Megszavazta az Európai Parlament a roamingdíjak csökkentését
29 perc olvasásMár idén nyáron csökken a mobiltelefonok külföldi használatának (barangolás vagy roaming) díja, 2009-ig pedig még tovább mérséklõdik, miután az Európai Parlament szerdán megszavazta az errõl szóló uniós rendeletet.
Már idén nyáron csökken a mobiltelefonok külföldi használatának (barangolás vagy roaming) díja, 2009-ig pedig még tovább mérséklõdik, miután az Európai Parlament szerdán megszavazta az errõl szóló uniós rendeletet.
Az Európai Parlament május 23-án, szerdán nagy többséggel, kézfelemeléssel megszavazta a mobiltelefonok külföldi használatáért fizetendõ, ún. roamingdíjak csökkentését. Az új ?eurotarifát" elõíró EU-rendelet már júniusban életbe léphet. (Az EP ipari szakbizottsága május 21-én, hétfõn egyhangúlag megszavazta a Tanács és a parlament tárgyalódelegációja által korábban elfogadott kompromisszumot. Ezt fogadta el most a parlament egésze is.)
Csökkenõ árak
A Tanáccsal folytatott tárgyalásokon korábban kialakított kompromisszum értelmében a ?külföldi" mobilszolgáltató által a telefonáló ?otthoni" szolgáltatójától kérhetõ átlagos nagykereskedelmi ár (az áfán kívül) legfeljebb percenként 30 eurócent lehet. (a Tanács a tárgyalások ke
zdetén 36 eurócentet javasolt).
Ez a díj – az EP-képviselõk javaslataival összhangban – évente automatikusan 2-2 eurócenttel fog csökkenni a rendelet hatályba lépését követõ három éven át.
A szabályozott roaminghívásokért fizetendõ maximális kiskereskedelmi ár (kivéve az áfát) kezdeményezett hívásokért 49 eurócent, fogadott hívásokért pedig 24 eurócent lesz percenként. A kimenõ hívások maximális díja automatikusan évente 3 centtel fog csökkenni, míg a bejövõ hívások ára az elsõ év után 2, a második után pedig 3 centtel lesz kevesebb. (Az EP ipari szakbizottsága eredetileg 40 eurócentben szabta volna meg a kimenõ és 15-ben a bejövõ hívások maximális díját. A Tanács – amely eredetileg 50, illetve 25 eurócentet javasolt – az EP-vel folytatott tárgyalások kezdetén 60, illetve 30 centes ajánlattal állt elõ.)
Maximális roaming-percdíjak az EP és a Tanács közötti megállapodás szerint
|
Kiskereskedelmi kimenõ |
Kiskereskedelmi fogadott |
Nagykereskedelmi |
|
|
2007 |
49 cent |
24 cent |
30 cent |
|
2008 |
46 cent |
22 cent |
28 cent |
|
2009 |
43 cent |
19 cent |
26 cent |
Választani kell vagy automatikus?
A tárgyalások egyik leginkább vitatott pontja az volt, mi legyen az ?alapértelmezés", vagyis hogy a mobiltelefonálóknak kimondottan választaniuk kelljen-e a rendeletben elõírt, új tarifacsomagot (opt-in), vagy pedig ez automatikusan vonatkozzék rájuk (opt-out). Az EP ipari szakbizottságának többsége ez utóbbira szavazott, és a parlamenti delegáció is végig emellett kardoskodott a tárgyalásokon.
A megszavazott kompromisszum értelmében a mobilszolgáltatóknak az új jogszabály életbe lépését követõ egy hónapon belül elérhetõvé kell tenniük az eurótarifát ügyfeleik számára. Õk ezt követõen két hónapon belül dönthetnek arról, igénybe veszik-e azt vagy sem. Ha a válasz igen, a szolgáltató ettõl kezdve egy hónapon belül köteles aktiválni ezt a tarifacsomagot. Ha az ügyfél nem hoz döntést, automatikusan az eurotarifa fog rá vonatkozni. Amennyiben tehát a szolgáltatók nem veszõdnek sokáig az értesítéssel és az átállítással, és a fogyasztó is gyorsan dönt, akár közvetlenül a rendelet kihirdetését követõen is alkalmazható lesz az eurotarifa.
Azon fogyasztók, akik az uniós tarifánál kedvezõbb díjakat fizetnek, megtarthatják korábbi díjcsomagukat.
Az átlagos nagykereskedelmi árak a hatályba lépést követõ két hónapon belül automatikusan kötelezõek.
Tájékoztatási kötelezettség és késõbbi szabályozás
A teljes körû tájékoztatás érdekében a ?hazai" szolgáltatóknak ügyfeleik számára kötelezõ lesz személyre szabott információt adniuk a kimenõ és bejövõ hívások kiskereskedelmi árairól.
