EU-Környezetkárosításért büntetőjogi szankciók-Páneurópai Műholdas szolgáltatások
28 perc olvasás
Az uniós környezetvédelmi előírások betartása érdekében a képviselők büntetőjogi felelősségre vonnák a szabályokat súlyosan megsértőket. Az EP-ben most elfogadott és a Tanáccsal korábban egyeztetett irányelv értelmében az EU összes tagállamában bűncselekménynek számítana a környezet súlyos károsítása.
Az uniós környezetvédelmi előírások betartása érdekében a képviselők büntetőjogi felelősségre vonnák a szabályokat súlyosan megsértőket. Az EP-ben most elfogadott és a Tanáccsal korábban egyeztetett irányelv értelmében az EU összes tagállamában bűncselekménynek számítana a környezet súlyos károsítása.
A képviselők Hartmut Nassauer (néppárti, német) jelentésének nagy többségű elfogadásával egyetértettek abban az alapelvben, hogy a kormányoknak büntetőjogi intézkedésekkel kell fellépniük az olyan, akár szándékos, akár súlyosan gondatlan jogszabálysértésekkel szemben, amelyek súlyos sérülést okoznak, vagy károsítják a levegőt, a talajt, a vizeket, a növényeket, vagy az állatokat.
A jogszabály parlamenti vitájában a jelentéstevő azt mondta, az EU precedenst teremt, ez ugyanis az első alkalom, hogy a parlament egy átfogó jogszabályalkotás során a büntető jogszabályok alkalmazásáról szavaz. Nassauer úgy vélte, a büntetőjogi szankciókat később a környezetvédelmen kívüli területekre is ki lehetne terjeszteni.
Büntetőjogi szankció a közösségi jog megsértése esetén
A jelentés általános célja, hogy minden tagállam bűncselekménynek nyilvánítsa a környezeti károkat okozó magatartásokat. Más szóval, ha egy EU-tagállamban jelenleg egy a jogszabályban felsorolt cselekmény elkövetéséért polgári jogi felelősségre vonás, például bírság jár, ezen jogszabály hatályba lépését követően „célravezető, arányos és visszatartó erejű" büntetőjogi szankciókat kell majd alkalmazni.
A képviselők abban is egyetértettek, hogy az irányelv csak azokra a környezetvédelmi EU-jogba ütköző esetekre vonatkozna, amelyek szerepelnek a jelentéshez csatolt mellékletben.
Védett állat birtoklása és az ózonkárosítás is bűncselekmény lenne
Az alábbi tevékenységek bűncselekménynek számítanának, ha nagy valószínűséggel okoznak súlyos emberi vagy természeti károsodást.
- a levegő, a talaj, a víz sugárzó anyagokkal történő szennyezése
- szemét elhelyezése, nukleáris anyagok előállítása, tárolása és szállítása
- a védett állat- vagy növényfajok birtoklása vagy elpusztítása
- élőhelyek károsítása védett területeken
- ózonkárosító anyagok gyártása, behozatala, forgalmazása
A Bíróság 2007. októberi döntése
Az EP további módosításokat javasolt az eredeti bizottsági javaslathoz képest azért, hogy az irányelv összeegyeztethető legyen az Európai Bíróság 2007-es döntésével.
A Bíróság szerint az EU csak akkor fogadhat el büntetőjogi szankciókat, ha erre „igazolható szükség" van, például a közös közlekedési és környezetvédelmi politika területén. A Bíróság döntése értelmében az EU nem határozhatja meg a büntetőjogi felelősségre vonás típusát és mértékét. A képviselők ezért kihagyták a bizottsági javaslat erre vonatkozó részét.
Az elfogadott szöveg szerint: „ez az irányelv kötelezi a tagállamokat, hogy nemzeti jogszabályaikban büntetőjogi szankciókat írjanak elő a közösségi környezetvédelemi jog rendelkezéseinek súlyos megsértése esetére. Az irányelv nem írja elő, hogy az ilyen szankciókat vagy bármely más rendelkezésre álló bűnüldözési rendszert hogyan kell alkalmazni az egyedi esetekben."
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szándékos cselekményekben bűnsegédként vagy felbujtóként való részvétel is bűncselekményként legyen büntetendő.
A tagállamoknak az irányelv hatályba lépését követő két éven belül kell átültetniük a rendelkezéseket saját jogszabályaikba.
