Cartesio-ügy: szabadon megválasztható a vállalat székhelye
3 perc olvasásAz egyik tagállamban bejegyzett társaság áthelyezheti székhelyét egy másik tagállamba – így döntött az Európai Bíróság főtanácsnoka egy magyar vonatkozású ügyben. A főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot.
Az egyik tagállamban bejegyzett társaság áthelyezheti székhelyét egy másik tagállamba – így döntött az Európai Bíróság főtanácsnoka egy magyar vonatkozású ügyben. A főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot.
A Cartesio Oktató és Szolgáltató Bt. Magyarországon bejegyzett betéti társaság, amely 2005 novemberében arra kérte a cégbíróságot, hogy jegyezze be a cégnyilvántartásba a társaság székhelyének Magyarországról Olaszországba történő áthelyezését. A Cartesio azonban továbbra is Magyarországon létrehozott, és így a magyar társasági jog hatálya alá tartozó társaság kívánt maradni.
A cégbíróság elutasította e kérelmet arra hivatkozva, hogy a magyar jog nem teszi lehetővé a magyar társaságok számára székhelyük áthelyezését valamely másik tagállamba. A cégbíróság szerint ahhoz, hogy a Cartesio áthelyezze székhelyét, előbb Magyarországon meg kell szűnnie, és az olasz jog szerint újra kell alakulnia.
A Cartesio a cégbíróság határozatával szemben fellebbezést nyújtott be a Szegedi Ítélőtáblához, amely azt kérdezi a Bíróságtól, hogy összeegyeztethető-e a közösségi joggal az olyan magyar szabályozás, amely megtiltja a magyar honosságú társaságnak, hogy székhelyét egy másik tagállamba helyezze át.
Csütörtökön ismertetett indítványában Poiares Maduro főtanácsnok megállapítja, hogy a jelen ügyben egyértelműen alkalmazni kell az EK-Szerződésnek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseit, ezzel kapcsolatban pedig úgy véli, hogy a társaság székhelye áthelyezésének megtiltása a letelepedés szabadságának akadályozásával egyenértékű.
Összességében a főtanácsnok azt javasolja: a Bíróság határozzon úgy, hogy a szóban forgó magyar jogszabályok nem egyeztethetők össze a letelepedés szabadságával. Az előzetes döntéshozatali eljárással összefüggő kérdésekre vonatkozóan a főtanácsnok álláspontja pedig az, hogy a nemzeti eljárásjogi szabályok és a nemzeti fellebbviteli bíróság nem kötelezhetik az alacsonyabb szintű bíróságot előzetes döntéshozatal iránti kérelmének visszavonására.
A főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot, de az esetek nagy részében a taláros testület ítélete megegyezik a főtanácsnok álláspontjával.
BruxInfo