Telefonhírmondó – Emlékérme-kibocsátás a Telefonhírmondó 1. budapesti nyilvános adásá-nak 115. évfordulóján
5 perc olvasás
A Magyar Nemzeti Bank „Telefonhírmondó" elnevezéssel 1000 Ft névértékű, kupronikkel emlékpénzt bocsát ki a Telefonhírmondó 1. budapesti nyilvános adásának 115. évfordulóján, tisztelegve feltalálója, Puskás Tivadar előtt. Ezzel a kibocsátással a „Magyarok szerepe a világ műszaki-tudományos fejlődésében" című emlékérme-sorozat 4 tagúvá bővül. Az érmét a Pénzverő Zrt. mintaboltjaiban, valamint a kibocsátás helyszínén vásárolhatják meg az érdeklődők.
A Magyar Nemzeti Bank „Telefonhírmondó" elnevezéssel 1000 Ft névértékű, kupronikkel emlékpénzt bocsát ki a Telefonhírmondó 1. budapesti nyilvános adásának 115. évfordulóján, tisztelegve feltalálója, Puskás Tivadar előtt. Ezzel a kibocsátással a „Magyarok szerepe a világ műszaki-tudományos fejlődésében" című emlékérme-sorozat 4 tagúvá bővül. Az érmét a Pénzverő Zrt. mintaboltjaiban, valamint a kibocsátás helyszínén vásárolhatják meg az érdeklődők.
A jegybank a Telefonhírmondó első budapesti nyilvános adásának 115. évfordulóján 1000 Ft névértékű, kupronikkel emlékérmét bocsát ki, tisztelegve feltalálója, Puskás Tivadar előtt. Az érme a 2005-ben elindított „Magyarok szerepe a világ műszaki-tudományos fejlődésében" című emlékérme-sorozat részeként jelenik meg, a „100 éves az első postaautó", a „Ford T-modell" valamint a „Libelle" érméket követően.
A törvényes fizetőeszköznek számító érme a sorozat többi tagjához hasonlóan négyzet alakú. A Bohus Áron ötvösművész által tervezett érme előlapján egymás alatt vízszintes sorokban szerepelnek a kötelező érmeképi elemek: a Magyar Köztársaság felirat, az 1000 forint értékjelzés, a 2008-as verési évszám és a BP. verdejegy.
A hátoldalon a telefonhírmondó feltalálója, Puskás Tivadar szerepel, amint a készüléket használja. Itt található a tervező mesterjegye és az érme szélén, az oldalak mentén körben „A TELEFON-HÍRMONDÓ FELTALÁLÓJA PUSKÁS TIVADAR" felirat.
Puskás Tivadar (1844-1893) az egyik legismertebb magyar tudós, szabadalmazott találmányai között szerepel a telefonhírmondó, valamint a telefonközpont. A telefonhírmondó vezetékes hír- és műsorközlő berendezés, a rádió előfutára volt. Első adása 1893. február 15-én Budapesten csendült fel 25 előfizetőnél. A hírmondó az első időszakban a vezetékes telefonhálózaton keresztül működött, az előfizetők a központtól kérhették a műsor kapcsolását. Puskás Tivadar úttörő vállalkozása a tömegkommunikáció megteremtésének első fontos lépése volt az írott sajtó mellett. A feltaláló alkotó időszakának csúcsán, mindössze 49 évesen hunyt el, egy hónappal az után, hogy a telefonhírmondó megkezdte adását. A telefonhírmondó 1925-ig működött, amikor egybeolvadt az akkor induló Rádióval.
Az emlékérme kupronikkelből (75% réz, 25% nikkel) készült, súlya 14 gramm, mérete 28,43 mm x 28,43 mm, széle sima. Az érméből összesen 25 000 darab készül, ebből 15 000 tükörfényes (proof) kivitelben.
Az emlékpénz megvásárolható a Magyar Pénzverő Zrt. székhelyén (Budapest VIII., Könyves Kál-mán krt. 38.), illetve az MNB Látogatóközpontban üzemelő érmeboltjában (Budapest V., Szabadság tér 8-9.) valamint a kibocsátás helyszínén, a Postamúzeumban (1061 Budapest, Andrássy út 3.).
„…egy varázslatos pillanat megelevenedik" – Interjú Bohus Áron „képzőbűvésszel"
A Magyar Nemzeti Bank 2008. február 15-én, a Telefonhírmondó 1. budapesti nyilvános adásának 115. évfordulóján 1000 Ft címletű, kupronikkel emlékérmét bocsát ki „Telefonhírmondó" elnevezéssel. Az érme tervét Bohus Áron ötvösművész készítette, akit a kibocsátás kapcsán az érméről, az érmetervezésről kérdeztünk.
Mióta foglalkozik érmetervezéssel?
BÁ: Már középiskolás koromban is érdekelt a fémművesség, ezért a Budapesti Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola fémműves szakán tanultam, majd a Magyar Iparművészeti Egyetem Fémműves szakán végeztem. Habár cégéreket, kisplasztikákat, szobrokat is készítek a fém tulajdonságai révén "mágnesként" vonz: tartós, megbízható, önthető, ötvözhető, nyújtható, zömíthető, csiszolható, mattítható, polírozható; ezért sokoldalúsága révén rengeteg lehetőséget tartogat.
A Magyar Nemzeti Bank pályázatán 2001-ben indultam először – rögtön sikerrel – hiszen az én elképzeléseim alapján valósult meg a Sakk elnevezésű emlékpénz. 2003-ban Neumann János tiszteletére készült emlékpénzt terveztem, 2005-ben pedig az aggteleki karszt barlangjait terveztem emlékpénzre.
Fiatal kora ellenére már több díjjal is jutalmazták munkásságát.
BÁ: Először 2002-ben tüntettek ki a XIII. Országos Érembiennálén Kótay József-díjjal. Ez egy olyan szakmai díj, amelyet a legfiatalabb alkotók egyikének adnak elismerésül és ösztönzésül. Tavaly pedig Sopron város különdíját nyertem el.
Hogyan mutatná be a most kibocsátott emlékpénzt?
BÁ: Az érme négyszögletes, ami kihívást jelent, mert még kötöttebb a művész keze. Kifejezetten hosszú „körfeliratot" kellett négyzet alakba szerkeszteni.
A Telefonhírmondó izgalmas téma, bár korábban nem hallottam róla. Alapos kutatómunkába kezdtem, hogy minél jobban megismerjem: könyvtárba jártam, fotókat gyűjtöttem, készítettem. Nagyon sok segítséget kaptam a Postamúzeumtól: az eredeti készüléket megnézhettem, lefotózhattam.
Puskás Tivadart, a Telefonhírmondó feltalálóját kivételesen karakteres személynek ismertem meg kutatásaim során: tipikus tudós alkat személyiségéhez illeszkedő külsővel.
Az érmén azt a varázslatos pillanatot elevenítettem meg, amelyben Puskás Tivadar feszült várakozással, ugyanakkor némi büszkeséggel várja, hogy megszólaljon találmánya, a telefonhírmondó.