A környezetvédelemmel kapcsolatos bűncselekmények az egyes tagállamokban – Tanulmányok (angolul)
http://ec.europa.eu/environment/crime/studies_en.htm
Jelentéstevő: Hartmut Nassauer (EPP-ED, DE)
Jelentés (A6-0154/2008) – környezet büntetőjog általi védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
Jogi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2008., május 19., hétfő
A jelentés szövege
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5445232
Hartmut Nassauer
Klímabizottság: gyorsan kell lépni
Nem értenek egyet a képviselők azokkal a „tudományosan megalapozatlan" próbálkozásokkal, amelyek kétségbe vonják a klímaváltozásról szóló tanulmányok állításait. Az EP további kutatást tart szükségesnek a bioüzemanyagok terén, és gyors fellépést sürget a felmelegedés megállítására.
Az EP klímaváltozással foglalkozó ideiglenes bizottsága elkészítette köztes jelentését, amely most a plenáris ülés is elfogadott (566 igen, 61 nem szavazattal, 24 tartózkodással). A témafelelős a néppárti, német Karl-Heinz Florenz.
A köztes jelentés kizárólag az éghajlatváltozás tudományos alapokon nyugvó hatásaival foglalkozik, a jövőbeli integrált uniós politikára vonatkozó javaslatokat a testület mandátumának végéig, 2009 februárjáig elkészítendő végleges jelentésben olvashatjuk.
Gyorsan kell cselekedni
A képviselők dicsérik az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) tevékenységét, és támogatásukról biztosítják az uniós stratégiai célkitűzést, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2 fokra kell korlátozni az iparosodás előtti szinthez képest. A szöveg ugyanakkor hozzáteszi, gyorsan kell cselekedni, ugyanis a cél eléréséhez szükséges „erőfeszítések megkezdésének lehetősége a következő évtized közepére megszűnik".
Tudománytalan kételyek
Az EP „nem ért egyet az arra irányuló, tudományosan megalapozatlan erőfeszítésekkel, hogy az éghajlatváltozás okairól és hatásairól szóló tanulmányokban megjelent eredményeket kétesnek, homályosnak és megkérdőjelezhetőnek mutassák be".
A szöveg szerint, bár további kutatásokra van szükség, „a jelenlegi tudásszint elegendő az éghajlatváltozás +2°C-ra való korlátozásával az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentését elérő politikák, valamint a jelenlegi éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásra irányuló intézkedések sürgős kidolgozásához".
Tovább kell kutatni a bioüzemanyag-előállítás hatását
A parlament „támogatja a bioüzemanyagokat előmozdító politika hatására, valamint a bioüzemanyagoknak az erdőirtás növekedésére, a megművelt földterületek kiterjesztésére és a világ élelmiszerkészleteire gyakorolt hatásaira irányuló további kutatást".
A jelentés szerint fel kell hívni a közvélemény figyelmét a globális éghajlatváltozás emberi okaira, és egyéni szinten is életmód-változtatást kell elérni.
A plenáris vitában Tabajdi Csaba (szocialista) megemlítette, hogy a Duna-Tisza közben 30-40 év alatt 3-4 méterrel csökkent a talajvízszint, és elsivatagosodás ment végbe, amiért felerészben a klímaváltozás, felerészben az emberi tevékenység a felelős. A képviselő szerint mindenképpen figyelembe kell venni a tudósok kutatásait. Tabajdi szerint „az unió önmagában nem oldja meg a problémát, ha az USA, Japán, Kína, Brazília és a fejlődő világ ehhez nem partner".
Olajos Péter (néppárti) azt mondta, a sikerhez tényleges erőfeszítéseket kell tenni. „Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kimutatása szerint 2000 óta nemhogy csökkent volna a szén-dioxid-kibocsátás az Európai Unióban, de egy picit, egy százalékkal még növekedett is" – fogalmazott a képviselő. Szerinte a kibocsátás-kereskedelmi rendszer nagy siker, a Tanácsnak pedig az 1990-es évet kellene bázisul meghatároznia, nem pedig 2005-öt. Olajos szerint létre kell hozni az adaptációs alapot is, e nélkül ugyanis „a világ többi részének nagyon kis esélye van arra, hogy megússza az éghajlatváltozás kellemetlen következményeit".