Az Európai Bizottság a kompromisszum értelmében a rendelet hatályba lépését követõ 18 hónapon belül értékeli a roamingdíjak szabályozásának következményeit, és errõl jelentést készít az EP és a Tanács számára. A vizsgálódás kitér az adatforgalmi szolgáltatások – beleértve az SMS-t és az MMS-t is – nagy- és kiskereskedelmi díjaira, és arra, szükséges-e a szabályozás ezen a területen is.
Bár a rendelet három évre szól, a bizottság – a piaci fejlemények és a fogyasztóvédelmi szempontok értékelését követõen – javaslatot tehet arra, hogy meghosszabbítsák a jogszabály hatályát.
És most?
Az EP témafelelõse, az osztrák, néppárti Paul Rübig azt nyilatkozta, a parlament meggyõzõdése, hogy a roaming-rendeletet minél gyorsabban el kell fogadni és ki kell hirdetni, hogy az európai polgárok már idén nyáron élvezhessék az új szabályozás elõnyeit.
?Több mint reális" az a menetrend – mondta a képviselõ – amely szerint az EP szerdai szavazása után a telekommunikációs ügyekért felelõs EU-miniszterek a június 7-ei tanácsi ülésen támogatják a javaslatot. Ezt követõen a rendeletet a parlamentnek és a Tanácsnak is hivatalosan alá kell írnia. Innen akár 24 órán belül megjelenhet az EU ?közlönyében", a Hivatalos Lapban.
A parlamenti vitában felszólaló Joachim Würmeling, a német soros elnökség képviseletében azt mondta, a Tanács minden akadályt eltávolít a rendelet útjából, így az ?a lehetõ leggyorsabban" életbe léphet. Würmeling a június 29-ei dátumot említette. Viviane Reding, az információs társadalomért felelõs uniós biztos ugyanitt azt mondta, ?nem június végén, hanem jóval elõbb" ki kell hordetni a jogszabályt.
Herczog: 8 milliárd forinttal több marad a magyar mobilozóknál
Az EP szerda reggeli plenáris vitájában felszólalt Herczog Edit (szocialista). A képviselõnõ azt mondta, a barangolási díjak csökkentése következtében – elõzetes számítások szerint – csak Magyarországon mintegy 8 milliárd forint marad a fogyasztók zsebében. ?Meg vagyok róla gyõzõdve, hogy a szélesebb telefonhasználattal sikerül ezt az árbevétel-kiesést ellensúlyozni és egyetlen munkavállaló sem szenved hátrányt" – tette hozzá.
Herczog Edit kiemelte, hogy a rendelet megfogalmazásakor gondoltak a vakokra és a gyengén látókra is, akiket nem sms-ben, hanem hangüzenetben fognak tájékoztatni az árakról. ?Minden európainak jó barangolást, jó nyaralást kívánok" – zárta felszólalását a politikus.
Jelentéstevõ: Paul Rübig (EPP-ED, AT)
Jelentés: A6-0155/2007
Téma: Barangolás (roaming) a nyilvános mobiltelefon-hálózatok között
Téma: Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére a közösségbeli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról, valamint az elektronikus hírközlõ hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv módosításáról
Szakbizottság: Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat
Vita: 2007. május
Jogalkotási figyelõ
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0133
Paul Rübig
SZOCIÁLPOLITIKA
EP: tisztességes munkát mindenkinek
Tisztességes munkát követel minden munkavállaló részére az EP által elfogadott jelentés. A képviselõk szorgalmazzák, hogy az EU-n belül és kívül a lehetõ legnagyobb mértékben tartassák be a munkavállalók védelmét szolgáló jogszabályokat. A jelentés egyenlõ esélyeket szorgalmaz a nõk, idõsek, fogyatékosok és migránsok részére is.
?A tisztességes munka fogalma jóval túlterjed az alapvetõ munkaügyi normák védelmén: magában foglalja a produktív és szabadon választott munkát, a munkahelyi jogokat, a szociális biztonságot, a társadalmi párbeszédet, valamint a nõk és férfiak közötti egyenlõség elõmozdítását" – kezdõdik Marie Panaiotopoulosz-Kassziotou (néppárti, görög) által véleményadó jelentése.
?Manapság a tisztességes munka megbecsültségét az új, olcsó munkaerõpiacok megnyílása egyre jobban semmibe veszi, a képzettséget nem igénylõ munkákat az Európában mûködõ vállalatok gyakran más országokba helyezik át" – így a szöveg.
?A semmilyen munkával nem rendelkezõ személyek tekintetében a munkanélküliség a valaha volt legmagasabb mértékét érte el, és világviszonylatban kb. 192 millió személyt érint (a globális munkaerõ kb. 6 százaléka)" – olvasható az indokolásban.
Veszélyeztetett csoportok
Az egyik leggyakrabban hátrányosan megkülönböztetett foglalkoztatási csoport a nõké – derül ki a jelentésbõl. A képviselõk felszólítják a tagállamokat és a vállalatokat, hogy hozzanak megfelelõ intézkedéseket az anyaság védelme, valamint a terhes, gyermekágyas és szoptató nõk egészségvédelmének és munkahelyi biztonságának növelése érdekében.
