Ünnepi szentmise Munkás Szent József ünnepén
3 perc olvasásErdõ Péter bíboros ünnepi szentmisét mutatott be május 1-jén Kispesten, a Wekerle-telepi Munkás Szent József-templomban. A délelõtt 10 órakor kezdõdött szentmisén a templom kórusa Mozart Koronázási miséjét adta elõ. Ismerkedjünk meg ezzel Wekerle telepen álló templommal, amelynek létrejötte annak idején az állam és az egyház partnerségének volt köszönhetõ és ma a közösségi élet egyik legfontosabb központja a környéken.
Erdõ Péter bíboros ünnepi szentmisét mutatott be május 1-jén Kispesten, a Wekerle-telepi Munkás Szent József-templomban. A délelõtt 10 órakor kezdõdött szentmisén a templom kórusa Mozart Koronázási miséjét adta elõ. Ismerkedjünk meg ezzel Wekerle telepen álló templommal, amelynek létrejötte annak idején az állam és az egyház partnerségének volt köszönhetõ és ma a közösségi élet egyik legfontosabb központja a környéken.
A templom története
Wekerle-telepen az 1908-ban kezdõdött építkezés után a telepen otthont találó és közösséget formáló emberek jogos igénye volt, hogy legyen saját templomuk és saját lelkipásztoruk. Ezt a kérést elõterjesztették a váci megyéspüspöknek, aki kihelyezett lelkészként 1917-ben Held Imre káplánt küldte a telepre. Ebben az idõben az istentiszteletek a Hungária úti III. sz. iskola tornatermében voltak. Már ebben az idõben tervezték Wekerle-telepen saját katolikus templom építését, amely Béke-templom lett volna, kifejezve az I. világháború okozta pusztítások idején az emberek béke utáni vágyát. A Béke-templom azonban a politikai viharok és pénzhiány miatt nem valósult meg; 1923-ban pedig fiatalon és váratlanul meghalt Held Imre atya.
Ekkor a fõpásztor Winkler Józsefet küldte Wekerle-telepre, mint expositust, kihelyezett lelkészt. Wekerle- telepen a katolikus élet megszervezésének elsõ lépése, hogy a helyi közösség egyházjogi értelemben önálló lesz. 1923. szeptemberében a püspök engedélyezi az egyháztanács létesítését. 1924. január 1-jén kezdõdik az anyakönyvezés, majd 1927. augusztus 1-i hatállyal Wekerle – telep önálló lelkészség, curatia lesz. Ennek a folyamatnak befejezõ állomása, amikor Wekerle-telep a templomszentelés után 1932. november l-én plébánia lesz, megkapja a jogi értelemben vett teljes önállóságot.
Attól kezdve, hogy Winkler József atya Wekerle – telepre került legfõbb célja és szívügye volt a templom felépítése. 1926. november 3-án volt az alapkõletétel. A templomot az itt élõ MÁV fõépítész, Heintz Béla tervezte; a kivitelezõ pedig Nagy Lajos építõmester volt. Ahhoz, hogy a wekerleieknek saját templomunk lehessen szükség volt a plébános jó szervezõképességére, határozottságára; a hívek jelentõs adományaira és munkájára; valamint az állami támogatásra.
A telket a Pénzügyminisztérium adományozta, ezenkívül 120.000 pengõ kölcsönt adott az építésre, majd 1929-ben újabb 40.000 pengõt. 1940-ben elengedi a kölcsön visszafizetését, és államsegéllyé nyilvánítják az összeget.
1930. november 30-án fejezõdött be az építés. Az elsõ szentmise december 8-án volt az új templomban. Ezután készült el az impozáns fõoltár és a három mellékoltár, tervezõje: Raáb Ferenc szobrászmûvész, kivitelezõje: Leitgeb János kõfaragó mester.
A Munkás Szent József tiszteletére épített templomot 1932. június 19-én szentelte fel Hanauer Árpád István váci megyéspüspök.
Forrás: Esztergom-Budapesti Fõegyházmegyei Sajtóiroda, http://www.szentjozsefkorus.hu/