Jelentéstevő: Karl-Heinz Florenz (EPP-ED, DE)
Időközi jelentés: (A6-0136/2008) – Időközi jelentés az éghajlatváltozás tudományos tényeiről: eredmények és a döntéshozatalt segítő ajánlások
Az éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008. május 21., szerda
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2008/2001
Karl-Heinz Florenz
Gyorsabb török reformokat sürget az EP
Az EP jelentése szerint súlyos következményei lehetnek, ha Ankara nem tartja be a társulási megállapodásból fakadó kötelezettségeit. A képviselők úgy vélik, Törökország előrelépést ért el a nők jogainak biztosítása, a demokrácia terén, jelentős probléma viszont a korrupció és a vallásszabadság sem biztosított.
Ria Oomen-Ruijten (néppárti, holland) a témafelelőse a Törökországról szóló 2007-es EP-s országjelentésnek, amelyről szerdán, Strasbourgban szavazott az EP plénuma. A szöveget 467 igen, 62 nem, 61 tartózkodó szavazattal fogadták el.
A jelentés emlékeztet: az EU Törökországgal 2005. október 3-án kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, és Ankara elkötelezte magát a reformok, a jószomszédi viszony és az EU-hoz való fokozatos igazodás mellett. Ugyanakkor a képviselők idézik a Bizottság országjelentését: „a politikai reformok terén 2007-ben csak korlátozott előrelépésre került sor", emellett Ankara „még mindig nem hajtotta végre az EK és Törökország között létrejött társulási megállapodásból, valamint az ahhoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvből eredő rendelkezéseket".
A reformok éve
A jelentés „üdvözli Erdogan miniszterelnök arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy 2008 a reformok éve lesz", és „sürgeti a török kormányt, hogy teljesítse ígéreteit és vesse latba erőteljes parlamenti többségét, és határozottan törekedjen azon reformok megvalósítására, amelyek elengedhetetlenek Törökországnak modern és virágzó, a szekuláris államon és plurális társadalmon nyugvó demokráciává történő átalakulásához".
A képviselők szerint „az EU számára egy stabil, demokratikus és virágzó Törökország stratégiai jelentőséggel bír".
A parlament üdvözli, „hogy 2007-ben a demokrácia győzedelmeskedett a katonaság arra irányuló törekvései felett, hogy a politikai folyamatba beavatkozzon", emellett „felhívja a török kormányt, hogy a reformok végrehajtása során tartsa tiszteletben a szekuláris és demokratikus Törökország pluralizmusát és sokszínűségét".
A „törökség megsértése"
Az EP szerint a „büntető törvénykönyv 301. cikkének a török parlament által 2008. április 30-án elfogadott változtatásai e cikk és a büntető törvénykönyv többi cikke alapvető megújításának üdvözlendő első lépése, és várja a további lépéseket ezzel kapcsolatban". A parlament „hangsúlyozza, hogy előrelépést kell elérni a szólásszabadság terén, mind elméletben, mind gyakorlatban".
Vallásszabadság
A jelentés arra is felszólítja Ankarát, hozzon létre olyan jogi keretet, „amelyben valamennyi vallási közösség indokolatlan akadályok nélkül működhet, különös tekintettel jogi státuszukra, a papság képzésére, a hierarchia megválasztására, a vallási oktatásra és a vallásgyakorlás helyszíneinek létrehozására".
A képviselőket „aggasztja a társadalom egyes részeiben a kisebbségekkel szembeni erőteljes ellenségesség, valamint a politikai vagy vallási indíttatású erőszakos cselekmények".
Kurd kérdés
A szöveg „sürgeti a török kormányt, hogy prioritásként indítson olyan politikai kezdeményezést, amely a kurd kérdés tartós rendezését helyezi előtérbe". A parlament szerint ez csak „a kurd származású polgárok számára rendelkezésre álló kulturális, gazdasági és szociális lehetőségek kézzel fogható javításán alapulhat, ideértve az állami és magániskolai rendszerben a kurd nyelv tanulására, valamint a nyelvnek a műsorszórásban, a közéletben és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben való felhasználására irányuló tényleges lehetőségeket is".
Alkotmány, nők helyzete, korrupció
Az új, polgári alkotmány előkészítését az EP kulcsfontosságú lehetőségnek tekinti „arra, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme központi szerepet kapjon az alkotmányban".