Valamennyi nemzetközi szereplõnek részt kell vállalnia abban, hogy növekedjenek az idõsebbek esélyei a tisztességes munka megszerzésére és megtartására, egyrészrõl az élethosszig tartó tanulási rendszerekhez való hozzáférésük fejlesztésével és új típusú munkákra való felkészítésükkel, másrészrõl megfelelõ mértékû nyugdíj, orvosi ellátás és más szociális szolgáltatások és juttatások biztosításával – áll a szövegben.
A képviselõk szorgalmazzák, hogy a fogyatékos munkavállalók egyenlõ esélyekkel juthassanak munkahelyhez.
A jelentés a gyermekmunkát kategorikusan elutasítja, a gyakornokok foglalkoztatásáról pedig azt írja, az ilyen státuszban dolgozók munkakörülményeinek meg kell egyeznie a hagyományos értelemben foglalkoztatottakéival.
Az alternatív foglalkoztatási módokról szólva a jelentés megjegyzi, a részmunkaidõben történõ foglalkoztatás gyakran nem a munkavállaló saját szabad akaratából történik, és a minimálbérnél alacsonyabb jövedelmet eredményezhet.
A tisztességes munkakörülmények ösztönzése
A veszélyeztetett munkavállalók csoportjába tartoznak a migránsok is. A jelentés külön kitér az EU-n kívüli országokkal kötött kereskedelmi szerzõdésekre, a harmadik országoknak juttatott segélyekre. Ezeknél minden esetben számon kell kérni a tisztességes foglalkoztatás követelményének érvényesülését – áll a szövegben.
?A tisztességes munka a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem központi eleme" – fogalmaz a jelentés. A szövegbõl a plenáris ülésen kikerült (325 igen, 285 nem, 5 tartózkodás) az a javaslat, amely olyan címke bevezetését javasolta volna, amely tanúsítaná, hogy az áru elkészítése során érvényesültek a munkavállalók tisztességes munkakörülményekhez fûzõdõ jogai és nem alkalmaztak gyermekmunkát.
A jelentés javasolja, hogy alakítsanak ki eszközöket a ma túl nehéznek vagy alantasnak tartott munkák (házvezetés, házimunkák, idõsek ellátása, személyes szociális szolgálat stb.) vonzóvá tételéhez is.
A jelentés a vállalatokat arra biztatja, a felvételi politikájuk során ne alkalmazzanak megkülönböztetést a hátrányos helyzetû csoportokkal szemben.
Kósáné: minden országban be kell vezetni a minimálbért
A jelentés szerda délelõtti plenáris vitájában felszólalt Kósáné Kovács Magda (szocialista). A képviselõnõ azt mondta, a jelentés ?felelõsséggel és szakszerûen tárja fel azokat a társadalmi különbözõségeket, amelyek felgyorsítják a lecsúszás folyamatát". A politikus úgy vélte, stratégiai a jelentés mondanivalója, az ugyanis a tisztességes munka (decent work) ?fogalmi készletével igazolja mit jelent, és mit kellene hogy jelentsen a biztos munkahely, a szociális biztonság és partnerség, a munkahelyi jogok, a férfiak és nõk egyenlõsége".
?Európa arcán szégyenfolt a szegénység, ezért a minimálbér-rendszer bevezetése minden tagországban elkerülhetetlen lesz. Bár a régi és az új tagállamok között – e téren – jelentõs különbségek várhatók, mégis, ez az intézkedés hosszú távon a méltó emberi lét alatti szint megszûntetését jelenti" – zárta felszólalását Kósáné Kovács Magda.
Jelentéstevõ: Marie Panaiotopoulosz-Kassziotou (EPP-ED, EL)
Jelentés: A6-0068/2007 – A mindenki számára elérhetõ tisztességes munka elõmozdítása
Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. május 23., szerda
Jogalkotási figyelõ
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2240
Marie Panayotopoulos-Cassiotou
GAZDASÁG
Elutasította az EP az alkoholok jövedéki adójáról szóló javaslatot
A módosító indítványokról való voksolás után az EP az egész szövegrõl történõ szavazásnál elutasította az Európai Bizottság tervezetét, amely az inflációhoz igazodva megemelte volna az alkoholos italokra kivetett jövedéki adó szintjét.
Az EP 198 igen, 355 nem, 39 tartózkodó szavazattal elutasította és visszautalta a parlamenti szakbizottságba az alkoholos italok jövedéki adójáról szóló jogszabálytervezetet.
A jelentéstevõ, Astrid Lulling (néppárti, luxemburgi) azt javasolta, hogy – úgy, ahogy vannak – el kellene törölni a minimálisan elõírt jövedékiadó-szinteket. A szocialista módosító indítványok viszont az Európai Bizottság által javasoltnál kisebb mértékben (a 2004-es bõvítés óta bekövetkezett inflációhoz igazítva), de növelte volna azokat.
