Szenzációs előadások az ELTE nemzetközi Mátyás-konferenciáján
5 perc olvasás
Reneszánsz témájú és szellemiségű előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők a „Mátyás király – Magyarország a reneszánsz hajnalán" című nagyszabású nemzetközi konferencián, amelyet Hiller István oktatási és kulturális miniszter nyitott meg az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen 2008. május 20-án.
Reneszánsz témájú és szellemiségű előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők a „Mátyás király – Magyarország a reneszánsz hajnalán" című nagyszabású nemzetközi konferencián, amelyet Hiller István oktatási és kulturális miniszter nyitott meg az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen 2008. május 20-án.
A magyar tudományos élet kiemelkedő jelentőségű eseményén három kontinens 12 országából 99 előadó vesz részt az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett Reneszánsz Év keretében. Évtizedek óta nem rendezett magyarországi egyetem hasonló nagyságrendű tudományos találkozót. A reneszánsz korszak legkiválóbb kutatóinak részvételével zajló ötnapos konferencia jelentős mértékben hozzájárul a jelen innovatív, kezdeményező tudományos életének fellendítéséhez, és kibontakozási lehetőséget biztosít új kutatási irányok kialakításához.
Szokatlan témák, különleges előadások
Még a tudományos világban is ismeretlen új felfedezésről számolt be James Hankins a konferencia nyitónapján, mely szerint a Machiavelli előtti legfontosabb reneszánsz államelméleti munka Mátyás királyhoz köthető.
A professzor Aurelio Lippi Brandolini a Machiavelli előtti korszak egyik legjelentősebb politika-, államelméleti művét, a „Köztársaságok és királyságok összehasonlítása" című könyvét mutatta be. A szerző Magyarországon, Mátyás udvarában írta meg művét, melyet Lorenzo de' Medicinek ajánlott. A könyv 1490 körül készült, és csupán két kéziratos példányban maradt fenn. Lippi írásában – a királyságot, a királyság eszméjét képviselve – maga Mátyás király fejti ki véleményét, s zúzza porrá a köztársaságiak érveit. Mátyás hatalmát és tekintélyét jelzi, hogy az ő példáját, politikáját, az ő uralmát tekintették a jól kormányzott királyság mintájának.
James Hankins a Harvard Egyetem Történelem Tanszékének professzora, a világ egyik legnevesebb élő reneszánszkutatója és eszmetörténésze, az egyik legismertebb Ficino-kutató. Az általa bemutatott firenzei humanista, Aurelio Lippo Brandolini Mátyás udvarában játszódó dialógusa az újabb politikaelméleti kutatás (Quentin Skinner, cambridge-i eszmetörténeti iskola) az egyik legfontosabb Machiavelli előtti reneszánsz államelméleti értekezésnek lát.
A firenzei levéltárban frissen felfedezett új források bizonyítják, hogy Hunyadi Mátyás volt az első uralkodó Itálián kívül, aki a reneszánsz antikvitás felé forduló művészeti ízlését átvette – derült ki Louis A. Waldman szerdai előadásából. Firenzei művészek jelentek meg a magyar király udvarában, akiknek itteni tevékenysége nem szűnt meg Mátyás halálával, utódaik a Jagelló uralkodók idejében is Magyarországon maradtak és alkottak. Mátyásnak ezért kiemelkedő szerepe volt az itáliai reneszánsz eszmény és művészeti ízlés európai kibontakozásában.
Louis A. Waldman a Texasi Egyetem művészettörténész professzora, jelenleg a reneszánsz kutatás központjának, a Harvard Egyetem firenzei reneszánszkutató központjának, a Villa i Tattinak az aligazgatója.
Magyarország az európai szellemi vérkeringés központjában volt a XV. században, ezt jelzi többek között az is, hogy a kor filozófiai vitáinak is a magyar királyi udvar adott helyet. John Monfasani csütörtöki előadásában jelentette ki: Mátyás udvara az arisztoteliánus filozófia európai központja volt. A filozófusok magyarországi munkáját leginkább az tette lehetővé, hogy a magyar király könyvtára ellátta őket mindazokkal a fontos kéziratokkal, amelyekre téziseiket építették.
John Monfasani a New York-i Albany Egyetem professzora, az Amerikai Reneszánsz Társaság (RSA) igazgatója, a világ egyik legnevesebb reneszánszkutatója. A XV. századi filozófia- és eszmetörténet szinte minden kérdésében alapvetőek a tanulmányai és könyvei. Számos, Mátyással kapcsolatban álló humanistáról (Georgiosz Trapezuntiosz, Marsilio Ficino, Theodórosz Gázész, Bésszarión bíboros) írt meghatározó tanulmányokat. Az ELTE konferenciáján Bésszariónnak egy Mátyáshoz kapcsolódó művéről beszélt.
„Mátyás király – Magyarország a reneszánsz hajnalán" konferencia
A tudományos tanácskozáson az Egyesült Államok és Európa legkiemelkedőbb egyetemeinek professzorai tartanak előadást a reneszánsz korának kutatásairól, a korszak értelmezési lehetőségeiről. A különböző szekciók ülésein foglalkoznak – többek között – Mátyás király XV. századi államával, az időszak írott kultúrájával, valamint a reneszánsz ember világképével. Szó esik továbbá Hunyadi Mátyásról mint királyról és személyiségről, valamint a reneszánsz uralkodó művészetpártoló tevékenységéről.
A konferencián az Eötvös Lóránd Tudományegyetem előadóin kívül részt vesznek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Tudományegyetem, a CEU: Közép-Európai Egyetem, valamint számos híres külföldi tudományos központ (az amerikai Harvard, a firenzei, és a lipcsei egyetem) tudósai is.