A jelentés szerint javult az igazságszolgáltatási szervek hatékonysága, és csökken „a kínzás és a megalázó bánásmód eseteinek száma". A parlament „üdvözli a nők erőszak elleni védelme terén elért előrehaladást".
Az EP ugyanakkor aggódik a korrupció, valamint az egyes török régiók, a vidéki és városi területek fejlettsége közötti egyenlőtlenségek jelentős mértéke miatt.
PKK, Irak, Ciprus, Örményország
A képviselők elítélik „a PKK és más terrorista csoportok által Törökország területén elkövetett erőszakos cselekményeket", és „szolidaritást vállalnak Törökországgal a terrorizmus ellen folytatott küzdelmében". A jelentés „felhívja a PKK-t, hogy hirdessen és tartson tiszteletben egy azonnali, feltétel nélküli tűzszünetet".
A parlament ugyanakkor felszólítja a török kormányt, „ne vegyen részt olyan aránytalan katonai műveletekben, amelyekkel megsértené Irak területét".
Az EP üdvözli a görög-török kapcsolatok javulását, támogatná a török hadsereg kivonását Ciprusról, és felszólítja Ankarát, nyissa meg újra az örmény határokat és állítsa helyre a teljes körű gazdasági és politikai kapcsolatokat Jerevánnal. A parlament „ismételten felhívja a török és az örmény kormányt, hogy indítsák el a megbékélési folyamatot".
Be kell tartani a társulási megállapodást
A jelentés „sürgeti a török kormányt, hogy teljes körűen és késedelem nélkül hajtsa végre az EK és Törökország közötti társulási megállapodásból és az ahhoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvből eredő rendelkezéseket". A szöveg szerint „amennyiben Törökország nem hajtja végre a kötelezettségvállalásokat, az továbbra is súlyosan kihat a tárgyalási folyamatra".
„Ne szépítsük a helyzetet: a török csatlakozás ügye kritikus szakaszba jutott. Egyaránt hátráltatja a török belpolitika bizonytalansága, és az Európai Unió elbizonytalanodása" – kezdte felszólalását a plenáris vitában Szent-Iványi István (liberális). Szerinte „fontos megismételni, hogy a csatlakozási folyamat egy nyílt végű folyamat, de a közös cél a tagság".
Szent-Iványi úgy vélte, az EU számára stratégiai érdek, hogy hosszú távon Törökország a politikai Európa része legyen. „A társult tagság, a Mediterrán Unió kiegészítheti, de nem helyettesítheti az integrációs folyamatot" – tette hozzá. A politikus szerint „Törökországnak is sokkal többet kell tennie, mint eddig tett a demokratikus intézményrendszer megerősítésében, a hadsereg feletti civil kontroll erősítésében, a jogrendszer reformjában, az emberi és kisebbségi jogokért". „Közös felelősségünk, hogy a folyamat sikeres legyen, mert ha megfeneklenek a tárgyalások, az a mi kudarcunk is, nemcsak Törökországé" – zárta felszólalását Szent-Iványi István.
Az EP 2006-os jelentése Törökországról:
Jelentéstevő: Ria Oomen-Ruijten (EPP-ED, NL)
Jelentés: (A6-0168/2008) – A Törökországról szóló 2007. évi országjelentés
Külügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008. május 21., szerda
Jogalkotási ifgyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2269
Ria Oomen-Ruijten
Elfogadták a Harangozó-jelentést a mezőgazdasági felmérésekről
Plenáris vita nélkül fogadta el szerdán Harangozó Gábor jelentését az Európai Parlament. Az EP együttdöntési eljárásban szavazott a mezőgazdasági üzemi struktúrát és a mezőgazdasági termelési módszereket érintő felmérésekről szóló jogszabályról.
Az EP szerdán 649 igen, 28 nem, 11 tartózkodó vokssal fogadta el a szocialista Harangozó Gábor jelentését.
„A mezőgazdasági üzemek szerkezetéről végzett felmérések a legrégebbi közösségi szintű statisztikák közé tartoznak, melyeket 1966 óta készítenek. E felmérések alapvető és szükséges tájékoztatást adnak az európai gazdaságokról és földhasználatról. A közösségi szinten összehasonlítható adatokra nem csak a közös agrárpolitika kiértékeléséhez van szükség, hanem a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó olyan politikákhoz is, mint például a regionális és vidékfejlesztési politikák vagy a környezetvédelem (talaj- és vízvédelem, növényvédő szerek)" – áll a Harangozó Gábor által készített jelentés indokolásában.
