését várja el az EP az Európai Bizottságtól.

A képviselők november 13-án vitatták meg a Bizottság jogalkotási és munkaprogramját. A képviselők most állásfoglalásban fejtették ki véleményüket.

A kézfelemeléssel elfogadott szöveg szerint az EP „támogatja, hogy a 2008-as éves programban külön hangsúlyt fektetnek a növekedésre, a munkahelyteremtésre, a fenntartható fejlődésre, az éghajlatváltozásra, az energiára, a migrációra, a jobb szabályozásra, a helyes végrehajtásra, valamint Európa világpartneri szerepének megerősítésére".

Az EP ezzel együtt ambiciózusabb kezdeményezéseket vár „az alapvető jogok, a szabadság és a jog érvényesülése, valamint a társadalmi integráció biztosítására".

A parlament „sürgeti a Bizottságot, hogy kötelezze el magát egy kiegyensúlyozott és eredményközpontú 2008-2010-es közösségi lisszaboni program iránt".

Szolgáltatási, illetve munkaidő-irányelv

Az EP olyan európai menetrend kidolgozását kéri, „amelyben a jólét és a szolidaritás valóban egymást támogató célkitűzések". A képviselők felszólították a Bizottságot: „fektessen különös hangsúlyt a szolgáltatásokról szóló irányelv időben történő és következetes végrehajtására".

A végszavazáson töröltek viszont egy paragrafust, amely szerint „az EP fokozott erőfeszítésekre" szólított volna fel „az ideiglenes munkaerő-közvetítésről szóló irányelv kapcsán elérendő haladás érdekében", és kérte volna „a munkaidőről szóló irányelv hatásos felülvizsgálatát, amely a rugalmasság megőrzése mellett" foglalkozott volna „az Európai Bíróság készenléti időről szóló ítéletével és a munkavállalók szükségleteinek védelmével".

Közös társasági adóalap, telekommunikáció

A parlament „sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Bizottság nem szándékozik kezdeményezést indítani a közös konszolidált társasági adóalap vonatkozásában, amely a korrekt versenyt folytató belső piac eredményeinek kiegészítését jelentené, nagyobb átláthatósághoz vezetne".

Az EP a „telekommunikációs csomag" módosítását a jövő év egyik kiemelt feladatának tekinti, és „üdvözli a valódi belső energiapiac kialakítására és teljes körű liberalizálására irányuló bizottsági kötelezettségvállalást".

Éghajlat, közegészségügy

A parlament „üdvözli a Bizottság ambiciózus javaslatait az éghajlatváltozással kapcsolatban, és maradéktalan teljesítésükre ösztönzi a Bizottságot". Emellett „átfogó és mindenre kiterjedő jogalkotási keretre hív fel a megújuló energiák Európai Unión belüli előmozdítására és használatára, kötelező célértékeket is beleértve, melyek hosszú távú stabilitást biztosítanának az üzleti közösség számára".

Az EP „üdvözli a Bizottság kezdeményezéseit a közegészségügy területén, különösen a szervadományozás és -átültetés minőségére és biztonságára irányuló tervezett jogalkotási javaslatokat, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzésekről szóló tanácsi ajánlást".

Agrárpolitika

A képviselők „üdvözlik a Bizottságnak a közös agrárpolitika állapotfelméréséről szóló közleményét, különös tekintettel a versenyképes és környezetvédelmileg fenntartható mezőgazdasági ágazat és a vidéki területek elnéptelenedése megállításának, valamint a fogyasztók élelmiszerellátáshoz való hozzáférésének fontosságára, de hangsúlyozzák, hogy mindaddig, amíg a Parlament, a Bizottság és a Tanács nem folytat kimerítő vitát a Bizottság állapotfelmérő közleményéről, addig nem szabad meghatározni az ezt követő jogalkotási javaslatok pontos természetét".

Migráció

A parlament arra „kéri a Bizottságot, hogy erősítse meg az emberkereskedelemmel és az illegális bevándorlással kapcsolatos intézkedéseket", emellett „üdvözli a Bizottság ismételt elkötelezettségét a közös migrációs politika, a külső határok védelmének közös eszközei és a közös menekültügyi politika mellett".

Schengen

Az EP „emlékeztet, hogy a 2008-as év nagyon fontos lesz a schengeni joganyag megvalósítása és az új tagállamokra való kiterjesztése szempontjából; hangsúlyozza, hogy szigorú intézkedéseket kell hozni a rendszer problémamentes működése és az EU külső határainak egységessége biztosítása érdekében; és felhívja a Bizottságot, hogy jelentősen vonja be az Európai Parlamentet, valamint a nemzeti parlamenteket ezen intézkedések létrehozásába".

Balkán

A képviselők üdvözlik, hogy a Bizottság munkaprogram „hangsúlyozza, hogy szükség van a bővítési folyamat folytatására, és hogy különös figyelmet kell fordítani a Nyugat-Balkánra".

A parlament „tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát, hogy különös figyelmet szenteljen Koszovó jövőjének és várakozásai szerint további értékeléseket és javaslatokat terjeszt elő az EU segítségnyújtása vonatkozásában, amint a helyzet fokozódik".