Az EP konzultatív jogkörrel bír az adózási kérdésekben. Ennek szabályai elõírják, hogy amennyiben a képviselõk a javaslat ellen szavaznak és a bizottság nem vonja vissza azt, a szöveg visszakerül a parlamenti szakbizottságba. Ez történt most.
Az EU akkori tizenkét tagja 1992-ben egyhangúlag jövedékiadó-minimumot határozott meg az alkoholtartalmú italokra (a bor kivételével). A cél az volt, hogy csökkentsék az alkoholtermékek piacának az eltérõ nemzeti szabályozásokból fakadó torzulását. A bizottsági javaslat szerint most az inflációt figyelembe véve emelni kellene az adó minimális mértékét. A képviselõk nem értettek egyet ezzel a javaslattal. Ehelyett – a szakbizottságban megszavazott jelentés szerint – a képviselõk arra ösztönöznék az átlagosnál magasabb adót szedõ tagállamokat, hogy fagyasszák be az adószintet, majd fokozatosan csökkentsék azt, miközben az átlagnál kevesebbet kivetõ országok emelnék a jövedéki adót.
Becsey: középre konvergálni
A parlamenti vitában – tehát még a szavazás elõtt – a néppárti frakció nevében szólalt fel Becsey Zsolt. Szerinte ?filozófiaváltásra van szükség a jövedéki adó terén, a minimumszint euróban történõ meghatározása semmit sem javít a konvergencia helyzetén. Vagyis csak a célt nem éri el." A képviselõ azt mondta, a bizottság javaslata újabb kötelezõ inflációs terheket rakna a tagállamok nyakába, és ez veszélyeztethetné az euró-bevezetés feltételeinek teljesítését is. ?Hogyan gondoljuk azt, hogy Bulgáriában vagy Romániában, 100-150 eurós fizetések mellett ez nem lesz a feketegazdaság, a bûnözés, az italpancsolás generátora? Vagy itt a jövedéki adóra költik majd a félhavi fizetésüket?" – így Becsey.
Ha valódi konvergenciát akarunk, akkor egy magatartási kódexet kell életbe léptetnünk, melyben az átlagos jövedéki adó felett és alatt lévõ tagállamok is vállalják, hogy a jövedéki adóhoz csak középre konvergálva nyúlnak, ha ezt a gazdasági lehetõségeik megengedik – mondta a politikus.
Jelentéstevõ: Astrid Lulling (EPP-ED, LU)
Jelentés: A6-0148/2007
Téma: Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítése
Javaslat a Tanács irányelvére az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítésérõl szóló 92/84/EGK irányelv módosításáról
Szakbizottság: Gazdasági és Monetáris Bizottság
Eljárás: konzultáció
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2006/0165
Astrid Lulling
SZOLGÁLTATÁSOK SZABAD ÁRAMLÁSA
Az egészségügyi szolgáltatások az unióban
?Az egészségügyi szolgáltatások belsõ piaci szolgáltatásokról szóló irányelvbõl való kizárásának hatásáról és következményeirõl" címmel készített véleményadó jelentést a francia, szocialista Bernadette Vergnaud.
A szerdán elfogadott jelentés szerint ?a tagállamoknak más tagállamok lakosait az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében egyenlõ bánásmódban kell részesíteniük, függetlenül attól, hogy magán vagy állami egészségbiztosítással rendelkezõ betegrõl van szó".
A parlament ugyanakkor ?úgy véli, hogy a betegek biztonsága és jogai jelenleg nem biztosítottak a határokon átnyúló egészségügyi ellátás során, és a visszatérítési mechanizmusok, a nemzeti hatóságok szabályozási információk megosztására vonatkozó kötelezettsége, mind az induló, mind pedig a fenntartó kezelésre irányuló gondoskodás kötelezettsége, illetve a magánbetegekre vonatkozó kockázatkezelési elõírások tekintetében jogbizonytalanság tapasztalható".
Várólisták és európai tb-kártya
A jelentés ?megállapítja, hogy több tagállam igen sok betege a várólisták miatt ésszerû idõn belül nem tudja saját országában megkapni a szükséges orvosi kezelést, és megállapítja, hogy e betegek helyzete ezért a külföldön végzett orvosi kezeléstõl függ".
A parlament ?sürgeti, hogy vizsgálják meg az európai egészségbiztosítási kártya használatának bevett gyakorlattá tételének" lehetõségeit.
Orvosok szabad mozgása
A szöveg szerint a szakmai képesítések elismerésérõl szóló irányelv nem orvosolja uniós szinten a meglévõ szabályozási hiányosságokat az egészségügyi szakemberek szabad mozgása terén, különösen a továbbképzést és az egészségügyi szakemberek aktuális szakértelmének garantálását illetõen. A képviselõk fontosnak tartják, ?hogy a betegekkel közvetlen kapcsolatban álló, egészségügyi ellátást végzõ személyek megfelelõ szinten ismerjék a szóban forgó fogadó tagállamban beszélt nyelvet".