A szöveg szerint a mezőgazdasági üzemek legközelebbi általános felmérésére 2010-ben (egyes tagállamokban már 2009 végén) kerül sor általános összeírás formájában, 2013-ban és 2016-ban pedig mintavételes felméréssel időközi felmérést készítenek.
Az európai bizottsági javaslat legkényesebb pontja Harangozó szerint a mezőgazdasági üzemek szerkezetének felméréséhez biztosított közösségi hozzájárulásra vonatkozik, „mivel az ténylegesen is gondot okozhat a tagállamok nemzeti költségvetése számára, hiszen az uniós hozzájárulás 2007-ig érvényben lévő meghatározása a tagállamokban lévő gazdaságok területe és száma alapján történt".
A jelentéstevő üdvözli, hogy megemelték az e rendeletben előírt felmérések végrehajtási költségeihez adott maximális közösségi pénzügyi hozzájárulás mértékét (50-ről 75 százalékra), valamint hogy megnövelték a végrehajtás általános pénzügyi keretét (2008 és 2013 között 54,27 millió euróról 58,85 millióra).
Mivel a tagállamoknak időre van szükségük a felmérés előkészítéséhez, a szöveg szerint a jelentéstevő arra törekedett, hogy már az első olvasatban megállapodás szülessen.
A képviselő „meggyőződése, hogy a Tanács munkacsoportjával való szoros együttműködés mellett benyújtott módosítások kiegyensúlyozott kompromisszumot valósítanak meg a szükséges információk begyűjtésére és az egyszerűsítésre irányuló törekvések között".
A jelentésben többek között az áll, hogy „a 2010-es, mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó felmérés és a 2011-es, tízévenkénti népszámlálás nagy terhet róna a tagállamok statisztikai erőforrásaira, ha e két fő felmérés terepmunkájának időszakai átfedésben lennének. Eltérést kell ezért tervezni, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok 2009-ben végezzék el a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó felmérést".
Jelentéstevő: Harangozó Gábor (PES, HU)
Jelentés: (A6-0061/2008) – Felmérések a mezőgazdasági üzemi struktúráról és a mezőgazdasági termelési módszerekről
Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről, valamint az 571/88/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2008. május 20., kedd
A jelentés szövege
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0084
Harangozó Gábor
Jogszabálycsomag a közúti árufuvarozásról
Három közlekedéssel kapcsolatos jogszabályt tárgyalt, de végül csak kettőről szavazott az EP Strasbourgban. Az elfogadott szövegek a nemzetközi fuvarozói szakma szabályairól és a közúti árufuvarozási piacra való bejutásról szólnak A képviselők a Tanáccsal már egyeztetett verziókról szavaznak első olvasatban.
Szigorúbb szabályok a közúti fuvarozási szakmában
A témafelelősként Silvia-Adriana Ţicău (szocialista, román) által kezelt, szerdán 634-28-45 arányban elfogadott jogszabály célja azon feltételek (székhely, hírnév, pénzügyi helyzet és szakmai alkalmasság), meghatározása, amelyeket egy természetes vagy jogi személynek teljesítenie kell annak érdekében, hogy közúti fuvarozói szakmáját elkezdhesse és gyakorolhassa.
Az EP felsorolja azokat a jogsértéseket, amelyek után a fuvarozó elveszítené a munkavégzéshez elvárt jóhírnevét. A fuvarozónak megfelelő banki igazolásokkal kellene bizonyítania, hogy pénzügyileg biztos lábakon áll.
A szállításszervezőknek szakmai hozzáértésüket is bizonyítaniuk kellene, és ha felelősségi körükben súlyos jogsértést követnek el, a továbbiakban nem dolgozhatnának ilyen pozícióban az unión belül.
Bejutás a közösségi közúti árufuvarozási piacra
A Mathieu Grosch (néppárti, belga) által jegyzett, 494-133-46 arányban megszavazott jelentés a közösségen belüli közúti árufuvarozási piacra való bejutásról szól.