Energiapolitika

Az EP „úgy véli, hogy további lépéseket kell tenni a közös külső energiapolitika kialakítása érdekében, hogy biztosítható legyen a fenntartható, biztonságos és versenyképes energia az összes tagállam számára és kéri a Bizottságot, hogy tanúsítson egyértelmű és építő jellegű hozzáállást az Oroszországgal folytatott párbeszéd során".

Vállalatok terhei

A parlament „üdvözli a Bizottság arra vonatkozó határozott szándékát, hogy 2012-re 25 százalékkal csökkentse a vállalatok olyan adminisztratív terheit, melyek uniós, illetve tagállami szintre vezethetők vissza".

Az állásfoglalás teljes szövege:

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+MOTION+P6-RC-2007-0500+0+DOC+XML+V0//HU

A novemberi plenáris vita (eredeti nyelven)

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+CRE+20071113+ITEM-004+DOC+XML+V0//EN&language=EN

Bővebben a Bizottság munkaprogramjáról (angolul)

http://ec.europa.eu/atwork/programmes/index_en.htm

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségről második olvasatban

A 2007. februári első olvasat után most másodszor megszavazta az EP az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségről szóló jogszabályt, miután a Tanács elfogadta a parlament módosításainak többségét. A javaslat számos területre kiterjesztené az ügynökség jogkörét.

Egy 2002 szeptemberében hatályba lépett rendelet kizárólagos szabályozási hatáskört biztosít az EU számára a légi alkalmasság, valamint a repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések környezetvédelmi megfelelése területén. Ugyanez a jogszabály hozta létre az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget, amely biztonsági szabványok kialakítására tesz javaslatot, felel a termékek, alkatrészek és berendezések (pl. repülőgépek, motorok és légcsavarok) típusalkalmasságáért és az EU-n kívüli szervezetek felügyeletéért. Emellett a közösségi szabványok egységes végrehajtása érdekében ellenőrzi a tagállamokat is.

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az ügynökség hatáskörét terjesszék ki a következő területekre is: pilóták szakszolgálati engedélyei, légiüzemeltetés, harmadik országok légi járművei, közös felügyelet, minősített szervezetek, nem büntető jellegű biztonsági kultúra, nemzetközi együttműködés. A javaslat átalakítaná az ügynökség felépítése és munkamódszereit, és módosítja finanszírozását is.

A parlamenti témafelelős, Jörg Leichtfried (szocialista, osztrák) által készített indokolás szerint a most, immár második olvasatban is megszavazott módosítások mind „a Tanáccsal, valamint a Bizottság segítségével folytatott tárgyalások eredményei", tehát ezek után várhatóan már nem lesz változás a jogszabály szövegében.

A jelentéstevő többek között az alábbi módosításokat emelte ki:

• lehetőség a Bizottság számára, hogy a bizonyítvány azonnali visszavonásának alternatívájaként pénzbírságot szabjon ki.
• a különböző szervezetektől, országoktól stb. hozzájárulásban részesülő ügynökség függetlensége és pártatlansága.
• a komplex légi jármű fogalommeghatározásai
• a repülési idő korlátozásai és az azoktól való eltérések
• a légiutas-kísérő személyzet kérdése

Az indokolás kitér arra is, hogy „az EP által az első olvasatban elfogadott, arra irányuló szóbeli módosításra vonatkozóan, hogy (a jelenlegi 472 kg-ról) emeljék 600 kg-ra a légi járműveknek azt a kategóriáját, amely nem tartozik e rendelet hatálya alá, az EASA-t fel fogják kérni, hogy készítsen tanulmányt ezen intézkedés hasznosságáról".

A jogszabályhoz „egy másik bizottsági nyilatkozatot is csatolni fognak a díjszabásról és a költségekről annak érdekében, hogy a kis- és középvállalatok érdekeit is megfelelően figyelembe vegyék".

Az EP néppárti frakciója nevében szólalt fel a parlamenti vitában Becsey Zsolt. A képviselő azt mondta, a korábbi változathoz képest a légitársaságok megbüntetése kapcsán előrelépés, „hogy nem kell azonnal elvenni a licencet". Becsey reményét fejezte ki, hogy Bizottság által létrehozott fellebbezési hatóság „tényleg működni is fog és nem fognak kisvállalatok tönkremenni". A díjszabások a képviselő szerint még mindig magasak a kisvállalkozások számára.  

Becsey kiemelte az irányító hatóság igazgatósága összetételének kérdését: „Itt a Parlament valóban kapott egy politikaikontroll-szerepet". Így – vélte – „a tagállamok nem azt és akkor küldenek ebbe az igazgatóságba, akit akarnak".

A politikus üdvözölte, hogy visszakerült a szabályozásba a légi személyzet kérdése, és hogy „a repülésiidő-korlátozásra vonatkozóan is egy nagyon jó kompromisszumot tudtunk találni".

Sajtóközlemény az első olvasatról:

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/062-4050-071-03-11-910-20070309IPR04008-12-03-2007-2007-false/default_hu.htm

Ajánlás második olvasatra: Jörg Leichtfried (PES, AT)

Jelentés: (A6- /2007) – Európai Repülésbiztonsági Ügynökség

A Tanács által 2007. október 15-én elfogadott közös álláspont a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet, és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2007., december 10. , hétfő

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0228

Jörg Leichtfried

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Leichtfried&partNumber=1&language=HU&id=28251

Perger István / EU Parlament sajtószolgálat