A jelentéstevõ szerint ?a betegek és az egészségügyi szakemberek mobilitásának növekedése nem vezethet az egészségügyi szolgáltatások olyan belsõ piacának létrejöttéhez, amely a költségeken alapuló versenyre épülne, az ellátások minõségi színvonalának lefelé való nivellálásához vezetne, és olyan kétsebességes egészségügyi rendszert hozna létre, amely kizárólag a jómódú és legjobban tájékozott betegek számára volna elõnyös".
Jogszabályt a szociális szolgáltatásokról
A jelentés indokolása szerint ?az egészségügyi és gyógyszeripari szolgáltatásokra igen sajátos jellegük miatt nem vonatkozik a belsõ piaci szolgáltatásokra vonatkozó irányelv". ?A szerzõdések és a szubszidiaritás elve értelmében e szolgáltatások tagállami hatáskörbe tartoznak", az uniós alapelveknek pedig az egyetemességnek, a biztonságnak, a minõségnek, a szolidaritásnak, valamint a mindenki számára egyenlõ hozzáférésnek kell lenniük – így a szöveg.
Az EP szerint ?úgy tûnik, hogy az egészségügyi szolgáltatásokról szóló irányelv és egy általános gazdasági érdekû szolgáltatásokról szóló keretirányelv célkitûzésébe illeszkedõ, általános érdekû szociális szolgáltatások szabályozásáról szóló jogszabály az egyedüli olyan eszköz, amellyel az Európai Unió a maga részérõl biztosíthatja azt a hozzáadott értéket, amely szükséges az európai polgárok bizalmának helyreállításához és növeléséhez egy olyan területen, amely létfontosságú polgárai életében".
A plenáris ülés törölte a jelentésbõl azt a korábban, szakbizottsági szinten még megszavazott bekezdést, amely szerint az EP felkérte volna az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elõ javaslatot az egészségügyi szolgáltatásoknak a 2006/123/EK irányelvbe (ez az ún. szolgáltatási irányelv- a szerk.) történõ újbóli felvételére.
Herczog: közteherviselést az egészségügyben
A vitában a szocialista frakció nevében szólalt fel Herczog Edit. A képviselõnõ úgy vélte, ?a szociális és szolidáris Európa feladata azt biztosítani, hogy az unió valamennyi lakosa hozzáférjen a fejlett egészségügyi szolgáltatásokhoz a hovatartozástól, a jövedelemtõl vagy az országhatároktól függetlenül".
?Bizonyos, hogy a közegészségügy nem gazdasági, ipari vagy kereskedelmi szolgáltatás. Az egészségügyet kiszolgáló és a körülötte gravitáló szolgáltatások azonban szinte kivétel nélkül profitorientált iparágak, és erre a profitra szükségük is van a további kutatás-fejlesztés és innováció fenntartásához" – mondta Herczog. Azt is meg kell oldani tehát – tette hozzá – ?hogy a megelõzés, a táplálkozás, a szabadidõ, a diagnosztikai eszközök, vagy éppen a gyógyszerek és gyógyászati eszközök piacai ne csak a közegészségügy amúgy is szûkös forrásainak terhére tudjanak növekedni".
Minden megoldás elõfeltétele a közteherviselés, ezért ?elfogadhatatlan, hogy Magyarországon 1 millió ember – és nem a legszegényebbek – úgy veszik igénybe az egyetemes szolgáltatást, hogy egyetlen fillért sem fizetnek a közösbe" – fogalmazott a képviselõnõ.
Jelentéstevõ: Bernadette Vergnaud (PES, FR)
Jelentés: A6-0173/2007 – Az egészségügyi szolgáltatások belsõ piaci szolgáltatásokról szóló irányelvbõl való kizárásának hatásáról és következményeirõl
Szakbizottság: Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5407152
Bernadette Vergnaud
KÜLKAPCSOLATOK
Alkotmány kellene a kül- és biztonságpolitika erõsítéséhez
Közös külügyminiszter, egységes uniós fellépés szükséges ahhoz, hogy az EU megfelelhessen a jelentõs nemzetközi kihívásoknak – véli az EP. A képviselõk kiemelten kezelnék a közös uniós stratégia kialakítását az energiaforrások diverzifikálására.
Az EU közös kül- és biztonságpolitikájának (kkbp) 2005-ös teljesítményét értékeli Elmar Brok (néppárti, német) jelentése, amelyet szerdán 526 igen, 118 nem és 14 tartózkodó vokssal fogadott el az Európai Parlament.