A nemzetközi közúti áruszállítás és kabotázs piacához való hozzáférést jelenleg három különböző rendelet szabályozza. A tagállamok közötti nemzetközi fuvarozás a belső piacon teljesen liberalizált, de a kabotázs még korlátozások alá esik. Az Európai Bizottság most a jogszabályok összeolvasztását indítványozza.
A jogszabály emellett javasolja a kabotázs engedélyezése feltételeinek meghatározását. Eszerint ez ellenszolgáltatás fejében, ideiglenesen, egy fogadó tagállamban végzett hazai fuvarozási tevékenységet jelent, és legfeljebb három egymást követő műveletre kellene korlátozódnia maximum hét napon belül.
Az elfogadott szöveg szerint „a kabotázsműveletek számának és időtartamának korlátozása egy szükséges, de átmeneti lépés, melynek célja, hogy a tagállamokat az adózási és munkafeltételek minél nagyobb mértékű harmonizálására ösztönözzék. Az e rendelet szerinti korlátozások ezért ideiglenesek, és azokat 2014. január 1-jei hatállyal meg kell szüntetni".
Nemzetközi buszos személyszállítás – elhalasztva
Az EP a júniusi vagy a júliusi plenáris ülésére halasztotta a szavazást Mathieu Grosch másik jelentéséről, amely az autóbusszal végzett személyszállítás piacához való hozzáférés szabályozását tárgyalja. A halasztás oka, hogy a területen működő két meghatározó szociális partner, a Közúti Fuvarozók Nemzetközi Egyesülete és az Európai Közlekedési Dolgozók Szövetsége nemrégiben megállapodott az alkalmi utasszállítással foglalkozó gépjárművezetők vezetési és pihenési idejéről szóló európai uniós szabályoktól való 12 napos eltérés bevezetéséről. A képviselők ezt a fejleményt figyelembe vennék a végleges szöveg kialakításánál.
Jelentéstevő: Silvia-Adriana Ţicău (PES, RO)
Jelentés: (A6-0087/2008) – Tiszteletben tartandó feltételek a nemzetközi közúti fuvarozói szakma gyakorlásához
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2008. május 20., kedd
Jogalkotási ifgyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0098
Silvia-Adriana Ţicău
Jelentéstevő: Mathieu Grosch (EPP-ED, BE)
Jelentés: (A6-0038/2008) – A Közösségen belüli közúti árufuvarozási piacra való bejutás (átdolgozott verzió)
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2008. május 20., kedd
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0099
2011-től tilos lesz a higany kivitele az EU-ból
Az EP-ben második olvasatban elfogadott javaslat szerint 2011. március 15-től kezdve tilos lesz a fémhigany, a cinóber, a higanyvegyületek és bizonyos higanyt tartalmazó termékek kivitele az unióból.
A tagállamokat képviselő Tanács és a parlament delegációja által kialakított, az EP-ben szerdán megerősített kompromisszum szerint 2011. március 15-étől tilos lenne a higany kivitele az unióból. (Az Európai Bizottság korábban 2011. október 1-jei bevezetést javasolt, a Tanács június 15-eit.) A szabályozás kiterjed a cinóberre, a higanyvegyületekre és bizonyos egyéb, higanyt tartalmazó termékekre is, a kutatás-fejlesztésre, valamint az orvosi célokra használt összetevőkre viszont nem.
A rendelet még a Tanácsnak is el kell fogadnia (ez – mivel a szöveget előzetesen egyeztették a tagállamokkal – formalitásnak tekinthető), aztán az EU Hivatalos Lapjában történő kihirdetést követő 20 nap múlva lép hatályba.
Hulladékkezelés
A jogszabály a higanyhulladék biztonságos kezelésével, tárolásával is foglalkozik. A javaslat szerint a veszélyes anyagot sóbányákban, mély, felszín alatti, sziklás képződményekben kell majd tárolni, illetve felszín feletti létesítményekben, úgy, hogy biztosítják az emberi egészség és a környezet védelmét.
A Bizottságnak 2010-ig kell előállnia a biztonságos hulladékkezelésről szóló javaslatával, 2013 márciusáig pedig az irányelv felülvizsgálatáról kell tervezetet benyújtania.
Importtilalom is lesz?
A parlament első olvasatban azt is kérte, hogy a higany behozatalát is tiltsák be, ez azonban nem került bele a kompromisszumos szövegbe. Szerepel benne viszont az, hogy a Bizottság a tagállamok és más érintettek bevonásával 2010-ig megvizsgálja, szükség van-e ilyen tilalomra.
