Szélessávú internet penetráció 2006 június – 2006 december KLIKK A KÉPRE! 

Az IDC közremûködésével végzett felmérés a kutatássorozat következõ jelentését tartalmazza a vállalati és lakossági szélessávú internet-használat trendjeirõl, hazai és regionális összehasonlításban, a 2006. július és 2007. január közötti idõszakra.  A jelentés fõbb adatait 2006.április 24-én Papp István, a Cisco magyarországi és adriai regionális igazgatója és Tom Schwieters, az IDC közép-európai igazgatója ismertette. A Cisco Broadband Barométer rendszeresen, azonos módszertan szerint méri a szélessávú internet elterjedtségét  Magyarországon, Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban, Romániában és Törökországban.

Szélessávú internet penetráció 2006 június – 2006 december KLIKK A KÉPRE! 

Az IDC közremûködésével végzett felmérés a kutatássorozat következõ jelentését tartalmazza a vállalati és lakossági szélessávú internet-használat trendjeirõl, hazai és regionális összehasonlításban, a 2006. július és 2007. január közötti idõszakra.  A jelentés fõbb adatait 2006.április 24-én Papp István, a Cisco magyarországi és adriai regionális igazgatója és Tom Schwieters, az IDC közép-európai igazgatója ismertette. A Cisco Broadband Barométer rendszeresen, azonos módszertan szerint méri a szélessávú internet elterjedtségét  Magyarországon, Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban, Romániában és Törökországban.

A legújabb jelentés kiemelt mondandója;  egy év elteltével több mint másfélszeresre nõtt a hazai internet-kapcsolatok száma.  Az infrastruktúra helyzete kedvezõen alakul, de nagy elmaradásaink vannak a felhasználás terén.  A szélessávú kapcsolatok száma elérte az egymilliót!  A kritikus tömeget elérve a Cisco arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló infrastruktúra kihasználására a tartalmak és szolgáltatások dinamikus fejlesztésére van szükség a lakosság, a versenyszféra és a közigazgatás vonatkozásában.  A versenyszféra és a közigazgatás terén mindehhez intenzív oktatást kell csatolni. 

A vizsgálódás  xDSL, kábel-modem internet,  szélessávú fix vezeték nélküli és egyéb kapcsolattípusra terjedt ki, mérve a kapcsolatok számát és az átlagos havidíj összegét.  Hat felhasználói szegmens volt a célterület;  a háztartások, nagy-, közepes- és kisvállalatok, oktatási intézmények és az államigazgatás.  Maga a kutatás elsõsorban a szabályzó testületeknél és távközlési szolgáltatóknál készült interjúkra épült. Kiegészült a tanulmány informatikai, hírközlési és oktatási tárcáknál végzett adatfelvétellel, valamint a nyilvános negyedéves pénzügyi jelentések és nemzeti statisztikai és szabályzó hatóságok adataival is.

Internet elõfizetések alakulása – KLIKK A KÉPRE!Megállapítható, a szélessávú internet mára a gazdasági fejlõdés egyik legfontosabb eszközévé vált, elterjedtsége jellemezõ adattal szolgál a gazdaság fejlettségérõl.  A World Economic Forum 2007 Globális Információs Technológiai Jelentése  szól az egyes országok Networked Readiness Index-el mért információtechnológiai felkészültségét, erõsségeit és gyengeségeit, valamint, hogy ezek milyen hatást gyakoroltak az adott gazdaság versenyképességére.

A 2007 márciusi adatok szerint a 122 kutatott ország közül Magyarország a 33. helyet foglalja most el, ami 5 helynyi elõrelépést jelent.  Az európai rangsorban hazánk a 17.,  s megelõzi Csehországot, Olaszországot, Horvátországot, Törökországot és Lengyelországot. Papp István felhívta a figyelmet, az általánosan vett kedvezõ régiós pozíció ellenére figyelmet kell fordítanunk a környezet, a felkészültség és a felhasználás szintjére. Azaz, a rendelkezésre álló eszközök ellenére lemaradtunk az alkalmazásokban, a szolgáltatásokban és a tartalmak terén, különösen pedig a felhasználásban. A lakosságot és a szervezeteket meg kell tanítani a használatra.

Számszerû adatok

A decemberre elért hazai 1 millió szélessávú kapcsolat 25%-os növekedést jelent a félévvel korábbi adatokhoz képest.  28%-al nõtt ezen belül az xDSL,  21%-al a kábel-internet,  7%-al a fix vezeték nélküli,  5%-al az egyéb szélessávú kapcsolatok száma.  Drasztikusan csökkent a betárcsázós hozzáférések száma, bár érdekes megjegyezni, hogy nyugat-európai országokban még mindig tartja magát ez a korábban kiépült struktúra.

Internet kapcsolatok technikai megoszlása -KLIKK A KÉPRE!Az összes hazai vezetékes internet-csatlakozást tekintve, a szélessávúak aránya elérte a 92%-ot (az európai átlag 38%).   A hazai vállalkozások körében a szélessávú internet elterjedtsége 39%-ról 47%-ra nõtt a negyedév végére, fõként a kisvállalkozásoknak köszönhetõen.

Régiós viszonylatban, lakosságszámra vetítve hazánk 10%-al vezeti az elterjedtségi mezõnyt, második Lengyelország , harmadik Csehország.  (A WiFI eszközöket nem tartalmazza a felmérés.)

A háztartások szélessávú internet-ellátottságának növekedését tekintve is hazánk vezet, 25%-os számmal, mögöttünk sorakozik Lengyelország, Csehország és Oroszország.

A vizsgált idõszakban maga a sávszélesség érték nem változott jelentõsen, a letöltés átlagos értéke Magyarországon 800 kbps volt, messze elmaradva az európai  4Mbps-os átlagtól. (A változtatást az év elején jelentette be több szolgáltató.)  Legelterjedtebb érték  257-512 kbps volt,   a következõ lépcsõ az 513 kbps-1 Mbps,  a Mbps felettiek aránya 21,6%.

Díjak

A kombinált csomagok (internet+telefonszolgáltatás) kínálata jellemezte a szolgáltatók tipikus csomagját, alacsony telefondíjakkal, ingyenesen lebeszélhetõ percekkel.

Piac

A Magyar Telekom, a UPC és az Invitel az elõfizetéses piac 70%-án osztozott, részesedésük 66%.

Sulinet

100%-os a magyar iskolák szélessávú internet-ellátottsága, a tartalomfejlesztés lassan halad, jelentõs hálózat-fejlesztés csak 2008 után várható.

Közigazgatás

Néhány vidéki szerv még nem rendelkezik szélessávú kapcsolattal.

Perspektívák

A fejlõdés ösztönzõi;  IPTV, VoIP,  akciók,  Double Play,  Triple Play, kisvállalkozóknál a B2B e-kereskedelem, országos szinten a NFT II.  (EU pályázatok 2007. januártól.)

A lakossági piac nagyon árérzékeny.

A helyi hurkon fokozódó verseny az árakra, szolgáltatás-minõségre, lefedettségre kedvezõ lehet.

A kistelepülések az alternatív (pl. önkormányzati) hálózatok kiépülésében bízhatnak.

Az állami támogatás szerepe szinten marad.

A tartalom és szolgáltatás igény-irányai;  IPTV, on-demand, szórakoztatás, internet-bankolás, e-egészség,

e-kormányzat, távoktatás, VoIP, e-kereskedelem.

Harmat Lajos