Révay András: Változatok és változások
5 perc olvasásA budapesti kávéházak történetérõl nyílt fotókiállítás a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. A látogató vethet egy pillantást a fénykorra, a ?dicsõ múlt?-ra és mindarra, ami azóta történt. Hogyan lett a pesti polgár második otthonából internet-café?
A budapesti kávéházak történetérõl nyílt fotókiállítás a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. A látogató vethet egy pillantást a fénykorra, a ?dicsõ múlt?-ra és mindarra, ami azóta történt. Hogyan lett a pesti polgár második otthonából internet-café?
Saly Noémi A kiállítás megrendezésének okát, célját, Saly Noémi, a múzeum kutatója fogalmazta meg: egy helyre gyûjtve kívánták bemutatni, milyen sokszínû a mai kávés-világ, hányféle úton jár, hány másikkal próbálkozik. Korok és téma szerint csoportosítva sorakoztatja egymás után a fényképeket, így segít eligazodni idõpontok és helyek között. A feladat nagy, hiszen száz évnél is többet kellene áttekinteni, de a választott mûfaj, a fotográfia miatt ez csak lényegesen rövidebb idõszakra sikerülhetett.
A látogató már az elsõ lépéseknél meglepõdik. A bejáratnál az egykori New York kávéház eredeti márványasztala áll, lapját a Hollywoodban is ismert karikaturista, Major Henrik rajzai díszítik. Következik a ?presszóvilág ? a magyar snassz? bemutatása. Átvezetés a mához, hozzá viszonyítható mindaz, ami ma létezik. A presszók között voltak nagyon jó és nagyon rossz helyek. Némelyik inkább kocsmához hasonlított, másik az irodalmi kávéházat pótolta, magas színvonalon. Az eszpresszó nem újsütetû találmány. Az elsõt 1927-ben nyitotta Tarján Vilmos, a körúti Royal Szállodában. Sokáig nem volt követõje, mert a nagynyomású kávéfõzõ gép ritkaságnak számított. Az áttörés 1937-ben következett be, a Vigadó mellett nyílt egy jól mûködõ presszó.
Divatot csinált, 1942-re már negyven hasonló volt a fõvárosban. ?Nõies? mivoltának köszönhetõen az államosítás is elkerülte ezeket a helyeket, mûködtek az ötvenes években, sõt késõbb is, tovább. Ma Budapesten 400 olyan hely van, aminek a nevében a presszó vagy kávé szó szerepel. Vannak közöttük nagy ?túlélõk?. Az összes közül a legrégebben ? 1885 óta ? a Múzeum kávéház mûködik azonos helyen és néven, de valójában még ez sem igaz, mert már 1873-ban is volt ugyanitt egy kávézó. Ám ha így vesszük, a babér a Pilvaxnak járna, 1841-ben nyitott, sajnos mégsem gyõzhet, mert jelenlegi helyére csak 1911-ben költözött.
A túlélõk után a ?feltámadók? következnek a képek sorában. Többé-kevésbé a régi helyen, stílusban, mint a Centrál. Nem lett újra irodalmi kávéház, inkább üzletemberek találkozójaként szolgál. Az Operaház sarkánál nyílt a gyönyörû kialakítású Callas ? itt is volt korábban kávézó.
Külön csoportot alkotnak az ?új ? régi helyek?. Nincs igazolható üzleti elõdjük, de a tulajdonos egy régi kávéház másolatát hozta létre. Ahogyan a Spinoza a terézvárosi zenés kávéházak hagyományait eleveníti fel. Az ?udvarok ? kertek? fõleg a fiatalok körében népszerûek. Sokáig vannak nyitva, szerethetõ színfoltjai a mai Pestnek. Van, ahol a kert fontosabb lett, mint a fedett rész, ilyet például a Kosztolányi Dezsõ téren a régi buszpályaudvar helyén látunk. Picik, de csinosak a ?kuckók?. Olykor csak három-négy asztal, legfeljebb még ugyanennyi a galérián. Széchenyi templomával szemben, a Csészényi, egy régi órásmûhely helyén jött létre. ?Párizsi szelet? néven vonultatja fel a kiállítás azokat az üzleteket, ahol nem a hagyományokat helyezik elõtérbe. A Liszt Ferenc tér legtöbb kávézója ebbe a csoportba tartozik. Kissé hangosak, de törzsközönségüket ez cseppet sem zavarja. Nekik pont ez kell.
Firkász Cafe -RestaurantÜdítõ ellenpélda a Firkász, ez a csendes újlipótvárosi Café-Restaurant, ahol a falakat tapéta helyett régi újságok borítják, és a sarki zöldséges éppúgy törzsvendég, mint a Nobel-díjas író. A környezetében több kisebb kávézó is található, amiket leginkább úgy jellemezhetünk: ?café ? és még valami?. Könyvesbolttal, mozival, internettel kapcsolódtak össze. A társas magány modern színterei.
A plázák némelyikében is akad kávézó ? hívja fel rájuk a figyelmet a kiállítás. Fõ hasznuk, hogy odaszoktatják azokat, akik egy pestiesebb kávéházba még nem mennének be. Itt viszont fokozatosan megtanulják a kávék közötti különbséget, no meg a viselkedést, mi nem illik egy ilyen helyen! Végül a ?papírpoharasok? is helyet kapnak a kiállításon ? elrettentõ példaként!
Magától értetõdik, hogy van egy kávézó a kiállítás elõterében is, ahol a látogató ? kávéja mellett ülve ? bármelyik helyszínre visszaálmodhatja magát.
A kiállítás május 10-ig látható a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (Budapest, V. Szent István tér 15.) a Bazilika mellett.