Az egészségre rendkívül veszélyes higany felhasználása világszerte folyamatosan csökken. 2005-ben 3400 tonna volt a globális felhasználás, ebből az akkor 25 EU-tagállam 780 tonnáért felelt.
Jelentéstevő: Dimitriosz Papadimoulisz (GUE/NGL, EL)
Ajánlás második olvasatra (A6-0102/2008) – A fémhigany kiviteli tilalma és biztonságos tárolása
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Eljárás: együttdöntés, második olvasat
Vita: 2008. május 20., kedd
A jelentés szövege
http://www.europarl.europa.eu/sidesSearch/search.do?type=REPORT&language=HU&term=6&author=28586
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2279
Dimitriosz Papadimoulisz
Páneurópai mobil műholdas szolgáltatások
Az EP plenáris ülése elfogadta a mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszerekről – ilyen például a szélessávú internet és a mobiltévé – szóló jogszabálytervezet. A Tanáccsal már korábban egyeztetett szöveg szerint a rendszerek mindegyikének le kell fednie az EU területének legalább 60 százalékát, hét éven belül pedig a lakosság legalább felét el kell érnie.
Fiona Hall (liberális, brit) a témafelelőse a mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszerek kiválasztásáról és engedélyezéséről szóló, együttdöntésben tárgyalt jogszabályjavaslatnak. Ezt az EP szerdán, 652-16-10 arányban fogadta el.
A mobil műholdas rendszerek a nagysebességű internettől a mobiltévén át a vészhívásokig nagy lehetőséget jelentenek a páneurópai telekommunikáció számára. A jogszabálytervezet közös szabályokat határoz meg a szolgáltatók kiválasztására és a nemzeti hatóságok együttműködésére, engedélyeztetési eljárására is. A jelentés szerint a cél „elősegíteni a mobil műholdas szolgáltatások versenyképes belső piacának fejlődését az egész közösségben és fokozatosan lefedettséget biztosítani a tagállamokban".
(A parlament szerint a szabályozás csak a 2 GHz-es frekvenciasávot használó mobil műholdas rendszer-üzemeltetők közös kiválasztási eljárására vonatkozna. Ez a frekvenciasáv a 2007/98/EK határozatnak megfelelően a Föld-világűr kommunikációra vonatkozóan az 1980-2010 MHz-es, a világűr-Föld kommunikációra vonatkozóan a 2170-2200 MHz-es rádiófrekvenciás spektrumot tartalmazza.)
„A pályázóknak meg kell határozniuk az igényelt rádiófrekvenciás spektrum mennyiségét, amely nem haladhatja meg a 15 MHz-et Föld-világűr és világűr-Föld viszonylatban sem, és csatolniuk kell a kívánt szakaszokra és kiválasztási kritériumokra vonatkozó nyilatkozatokat és bizonyítékokat, valamint valamennyi adatot és dokumentumot."
A javaslat szerint a pályázóknak kötelezettséget kellene vállalniuk arra, hogy a mobil műholdas rendszer a tagállamok összesített szárazföldi területének legalább 60 százalékán már a szolgáltatás indulásától kezdve biztosítja a szolgáltatást. Emellett legkésőbb a bizottsági határozat közzétételének időpontja után hét évvel a mobil műholdas szolgáltatást valamennyi tagállamban nyújtania kellene, legalább a népesség 50 százaléka számára, és az egyes tagállamok összesített szárazföldi területének legalább 60 százalékán.
A szolgáltatók kiválasztásánál az EP-képviselők jelentős súlyt fektetnének a páneurópai földrajzi lefedettség biztosítására. Ez 40 százalékkal esne latba, a közérdekű politikai célkitűzések 30, a fogyasztói és versenyelőnyök 20, a spektrumhatékonyság pedig 10 százalékos súlyt kapna az értékelés során.
Jelentéstevő: Fiona Hall (ALDE, UK)
Jelentés: (A6-0077/2008) – A mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszerek kiválasztása és engedélyezése
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2008. május 19., hétfő
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0174
Fiona Hall
Több női tudóst akar az EP
Alulreprezentáltak a nők a tudományos életben, különösen a döntéshozó szinteken – áll az EP jelentésében.
