Valamikor május közepén fogadhatja el az Európai Bizottság az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, miután végére ért az intézményen belüli jóváhagyási procedúra – mondta a BruxInfónak Ana-Paula Laissy, a regionális politikáért felelõs uniós biztos szóvivõje.

Valamikor május közepén fogadhatja el az Európai Bizottság az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, miután végére ért az intézményen belüli jóváhagyási procedúra – mondta a BruxInfónak Ana-Paula Laissy, a regionális politikáért felelõs uniós biztos szóvivõje.

Valóban véget értek az egyeztetések az Európai Bizottság és a magyar kormány között az Új Magyarország Fejlesztési Tervrõl (ÚMFT), de ettõl a jóváhagyási eljárás még nem zárult le – közölte Danuta Hübner regionális politikáért felelõs biztos szóvivõje kedden a BruxInfóval. A végleges jóváhagyásra Ana-Paula Laissy szerint elõreláthatóan május közepén kerülhet sor.

A 2007 és 2013 közötti fejlesztési prioritásokat tartalmazó dokumentum végleges változatát információink szerint kedden reggel kapta meg Budapesttõl az Európai Bizottság, amelyet, elõbb áttanulmányoz, és ha kielégítõnek és megfelelõnek talál, az Európai Bizottság illetékes fõigazgatóságainak bevonásával zajló belsõ konzultációs eljárásra bocsát. Ennek lezárultával kerülhet sor az ÚMFT végleges jóváhagyására.

A nemzeti fejlesztési terv elfogadásával párhuzamosan Budapest és a Bizottság a 15 magyar operatív programról is tárgyal, amelyekrõl elõreláthatóan legkorábban júniusban érhetnek véget az egyeztetések. Így a budapesti 4-es metró finanszírozásának ügyében is várhatóan akkor hirdetnek majd végeredményt.

Magyarország az egyik legaktívabb a veszélyes termékek bejelentésében

Az EU-ban tavaly ezer veszélyes terméket vontak be a forgalomból a RAPEX figyelmeztetési rendszer segítségével. A visszahívott termékek legnagyobb részét a játékok és elektromos termékek tették ki.

Tavaly 926 veszélyes terméket hívtak vissza az EU-ban a RAPEX-rendszernek köszönhetõen – derül ki az Európai Bizottság jelentésébõl. (A rendszer lényege, hogy a tagállamok gyorsan és hatékonyan figyelmeztethetik egymást a fogyasztókra veszélyes termékekrõl.)

Az öt leggyakrabban visszahívott termék a között is elsõ helyen állnak a játékok (24%) és az elektromos készülékek (19%). A motoros jármûvek 14, az öngyújtók 11 és a kozmetikumok 5 százalékot tesznek ki. 2005-ben a listát még az elektromos készülékek vezették. Mára azonban a játékok mellett az EU-ba importált mini-motorkerékpárok jelentik az egyik legnagyobb kihívást. A visszahívott termékeken – amelyek több súlyos balesetet okoztak – ugyanis komoly konstrukciós hiányosságokat fedeztek fel.

A veszélyes termékek bejelentésében a legaktívabbak a magyarok (16%) és a németek (16%) voltak, õket követik a görögök (11%) és a britek (10%). A 2005-ös adatokhoz képest tavaly 32 százalékkal több termék került a rendszerbe, amely azt mutatja, hogy a tagállamok egyre magabiztosabban használják ki a rendszer adta elõnyöket.

A visszahívott termékek zöme (48%) Kínából származott, egyötödüket az EU-ban gyártották és 17 százalékuk ismeretlen eredetû termék volt.

Budapest fenn kívánja tartani a kabotázs tilalmát

Magyarország további két évig élni kíván a kabotázs tilalmával, így ennek értelmében 2009. április végéig hazánkban külföldi fuvarozók továbbra sem végezhetnek belföldi szállítási tevékenységet.

Magyarország a csatlakozási tárgyalások alkalmával 3+2 év átmeneti mentességet kapott a közösség közúti árufuvarozási kabotázsra vonatkozó szabályok alkalmazása alól. Az elsõ három év elteltét követõen Magyarországnak 2007. április 30-ig tájékoztatnia kell a Bizottságot arról, meg kívánja-e hosszabbítani újabb két évre az átmeneti mentességet.

Magyarország élni kíván a lehetõséggel, s errõl a Bizottságot is tájékoztatja – erõsítette meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium sajtóosztálya a BruxInfo érdeklõdésre, hozzátéve, hogy az átmeneti mentesség alkalmazására így hazánknak 2009. április 30-ig van lehetõsége. A döntés elõkészítése során a GKM széleskörû egyeztetést folytatott a szakmai érdekképviseletekkel.

BRUXINFO