EU Parlament: A benzin minimális adószintjéhez igazítanák a dízelét
14 perc olvasásAz EP szakbizottsága a gázolaj unió-szerte előírt minimális adómértékét addig, de csak addig emelné, hogy az elérje az ólommentes benzinre kivetett hasonló adó szintjét. A további adóemeléseket azonban korlátoznák a legmagasabb adókat alkalmazó tagállamokban.
Az EP szakbizottsága a gázolaj unió-szerte előírt minimális adómértékét addig, de csak addig emelné, hogy az elérje az ólommentes benzinre kivetett hasonló adó szintjét. A további adóemeléseket azonban korlátoznák a legmagasabb adókat alkalmazó tagállamokban.
„Jelentős különbségek figyelhetők meg a tagállamok között a gázolajra kivetett adó mértékében. E különbségek a határ menti régiókban üzemanyag-turizmushoz és a verseny torzulásához vezethetnek. A kereskedelmi célú gázolajra kivetett adó mértékének közösségi szinten történő erőteljesebb közelítése hatékony választ jelentene a tisztességtelen verseny problémájára, ami a belső piac jobb működését eredményezné, és csökkentené a környezetkárosítást". Ez a kiindulási pontja annak az Olle Schmidt (liberális, svéd) által készített jelentésnek, amely a gázolajra és a benzinre kivetett minimális adók szintjének közelítését célozza. Ezt a szöveget az EP csütörtökön, 447-64-39 arányban fogadta el.
Az EP egyetértett azzal az európai bizottsági javaslattal, hogy a két minimális adószint megegyezzen, azonban lassabban emelnék a dízelre vonatkozót. A mostani 302 euró / 1000 literről az ólommentes benzinre most jellemző 359 euró / 1000 literes szintet 2012 helyett csak 2015-re várnák el. Lettország, Litvánia, Lengyelország, Bulgária és Románia pedig csak 2016-ig vinné fel ennyire a dízel minimális adószintjét.
A parlament nem értett egyet azzal a javaslattal, hogy 2014-ben mindkét üzemanyag minimumadója 380 euró / 1000 liter legyen. Sőt, a képviselők a 400 eurónál nagyobb dízel- és 500 eurónál magasabb benzinadót alkalmazó tagállamokat 2015-ig el is tiltanák a további emeléstől.
Adózási kérdésekben az Európai Parlament csak konzultációs jogkörrel rendelkezik, a tagállamok minisztereiből álló Tanácsnak egyhangúlag kell meghoznia döntését.
Becsey: adóhatárok antiiflációs céllal
A vitában – amelyben az Európai Bizottságot Kovács László képviselte – a néppárti vezérszónok Becsey Zsolt volt. Az EP-képviselő sikerként értékelte a parlamentben a kérdésben kialakult kompromisszumot, és azt, hogy „el tudtuk érni, hogy antiinflációs céllal a minimum és maximum jövedékiadó-határt is meg tudtuk határozni".
„Siker ez, mert mindenki hoz áldozatot. A magas adózású országok a konvergencia céljából hajlandóak lennének befagyasztani a jelenlegi magas értékeiket, míg az alacsony adózású országok elfogadnának némi emelést a jelenleg érvényes jogszabályhoz képest a dízel területén" – így Becsey.
„2015. végére mindenki bekerülne a javasolt sávba, nem lenne egyéni kivételek megmagyarázhatatlan sora. Ezzel erősíteni tudjuk az európai jogalkotás komolyságát" – tette hozzá a képviselő.
Becsey úgy vélte, ebből a jelentésből is kiviláglik az Európai Parlament filozófiája: „minimum és maximum értékek, de a lényeg az infláció mérséklése és nem gerjesztése".
Jelentéstevő: Olle Schmidt (ALDE, SE)
Jelentés: (A6-0030/2008) – Az ólommentes benzin és a dízelolaj adóztatása
Javaslat: a Tanács irányelve a 2003/96/EK irányelvnek a kereskedelmi célú üzemanyagként használt gázolaj adóztatása különös rendelkezéseinek kiigazítása, valamint az ólommentes benzin és az üzemanyagként használt gázolaj adóztatásának koordinálása tekintetében történő módosításáról
Gazdasági és Monetáris Bizottság
Eljárás: konzultáció
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2007/0023
Olle Schmidt
Technológiai fejlesztésekkel az „aktív időskorért"
Az aktív időskort elősegítő információs technológiák kifejlesztését támogatnák az EP-képviselők. A programra hét év alatt mintegy 300 millió euró jutna.