A szerdán, 416 igen, 75 nem, 164 tartózkodó szavazattal elfogadott jelentés szerint az EU-ban az állami szektorban dolgozó kutatók 35 százaléka nő, a magánszektorban pedig 18 százalék ez az arány. Az európai egyetemisták fele nő, a Ph.D-zők 43 százaléka nő, a vezető egyetemi beosztásban lévők közül viszont már csak 15 százalék.
Az EP véleményadó jelentése szerint a képviselők 2010-re tűznék ki célul, hogy a magánszektor vezető beosztású kutatóinak 40 százaléka nő legyen. (A bizottság 25 százalékot javasolt, ezt azonban a képviselők nem tartották kellőképpen ambiciózusnak.)
A jelentés „felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessenek be hatékony politikákat a nemek közötti fizetési egyenlőtlenség megszüntetésére". A képviselők szerint „a tudomány területén az egyenlő fizetés elvének az ösztöndíjakra és illetményekre is vonatkoznia kell".
A vitában Gurmai Zita a szocialista képviselőcsoport nevében szólalt fel. „A nők felsőoktatásban való részvétele látványosan növekedett az elmúlt évek során. Ez azonban nem eredményezte a nők és férfiak arányának javulását a tudományos területeken" – kezdte a képviselőnő.
A nehézségek miatt a női tudósok igen nagy aránya adja fel a tudományos pályát, ami elfogadhatatlan és ésszerűtlen – mondta Gurmai, hozzátéve: rendszeresen választás elé állítják a női kutatókat: karrier vagy család.
A politikus azt mondta, „a lisszaboni stratégia is megköveteli, hogy a kutatás-fejlesztés területén is érvényesüljenek a nemek közötti esélyegyenlőség szempontjai". Ezért „hatékonyabb lépéseket kell tennünk a tudomány minden területén, átláthatóvá kell tenni a felvételi eljárásokat, a szakmai előrejutás kereteit. Törekedni kell az egyetemi és nem egyetemi kutatási területeken és a vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúly biztosítására" – vélte Gurmai Zita.
Jelentéstevő: Britta Thomsen (PES, DK)
Jelentés: A6-0165/2008 a nőkről és a tudományról
Eljárás: saját kezdeményezés
Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
Vita: 2008. máj. 20., kedd
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2206
Britta Thomsen
100 millió reumás az EU-ban
Uniós stratégiával küzdenének az EP-képviselők az európai lakosság 30-40 százalékát érintő és jelentős gazdasági károkat is okozó reumatikus megbetegedések ellen.
Négyszáz EP-képviselő írta alá a reumatikus megbetegedésekről szóló írásbeli nyilatkozatot, amely így a parlament hivatalos álláspontjává vált. (Ehhez a 385 képviselő több mint felének aláírása szükséges.)
A szöveg szerint a népesség 30-40 százalékánál jelentkeznek csontrendszeri tünetek, és Európában 100 millió fölött van azok száma, akiket érint a betegség. Emellett a reumatikus megbetegedések a munkavégzők cselekvőképtelenségének és korai nyugdíjazásnak fő okai.
A képviselők úgy vélik, a reumatikus megbetegedésekben szenvedők szükségleteinek elemzésén alapuló egészségügyi és szociálpolitikák elfogadása csökkentené az ilyen megbetegedésekkel összefüggő gazdasági és szociális költségeket, amelyek a fejlett országokban a bruttó nemzeti jövedelem egy-másfél százalékát teszik ki.
Az állásfoglalás felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy „ösztönözze a tagállamokat a reumatikus megbetegedések leküzdését célzó nemzeti tervek végrehajtásának megalapozására és elősegítésére", „dolgozzon ki uniós stratégiát a reumatikus megbetegedésekről és készítsen tanácsi ajánlást a reumatikus megbetegedések korai felismeréséről és kezeléséről".
Az EP 2009-es ülésezési rendje
Az EP elfogadta jövő évi ülésezési rendjét.
Az európai parlamenti választásokat 2009 júniusában tartják, ezért a szokásos 12 helyett jövőre eggyel kevesebb, 11 plenáris ülésezési hét lesz Strasbourgban. Emellett 6 rövid plenáris ülést is tartanak Brüsszelben.
Az ortodox húsvét miatt az áprilisi, strasbourgi ülésszak keddtől péntekig tart.
Perger István/EU Parlament sajtószolgálat
