Révay András: Olasz(?) rizling
6 perc olvasás?A hónap borkóstolója" sorozatban az Olaszrizling rejtelmeibe vezette be látogatóit a Magyar Borok Háza. Kiderült, hogy – nevével ellentétben – talán ez a ?legmagyarabb" bor, ez nálunk a leginkább elterjedt szõlõfajta.
?A hónap borkóstolója" sorozatban az Olaszrizling rejtelmeibe vezette be látogatóit a Magyar Borok Háza. Kiderült, hogy – nevével ellentétben – talán ez a ?legmagyarabb" bor, ez nálunk a leginkább elterjedt szõlõfajta.
Márai Sándor ezt írta a borról: ?A rizlingben ritkán csalódik a magyar. Szerte a hazában sok komisz lõrét mérnek, de az olasznak nevezett magyar rizlingben van valamilyen otthonos bizalmasság; az ember úgy issza, mint mikor rokonokkal beszél…." Az idézetbõl máris kiderül egy fontos ellentmondás: olasz vagy magyar? A név eredete a borkóstoló során is homályban maradt – talán megérne egy külön kutatást – magáról a fajtáról, a borról viszont sok érdekeset sikerült megtudni.
A bor körüli kalandozásban Gál Lajos, az Egri Szõlészeti – Borászati Kutató Intézet igazgatója szegõdött kalauzul az est vendégei mellé. Megtudtuk tõle, hogy a fajta a XIX. század közepén már jelen volt a Kárpát-medencében. Valószínûleg Franciaországból származik, a Cabernet Sauvignon, a Cabernet Franc és a Sauvignon Blanc természetes keresztezõdésébõl jött létre. Ezt DNS vizsgálatok is bizonyítják, valamint azt is, hogy közel áll egyes Dél-Tirolban õshonos fajtákhoz. Milánótól délre nagyon jó pezsgõket készítenek belõle. Idehaza a korábbi évtizedekben nem tartották értéknek, ?savanyú lötty" volt a közvélekedés róla. Nem vették ugyanis figyelembe a bor minõségét befolyásoló tényezõket és csak a nagy mennyiség elõállítására törekedtek. Sajnos ez a fajta arra is alkalmas, bõtermõ, gyakran szinte dupla fürtöket hoz. Késõi érésû, október közepétõl szüretelhetõ. Borában a gyümölcs- és virágillat intenzitása az évjárattól függõen változik. A 87 ezer hektáros teljes magyar szõlõterületbõl ma mintegy nyolcezer hektáron termesztik – Tokaj kivételével szinte mindenütt.
A kóstoló Kiss Csaba pincészete (Szentantalfa), a Szöllõsi Pincészet (Neszmély) és a kétszáz éves Jásdi Pince (Csopak), boraival kezdõdött. Ez utóbbi termõhelyrõl feljegyezték, hogy már az I. és IV. század között itt élt rómaiak termeltek errefelé szõlõt. Most bemutatott 2006-os, száraz Olaszrizlingjük olajos mézességével hívta fel magára a figyelmet. Ez pontosan olyan bor, amit jól lehet inni, akár egyik pohárral a másik után is.
Bár a bemutató célja kifejezetten az Olaszrizling sokszínûségének igazolása volt, a résztvevõk kíváncsian, nagy szakértelemmel ízlelgették a balatonfüredi Koczor Pince által hozott, Rozália nevû bort. A szõlõ és a bor szeretete családi örökség – mondta el Koczor Dóra – hiszen a család már 1815-ben szõlõt mûvelt errefelé. A hagyományõrzésen túl, fogékonyak az újra. Ezért is termesztik a híres nemesítõ, Bakonyi Károly által elõállított Rozáliát is. Az Olaszrizling és a Tramini keresztezésével elõállított új fajta már szeptember végén érik, 2-3 héttel elõzi meg az Olaszrizlinget és a mustfoka is magasabb. Illatában a Tramini, ízében az Olaszrizling erõteljesebb. Nevét a nemesítõ édesanyjáról kapta.