Neena Gill (szocialista, brit) a parlamenti felelőse az idős emberek életminőségén az új információs technológiákkal javítani szándékozó uniós programnak. Ezt most első olvasatban, együttdöntési eljárásban, 431-10-8 arányban fogadta el a parlament.
A képviselők az unió foglalkoztatáspolitikájának központjába helyeznék az „aktív idősödés" ösztönzését. A jelentés szerint „a népesség elöregedése társadalmi kihívás, azonban a felemelkedő piacok számára lehetőségnek is tekinthető".
Az EU egyes tagállamai (Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország), továbbá Izrael, Norvégia és Svájc kezdeményezték egy, „az információs társadalomban jólétben töltött időskort szolgáló" kutatási és fejlesztési program (AAL – Ambient Assisted Living) elindítását, amely hozzájárulna a népesség elöregedéséből adódó problémák megoldásához.
300 millió euró
A programot hét év alatt legalább 150 millió euróval támogatná az EU, és legalább ennyit tennének hozzá ehhez a tagállamok is. A támogatott programokat ebből 75 százalékban finanszíroznák. A tagállamoktól elvárt minimális hozzájárulás 200 ezer euró.
Magyarország évente 2,5 millió eurót szán a programban való részvételre, amely összegnél csak a németek, a spanyolok és a franciák jelentettek.
A szövegben az áll, hogy az AAL-nak „hozzá kell járulnia a lisszaboni stratégia célkitűzéseihez és a tudásalapú társadalom létrejöttéhez, ugyanakkor biztosítania kell, hogy az új technológia ne vezessen társadalmi kirekesztéshez".
Okos otthon
A kutatási témák kiválasztásánál a képviselők szerint figyelembe kellene venni, hogy azok az idősek szükségleteihez, például otthoni környezetükhöz („okos otthonok") vagy munkahelyi környezetükhöz igazított technológiát és megoldások kifejlesztésére irányulnak-e, a kifejlesztendő szolgáltatások tartják-e az idősek magánéletét és méltóságát, és hozzájárulnak-e egyben az idősek fokozottabb társadalmi részvételéhez.
Jelentéstevő: Neena Gill (PES, UK)
Jelentés: (A6-0027/2008) – Az idős emberek életminőségének javítása
Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács határozata az idős emberek életminőségének az új információs és kommunikációs technológiák (ikt) használata révén történő javítását célzó, több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programban való közösségi részvételről
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Közös vita – Az Európai Unió Szolidaritási Alapja
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0116
Neena Gill
Magyarok Etiópiában – messze még a fejlesztéstámogatási céloktól az új tagállamok
Segélyfogadóból fejlesztéstámogatóvá váltak az új EU-tagállamok, azonban több országnak is gondja lehet azzal, hogy 2010-re teljesítse kötelezettségvállalását, és nemzeti jövedelmének 0,17 százalékát költse segélyezésre. Magyarország 0,11 százaléknál tart, és főleg a Nyugat-Balkánt, Afrikában pedig Etiópiát támogatja.
Az EU 2004 óta csatlakozott tagjainak a fejlesztéstámogatásban játszott szerepéről írt saját kezdeményezésű jelentést Danutė Budreikaitė (liberális, litván). A dokumentumot az EP csütörtökön, 376-11-16 arányban fogadta el.
Az Európai Unió 2006-ban együttesen 47 milliárd 524 millió euró hivatalos fejlesztéstámogatást nyújtott, ez az egész világ által erre költött összeg 57 százaléka. Az unió 2010-ig várhatóan 78 milliárd 626 millió euróra növeli a fejlődő országoknak adott támogatását.
A jelentés emlékeztet: az új tagállamok az EU nemzetközi fejlesztési együttműködésben betöltött szerepének erősítése érdekében kötelezték magukat, hogy 2010-re bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 0,17, 2015-re pedig 0,33 százalékának megfelelő összeget költenek fejlesztéstámogatásra.
Magyarország a Nyugat-Balkánt fejleszti
A szöveg sorra veszi az egyes új tagállamokat. Így megállapítja, hogy „a Magyarország által nyújtott kétoldalú fejlesztéstámogatások többsége a Nyugat-Balkán (Szerbia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina) felé irányul, és 2005-ben Magyarország fejlesztéstámogatási kiadásai 0,11 százalékot tettek ki".