Rakétaelhárító rendszer
Az EP ?üdvözli az Egyesült Államok új kezdeményezését a rakétaelhárító rendszerével kapcsolatos konzultációk és a folyamatos tájékoztatás tekintetében", egyúttal ?aggodalmát fejezi ki Putyin elnök nyilatkozatai miatt, amelyekben reagált az Egyesült Államok arra vonatkozó terveire, hogy rakétaelhárító-rendszerének egyes elemeit Lengyelországba és Csehországba telepítse". A parlament párbeszédre szólítja fel az érintett feleket, és sürgeti, hogy a NATO és az EU továbbra is egységesen léphessen fel a kérdésben.
Közös külügyminisztert
A képviselõk szerint az Európai Unió az ?alkotmányszerzõdés nélkül nem alakíthat ki olyan kül- és biztonságpolitikát, amely a legfontosabb kihívásoknak, például a globalizációnak, a kudarcot vallott és valló államoknak, a határokon átnyúló migrációnak, a nemzetközi terrorizmusnak, az energiafüggésnek és az éghajlatváltozásnak legalább részben meg tud felelni". A jelentés szerint szükséges a közös külügyminiszteri poszt létrehozása, hogy Európa képes legyen egységes külpolitikai arculat megjelenítésére.
A jelentés ?ismételten sürgeti az állam- és kormányfõket, hogy 2008 végéig zárják le az alkotmányszerzõdést, nemcsak a további bõvítések feltételeként, hanem annak érdekében is, hogy lehetõvé tegyék az unió hatékonyabb, átláthatóbb és demokratikusabb mûködését a külsõ fellépések és a kkbp terén egyaránt".
A kkbp-ben a képviselõk szerint elengedhetetlen a minõsített többségi szavazás bevezetése, különben nem lehet megfelelõ ?az unió külsõ fellépésének koherenciája, hatékonysága és láthatósága".
Közös fellépés az ENSZ BT-ben
A parlament felszólítja az ENSZ Biztonsági Tanácsában tag EU-országokat, igyekezzenek egységesen fellépni, ?a legszélesebb körû európai nézeteknek megfelelõen".
A szöveg ?ismételten megerõsíti, hogy bár a terrorizmus elleni küzdelem az unió külpolitikájának alapvetõ eleme, az emberi jogok és a polgári szabadságok tiszteletben tartásának továbbra is elsõbbséget kell élveznie az EU számára".
Energiapolitika
A jelentésben az EP ?hangsúlyozza az energetikai biztonsági kérdések fontos külpolitikai dimenzióját, beleértve az uniónak az energiától és az egyre instabilabbá váló országokból és régiókból érkezõ más stratégiai szállításoktól való függõségét".
Az EP ?elutasítja az energiaellátás minden olyan korlátozását, amelyet politikai eszközként használnak fel" és ?hangsúlyozza az energiapolitika terén az EU tagállamai közötti szolidaritás szükségességét". A képviselõk hangsúlyozzák ?annak szükségességét, hogy az unió külsõ fellépéseit egy közös stratégia felé irányítsák, és hogy az energiaszállítások diverzifikálására irányuló projekteket támogassák".
Bõvítés, Koszovó
Az EU bõvítésével kapcsolatban a 2007-es célkitûzéseket tartja követendõnek az EP, ennek ?viszont összhangban kell állnia az unió új tagállamok integrálására vonatkozó képességével (figyelembe véve a bõvítésnek az unió intézményeire, pénzügyi forrásaira gyakorolt hatását és az unió képességét, hogy politikai céljai elérésére törekedjen)".
A jelentés szerint a koszovói rendezés kapcsán ?az EU-nak teljes mértékben készen kell állnia a régióban új feladatai és felelõsségei teljesítésére".
Be kell vonni a parlamentet
A képviselõk figyelmeztetik a Tanácsot, ?nemcsak tájékoztatnia kell a parlamentet, hanem mindenekelõtt teljes mértékben be kell vonnia a kkbp 2007-re vonatkozó alapvetõ döntéseibe". Az EP ?sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács ismét figyelmen kívül hagyta a parlament arra irányuló jogát, hogy évente elõzetesen konzultáljanak vele a 2006-ra vonatkozó elkövetkezõ szempontokról és döntésekrõl, az Európai Unióról szóló szerzõdés 21. cikkében és az 1999. május 6-i intézményközi megállapodásban megállapítottaknak megfelelõen".
Jelentéstevõ: Elmar Brok (EPP-ED, DE)
Jelentés: A6-0130/2007
Téma: A közös kül- és biztonságpolitikáról szóló 2005. évi jelentés
Szakbizottság: Külügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Szavazás: 2007. május
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2217
Elmar Brok
KÖLTSÉGVETÉS
Transzeurópai közlekedési és energiahálózatok közösségi támogatása
A Mario Mauro (néppárti, olasz) által jegyzett jelentéssel az EP elfogadta el a Tanács álláspontját a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történõ közösségi pénzügyi támogatásról.
A rendelet megnövelné a közösségi társfinanszírozás mértékét, mindenekelõtt a határokon átnyúló, energetikai, illetve szállítással összefüggõ projekteknél.
Az EP és a Tanács képviselõi által elfogadott kompromisszum értelmében a TEN-T projekteknél 20, a határokon átnyúló és a harminc kiemelt projektnél 30, az energetikaiaknál pedig 10 százalék lehet a közösségi társfinanszírozás maximális mértéke.
A Tanács által javasolt kettõ helyett négy év után lehetne törölni a késésben lévõ projekteket.
Az Európai Beruházási Bank – kiegészítve a ppp-rendszert – kölcsöngarancia formájában 2013-ig maximum 500 millió eurós eszközt tesz elérhetõvé.
Ajánlás második olvasatra: Mario Mauro (PES, IT)
Jelentés: A6- /2007 – A transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történõ közösségi pénzügyi támogatás
A Tanács közös álláspontja a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történõ közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából
Költségvetési Bizottság
Eljárás: együttdöntés, második olvasat
Vita: 2007. május 22., kedd
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2004/0154
Mario Mauro
http://www.europarl.europa.eu/members/archive/alphaOrder/view.do?id=867&language=hu
EURÓPA JÖVÕJE
Prodi az EP-ben: Európa jövõje dõl el 2009-ig
Az Európa jövõjérõl rendezett vitasorozat keretében kedden az olasz kormányfõ, Romano Prodi tartott beszédet Strasbourgban. Szerinte nem elképzelhetetlen egy ?többsebességes" integráció. Jan Peter Balkenende, holland miniszterelnök szerdán szólal fel.
Az olasz miniszterelnököt kedd délután Hans-Gert Pöttering köszöntötte. Az EP elnöke kiemelte, hogy az alkotmányos szerzõdést 18 tagállam már ratifikálta. Pöttering szerint ?az emberek akaratának félreértelmezése" lenne, ha a Hollandiában és Franciaországban elbukott népszavazásra olyan választ adnának, amely ?korlátozná az Európai Unióban a demokráciát és az átláthatóságot".
Romano Prodi úgy vélte, ?mostantól a 2009-es választásokig Európa jövõje a tét". Prodi szerint az eredmények elérése érdekében erõsebb és hatékonyabb uniós intézményekre van szükség.
?Az utóbbi két évben csak a hezitálást lehetett hallani, most itt az idõ, hogy azokat is meghallgassuk, akik ratifikálták a 2004-es alkotmányos szerzõdést" – mondta. Prodi szerint fontos, hogy 2009-ben az európai szavazók tisztában legyenek például azzal, mi az Európai Parlament szerepe, feladata. Az olasz kormányfõ a következõ, alkotmányozással foglalkozó kormányközi konferenciának ?precíz és szelektív" mandátumot adna- Szerinte csak kevés, lényegi pontra kellene koncentrálni a tárgyalásokon, különben nehéz lenne 2007 végéig megállapodásra jutni.
Mivel Olaszország már támogatta a szerzõdés mostani szövegét, Róma nem tud elfogadni radikális változtatásokat – fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte európai külügyminiszter kinevezésével kellene erõsíteni a közös kül- és biztonságpolitikát, állandó tanácsi elnökségre, a minõsített többségi szavazás kiterjesztésére, a három pilléres struktúra megszüntetésére, az unió jogi személyiségére van szükség.
Prodi azt mondta, az unió elõtt álló kihívásokra ?meggyõzõ válaszokat" ad a 2004-es szerzõdés. A kormányfõ kijelentette: ?nem kell szükségképpen azonos sebességgel együtt haladnunk. Szeretném, ha így lenne, és ezen fogok dolgozni, de megértem, hogy ez nem mindig lehetséges". Prodi utalt a utalt az euróra és a schengeni rendszerrre, mint olyan, szorosabb integrációs együttmûködésekre, amelyekben nem minden tagállam vesz részt. A miniszterelnök szerint nem valakik kizárásáról lenne szó, hanem éppen ellenkezõleg: ?az ajtók nyitva tartásáról". Ez esetben a tagállamok egy ?élcsapata" haladhatna tovább az integráltabb unió felé, nyitottan a többi ország csatlakozására – mondta Prodi.
?Tudnunk kell, hogy nem vallhatunk kudarcot. (…) Azt kockáztatjuk, hogy Európa az ázsiai kontinens nyugati függelékévé válik" – zárta beszédét Romano Prodi.
Joseph Daul (néppárti, francia) azt mondta, számos területen – klímaváltozás, energiapolitika – az európai integráció felgyorsulóban van. A frakcióvezetõ szerint az alkotmányozás kérdésében fontos lenne építeni a többek között az új francia elnök, Nicolas Sarkozy megválasztásával kialakult ?új dinamikára". Az Európai Néppárt a többségi szavazás kiterjesztésén, a szubszidiaritáson, az állandó elnökségen, az egységes külpolitikai fellépésen és az alapvetõ jogok chartáján túl a gazdasági és kereskedelmi ügyekben is európai együttmûködést szeretne, és elkerülné a tagállamok közötti tisztességtelen versenyt, fõleg az adózásban – mondta Daul.
A szocialista Martin Schulz (német) azt mondta, frakciója teljesen egyetért a Romano Prodi által elõadottakkal. A frakcióvezetõ emlékeztetett: a nizzai EU-csúcs után az állam- és kormányfõk úgy álltak fel a tárgyalóasztaltól, hogy tudták, az ott elfogadott alapszerzõdés nem alkalmas egy 27-tagú unió mûködtetésére. Azóta elfogadtak egy jó alkotmánytervezetet, amelyet elutasítottak két tagállamban. Azonban a nizzai probléma továbbra is fennáll – vélte Schulz, hozzátéve: ?elégséges alapok nélkül mentünk keresztül a bõvítésen. Ha így folytatjuk tovább, Európa elpusztul."
Graham Watson (liberális, brit) méltatta Prodi európai bizottsági elnökségének eredményeit, kiemelve a bõvítést és az euró bevezetését. A frakcióvezetõ üdvözölte Olaszország szerepét a libanoni intervencióban és a halálbüntetések felfüggesztéséért folytatott harcát. Európának nem elszigetelnie kell magát a világ igazságtalanságaitól, hanem exportálnia kell az elmúlt ötven évben elért eredményeit – mondta Watson. Csak erõs intézmények képesek erõsebb Európát teremteni – vélte a politikus.
Cristiana Muscardini (UEN, olasz) szerint sürgõsen el kéne fogadni egy olyan alapszerzõdése, amely az EU-t egyszerûbbé, és könnyebben érthetõvé teszi. A képviselõnõ a prioritások közé sorolta a szuverenitás fokozottabb tiszteletét, a terrorizmus elleni fellépést, a versenyképesség és a mobilitás növelését, a szociális modell erõsítését és a gyerekek elleni bûncselekményekkel szembeni közös megközelítés kialakítását.
A zöldeket képviselõ Monica Frassoni (olasz) pártja semmiképpen nem tud elfogadni egy ?lefelé menõ" kompromisszumot. Szerinte az alkotmányozásban a nemzeti parlamenteknek is szerepet kellene játszaniuk, és az egész folyamatnak a nyilvánosság elõtt kell zajlania.
Francis Wurtz (GUE/NGL, francia) azt mondta, attól, hogy megváltoztatják az ?alkotmány" elnevezést, még meg kell kérdezni róla a népet. Szerinte statútumot kell adni az Európai Központi Banknak, és válaszolni kell a gazdasági globalizáció által felvetett kérdésekre.
Nigel Farage (IND/DEM, brit) azt mondta, az embereknek kell dönteniük saját jövõjükrõl, nem szabad ezt rájuk kényszeríteni.
Jean-Marie Le Pen (ITS, francia) szerint Sarkozy gyõzelme azt jelenti, hogy az uniós alkotmány újra sínen van. Pedig – mint mondta – a franciák a szöveg elutasításával azt is kimondták, hogy elvetik a ?bürokratikus és mindenható európai szuperállamot" is.
Jana Bobosiková (független, cseh) szerint nehezen érthetõ az alkotmányos szerzõdés szövege. A képviselõnõ úgy vélte, az alkotmányozásról folyó vita azt mutatja meg, ?milyen alacsonyan van a szellemi horizontja azoknak a vezetõknek, akik még mindig nem vették észre, hogy halott ügyrõl van szó".
A vitában felszólalt Szájer József (néppárti) is. ?Gyakran azzal bírálják az Európai Uniót, hogy túl erõs, túl sok mindenbe beleavatkozik. Meggyõzõdésem, hogy éppen a fordítottja igaz" – kezdte a képviselõ. Az újonnan csatlakozott országok szerinte azt látják, hogy erõsebb, cselekvõképesebb Európára van szükség, amelynek megvannak az eszközei feladatai végrehajtásához. Ehhez közös energiapolitikára, közös bevándorlási politikára, a terrorizmus elleni közös küzdelemre és a környezetvédelem összehangolására van szükség – mondta.
Szájer úgy vélte, az alkotmányos szerzõdés nem végcél, hanem eszköz a közös célok megvalósításához. Szerinte ?arra is óriási szükség van, hogy Európa kereszténységen alapuló közös gyökereit nyíltan elismerjük, és megjelenjen az európai alkotmányban. Szükség van arra, hogy megvalljuk Európa közös értékeit, a szabadságjogok tekintetében, a kisebbségek jogainak a védelme tekintetében." ?Európa polgárainak támogatását meg kell nyernünk ehhez az alkotmányos szerzõdéshez, de nem úgy mint a végcélhoz, hanem úgy mint egy eszközhöz, amellyel a közösen, ötven éve kitûzött célokat el tudjuk érni" – fogalmazott Szájer József.
Perger István6Eu Parlament sajtószolgálat
