Lex Mol: Következik A Második Forduló

A második forduló következik a Bizottság kontra Lex Mol-ügyben, miután a magyar kormány röviddel a két hónapos határidő lejárta előtt elküldte Brüsszel hivatalos felszólításra adott válaszát. A Bizottság néhány héten belül döntést ígér a további lépésekről.

Az Európai Bizottság gyorsan, várhatóan néhány héten belül dönteni kíván arról, hogy beszüntesse vagy folytassa a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az úgynevezett lex Mol ellenséges felvásárlásokat megnehezítő rendelkezései miatt – közölte Oliver Drewes, Charlie McCreevy szóvivője, aki szerda éjszakai lapzártánkig még nem látta a magyar kormány múlt pénteken elküldött válaszát. Január 14-én járt le az a két hónapos határidő, ami Budapest Brüsszel hivatalos felszólításának megválaszolására kapott.

Az Európai Bizottság november 13-án indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben „a közellátás biztonságában különösen fontos vállalatokra vonatkozó törvény bizonyos aktusainak módosítása", vagyis az úgynevezett lex Mol egyes passzusai miatt, amelyek Brüsszel megítélése szerint korlátozzák a tőke szabad áramlását és a letelepedés szabadságát. A hivatalos felszólítást követően a magyar kormánynak két hónapja volt arra, hogy módosítsa a törvényt, vagy érveket sorakoztasson fel vélt igaza mellett. A kormány a jelek szerint az utóbbit választotta, amikor – Göncz Kinga külügyminiszter szavai szerint – fenntartotta azt az álláspontját, hogy a stratégiailag fontos vállalatokat az ellenséges felvásárlástól megvédeni kívánó törvény nem ellentétes az uniós joggal.

Az Európai Bizottság a válasz kézhezvétele után néhány héten belül dönteni kíván arról, hogy megszüntesse-e az eljárást avagy – amennyiben nem győzik meg a magyar kormány érvei – a második szakaszba léptesse azt, amelynek keretében indoklással ellátott véleményt küld a tagállamnak. Az eljárás harmadik szakaszában a Bizottság az Európai Bíróság elé viheti a tagállamokat.

A magyar válasz tartalmától is függ, hogy Brüsszel végül az Európai Bírósághoz fordul-e egy másik, a lex Mollal szorosan összefüggő ügyben, amelynek során a tavaly áprilisban módosított privatizációs törvény kapcsán merült fel az uniós joggal való összeegyeztethetetlenség gyanúja. A Bizottság korábban a stratégiai jelentőségű, privatizált hazai cégekben őrzött állami szavazatelsőségi jog (úgynevezett aranyrészvény) miatt indított eljárást Budapesttel szemben, amely ugyanakkor egy tavaly áprilisi törvénymódosítással törzsrészvényekké alakította át az állami befolyást.

A jogsértési eljárást megindító novemberi hivatalos felszólításában a Bizottság kifogásolta a magyar törvénynek (a „lex Molnak") azt a rendelkezését, amelynek értelmében egy stratégiai jelentőségű (víz- vagy energiaágazatot képviselő) hazai cég megvásárlására tett vételi ajánlat esetén az ajánlatot kísérő üzleti tervet az ajánlattevő vállalat legfelső vezető testületének még az ajánlat magyar hatóságoknak való átadása előtt jóvá kell hagynia. Ez ugyanis Brüsszel szerint azt jelenti, hogy az ajánlattévő vásárlási szándéka idejekorán nyilvánosságra kerül, ami megfosztja a meglepetés erejétől az ajánlatot, feltornázhatja a vételi árat, és ezáltal meghiúsíthatja a felvásárlási kísérletet. Ez a rendelkezés Brüsszel szerint nem felel meg a magyar energia- és vízellátás biztonságának legitim védelme szándékának és aránytalan is, hiszen a kompetens magyar hatóságoknak ettől függetlenül joguk lesz a vizsgálatra és szükség esetén a célvállalat üzleti tervének módosítására, ha az ajánlatot megtették.

A Bizottság abban is kivetnivalót talált, hogy a Magyar Energia Hivatal egy tagot kinevez az igazgatótanácsba, a végrehajtó testületbe és a felügyelőbizottságba az energiaellátás szempontjából stratégiailag fontos energiacégeknél. Ezek a képviselők részt vehetnek a kérdéses üzleti vállalkozás irányításában és működésének ellenőrzésében, amennyiben az ország energiaellátásának biztosításáról van szó. Nincs ugyanakkor képviseleti joguk a cégben és a különböző testületek ülésein megfogalmazott állásfoglalásaik nem tekinthetők az Energia Hivatal álláspontjának.

A Bizottság szerint a vállalatok működésében való részvételi jog korlátozhatja a tulajdonosokat azon joguknak a gyakorlásában, hogy hatással lehessenek a cég működésére. „Ezek a rendelkezések nem csak nem látszanak megfelelőnek az energiaellátás biztosításának legitim céljának a megvalósításához, de aránytalanok is. A képviselőknek úgy tűnik, hogy inkább korlátozott és nem világos a mandátumuk" – szögezi le a közlemény, rámutatva arra, hogy a Magyar Energia Hivatal a megfelelő hatáskörök birtokában van, hogy beavatkozzon, ha azt tapasztalja, hogy a cégek ténykedése megsérti az energiabiztonságot.

A törvény ezentúl bizonyos típusú speciális jogokkal kombinálva is alkalmas a tőke szabad áramlásának és a letelepedés jogának a korlátozására a Bizottság szerint, amit utóbbi összeegyeztethetetlennek tart az EK-Szerződéssel, de amelyek (a speciális jogok) továbbra is fennmaradtak néhány privatizált vállalatban. Ezek közé sorolja Brüsszel azt, hogy a törvény megakadályozza a szavazati korlátokat egy vételi ajánlatról a célvállalat által hozott döntés esetén semmissé tevő „áttörési szabály" alkalmazását azokban a vállalatokban, ahol az állam elsőbbségi részvényekkel rendelkezik. A Bizottság a privatizált cégekben fennmaradt elsőbbségi részvényeket korlátozásnak tekinti, amely megsérti a két fent említett alapvető jogot – olvasható a bizottsági közleményben.

Bruxinfo