A termõhely meghatározó jelentõségét leginkább talán Szeremley Huba 2006-os, száraz Olaszrizlingjén érezhettük. Bazalton termett, és ennek ásványossága uralta a bor illatát és ízét is. Azonos évjáratú, ugyancsak badacsonyi a Borbély Családi Pincészet bora, amirõl egyértelmû volt a vélekedés: meleg nyári esték hûvös fröccse számára kiváló. Az est elõadója, Gál Lajos két egri borral mutatkozott be. A 2006-os Olaszrizling egyéjszakás héjon áztatás után, fahordóban erjedt. Néhány hónapos, hordós érleléssel ?beszélgetõs – köszöntõ" bor kerekedett belõle. A termelõ maga is elmondta, hogy a fogyasztók körében inkább ez a népszerûbb, mint a 2005-ös Szó-Lá-Ti, mely szokatlan, zenei hangzású nevét Egerszóláttól kölcsönözte. Ez a bor ugyanis a palackbontás után levegõztetést, dekantálást igényel, mint a vörösborok. Hársméz illatú, gazdag, de a hordós érlelés sajátos ízt ad neki.
Ugyancsak Egerszólátról hozott két bort Sike Tamás, mindkettõ új fahordóban érlelt. A zempléni tölgy a 2. – 3. helyen áll a világon a hordógyártók rangsorában. Érthetõ tehát, ha az ebben érlelt bor a pince egyik legféltettebb kincse. Annak érdekében, hogy a fa ne ?telepedjen rá" a borra, lehûtve kerül a hordóba és így a bor jobban õrzi saját jellegét. A cél egyre inkább az, hogy sikerüljön a termõhelyet ?bevinni" a borba és ezáltal új – máshol nem található – termékkel megjelenni a piacon. Bíztató jel, hogy a fiatalok körében mind népszerûbbé válik a bor. Más kérdés, hogy sajnos még nem mindenki tudja megfizetni. Kezd elterjedni, hogy inkább csak egy-két pohárral isznak, de az élményt adó legyen.
A kóstoló utolsó három bora külön – külön is meglepetést jelentett. Jól bizonyította, az elõállítási mód lényegességét. A Horváth Borházból származó Tagyonhegyi Olaszrizling már nem száraz, hanem félédes volt. Ennek ellenére nem ?nõi bor", férfiaknak is bátran ajánlható. A fürtöket november vége, december elejéig a tõkén hagyták, hogy a hajnali fagyok átalakítsák kicsit a fajtajelleget. A mazsolás íz, a viszonylag magas (13 fok) alkoholtartalom kiemeli a bor karakterét. A Veress Család Pincészetébõl aszúsodott szõlõbõl készült Olaszrizling (2003) érkezett. Sajátos, roppant kellemes, trópusi virág illata tette egészen különlegessé. A sort a Tornai Pincészet jégbora zárta, melynek szõlõjét 2005. február 7-én szüretelték, mínusz tíz fokban! Általános szabály, hogy jégbornak csak az nevezhetõ, ahol a fürtök legalább öt napig, -5 C foknak voltak kitéve. Ilyenkor a jégkristályokká alakult víz a préselés során nem jön ki a bogyókból, csak a legnemesebb alapanyagok jutnak át a borba. A Juhfarkról híres Somló hegy vulkanikus bazaltmagja a hidegebb nyári napokon és õsszel visszasugározza az elnyelt meleget. A szõlõ ezt telt zamattal és magas cukortartalommal hálálja meg. Ezért különlegesek az innen származó borok.
A magyar Borok Házában tartott bemutató során a vendégek 13 féle bort kóstolhattak végig. Meggyõzõdhetek arról, hogy az Olaszrizling milyen széles skálán képes figyelemre méltónak bizonyulni. Kiváló fröccsbor, száraz, üdítõ, hörpintõs, beszélgetõs, de mindezeken túlmenõen lehet félédes, adhat töppedt szemeket és jégbornak is nagyszerû. Érdemes arra, hogy magyar fajtának ismerjük el!