Románia GNI-jának 0,04 százalékát költi erre a célra, mégpedig főleg Moldávia, Szerbia és Grúzia támogatására, Szlovákia (0,12 százalék) elsősorban Szerbia, Montenegró, Kirgizisztán, Kazahsztán, Ukrajna és Fehéroroszország fejlesztésére költ, Csehország (0,11 százalék) fő célpontjai pedig Bosznia-Hercegovina, Moldávia, Mongólia, Szerbia, Montenegró és Vietnam.
Az ázsiai, karibi és csendes-óceáni országok közül egyik támogatását sem tervezi Észtország, Lettország és Románia. Ezekben a térségekben Magyarország „Etiópiát veszi célba" – így a jelentés.
Megszorítástól is függ
Az EP emlékeztet arra, hogy az új tagállamoknak a fejlesztéstámogatás terén nemzetközi kötelezettségei vannak. A jelentés egyúttal kiemeli, hogy az EU-nak segítenie kell az új tagállamokat ezen közösségi vívmány alkalmazásában.
Bár a jelentés „elismeri az új tagállamok által tett előrehaladást a korábbi segélyfogadó országokból adományozó országokká való fejlődés terén", a szakbizottság „aggodalmának ad hangot amiatt, hogy számos új tagállam nem abban az irányban halad, hogy elérje a célkitűzést, miszerint 2010-re bruttó nemzeti jövedelemének 0,17 százalékát hivatalos fejlesztéstámogatásra kellene fordítania". A szöveg szerint néhány tagállam esetében „a hivatalos fejlesztéstámogatás az államadósság csökkentése miatt szükséges általános költségvetési megszorításoktól függ".
Segélycunami
A jelentés „kiemeli az új tagállamok munkatársainak történő minőségi technikai segítségnyújtásra irányuló ikerprogramok jelentőségét, amelyekkel kapcsolatos támogatásért eddig csupán Magyarország és Szlovákia folyamodott".
A képviselők úgy vélik, „hogy az új tagállamok lakossága már fogékony a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos kérdések iránt, mint ahogy azt bebizonyította a 2004-es cunami során tanúsított jelentős mértékű fellépésük".
Jelentéstevő: Danutė Budreikaitė (ALDE, LT)
Jelentés: (A6-0036/2008) – Az EU fejlesztési együttműködési politikájának kihívása az új tagállamok számára
Fejlesztési Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2140
Danutė Budreikaitė
Növelné Irak uniós támogatását az EP
A demokratikus Irak kiépítése érdekében fokozná az uniós támogatásokat az EP szakbizottsága. Növelnék a támogatások átláthatóságát, és ösztönöznék az európai cégeket az Irakban történő beruházásokra.
Ana Maria Gomes (szocialista, portugál) az Európai Uniónak Irakban betöltött szerepéről készített saját kezdeményezésű jelentést. A csütörtökön, 506-25-26 arányban megszavazott szövegben a képviselők ajánlásokat fogalmaznak meg a Tanács számára.
Eszerint új EU-stratégiát kellene elfogadni Irak támogatásának fokozása érdekében. A támogatás célja a biztonságos, stabil, egységes, virágzó, föderális és demokratikus, az emberi jogokat tiszteletben tartó és kisebbségeit óvó Irak kiépítése lenne, ami a regionális stabilitás és biztonság irányába mutatna.
A jelentés szerint a képviselők növelnék az EU-támogatás átláthatóságát és hatékonyságát, javítanák az iraki menekültek helyzetét, és növelnék annak a lehetőségét, hogy a menekültek uniós országokban találjanak menedéket.
Az EP megfelelő felszólítást vár arra, hogy „adják vissza a bagdadi Iraki Nemzeti Múzeumból és Irak más részeiről a 2003. évi inváziót követően elvitt antik tárgyakat, az iraki történelem és kultúra jövőbeli generációk számára történő megőrzése érdekében".
A képviselők bátorítanák az európai céget, ruházzanak be Irakban „mind a tagállamok kormányai, mind az iraki kormány által és/vagy a köztük létrejött szoros együttműködés alapján finanszírozott tenderek" keretében.
A jelentés arra ösztönzi az iraki kormányt, „hogy az olajértékesítésből származó bevételeket oly módon használja fel, hogy azok Irakban kerüljenek befektetésre, és hogy azokat az iraki kormány felügyelete alatt álló közbeszerzési testületek irányítsák".
Jelentéstevő: Ana Maria Gomes (PES, PT)
Jelentés: (A6- /2008) – Az Európai Unió szerepe Irakban
Az Európai Parlament által a Tanácsnak címzett ajánlásra irányuló javaslat az Európai Unió Irakban betöltött szerepéről
Külügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2181
Ana Maria Gomes
Jelentés a börtönben lévő nőkről
Európában a börtönlakók 4,5-5 százaléka nő, és ez az arány tovább növekszik. Az EP jelentése szerint a büntetés-végrehajtási intézetekben fokozottan figyelembe kellene venni a nők speciális szükségleteit, terhes nőket pedig csak a legvégső esetben szabadna fogva tartani.
A börtönben lévő nők különleges helyzetével, valamint a szülők bebörtönzésének a társadalmi és a családi életre gyakorolt hatásaival foglalkozik az EP által csütörtökön, 492 igen, 24 nem, 37 tartózkodó szavazattal elfogadott saját kezdeményezésű jelentés, amelyet Marie Panaiotopulosz-Kassziotu (néppárti, görög) készített.
Az indokolás szerint Európában a börtönlakók megközelítőleg 4,5-5 százaléka nő. (A két szélsőérték Lengyelországban 2,9 és Spanyolországban 7,8 százalékkal).
A jelentéstevő szerint „a börtönök továbbra is a férfiak számára vannak berendezve, és hajlamosak figyelmen kívül hagyni a börtönökben kicsi, de egyre növekvő arányban tartott nők különleges problémáit. Leginkább aggodalomra okot adó területek az egészségügy, a gyermekes anyák helyzete, valamint a szakmai és társadalmi visszailleszkedés."
A jelentéstervezet kiemelten foglalkozik az alábbi, a börtönben lévő nőket különösen érintő témákkal:
- Kábítószer-függőség
- Mentális egészség
- Terhesség
- Anyák
- Gyermekek
- Gyermekek általi látogatás a börtönben
- Oktatás, képzés és foglalkoztatás
- Társadalmi beilleszkedés
A szöveg „emlékeztet arra, hogy intézkedésekre van szükség a fogvatartott nők különleges szükségleteinek jobb figyelembe vétele érdekében a higiénia terén, a fegyintézeti infrastruktúrát és a szükséges higiéniai berendezéseket illetően".
A jelentéstevő azt ajánlja, „hogy a terhes nők fogavatartására csak legvégső esetben kerüljön sor, és hogy bebörtönzés esetén különleges figyelmet kapjanak, különösen az élelmezés és a higiénia terén, valamint, hogy részesüljenek a szülés előtti és utáni vizsgálatokban".
A tervezet „hangsúlyozza, hogy a szülésre, amennyiben lehetséges, a börtönön kívül kell sort keríteni".
Gurmai: esélyegyenlőséget a bebörtönzött nőknek
A plenáris vitában Gurmai Zita (szocialista) azt mondta, az esélyegyenlőségnek ki kell terjednie a bebörtönzöttekre is. „A nők számára itt is biztosítani kell például a férfiaktól eltérő egészségügyi és higiéniás feltételeket. A bebörtönzött nőknél különösen fontos, hogy megőrizhessék családi kapcsolataikat, ez segíti a társadalmi visszailleszkedésüket is" – vélte a képviselőnő.
„A kábítószer-függőségnél és egyes más esetekben elengedhetetlen a pszichológiai segítségnyújtás, amire néhány tagállam komplex, nemi orientáltságú programokat dolgozott ki. Ezt a többi tagállamnak is követnie kell. A börtönviselt nők nehezebben jutnak munkához. A börtönben zajló képzési programokkal ez a probléma enyhíthető, és ennek révén csökkenthető a visszaesés veszélye" – fogalmazott Gurmai Zita.
Jelentéstevő: Marie Panayotopoulos-Cassiotou (EPP-ED, EL)
Jelentés: (A6-0033/2008) – A börtönben lévő nők különleges helyzete és a szülők bebörtönzésének hatása a társadalmi és a családi életre
Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
Eljárás: Eljárás: saját kezdeményezés
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2116
Marie Panayotopoulos-Cassiotou
Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat
