Architektúra menedzsment a nagyvállalatok életében
4 perc olvasás 
2007 május 23-án, a CEBC rendezte IX. Fõinformatikus találkozót, ott hangzott el Hódi Botond fõinformatikus elõadása, amelyet az alábbiakban ismertetünk:
2007 május 23-án, a CEBC rendezte IX. Fõinformatikus találkozót, ott hangzott el Hódi Botond fõinformatikus elõadása, amelyet az alábbiakban ismertetünk:
Az elõadó hangsúlyozta; a vállalatok felépítésében-szerkezetében mutatkozó, növekvõ komplexitást kezelni kell.
A hivatott szakember, a vállalati architekt ismer minden olyan dolgot, amely részét képezi a vállalat mûködésének, pontosan látja a közöttük lévõ fûggõségi kapcsolatokat, összefüggéseket.
Tiszta képet kell kapnunk a szervezet jelen állapotáról, konzisztens és teljes adatbázist arról, hogy mibõl áll és hogyan mûködik a vállalat, ez képezi a tudatos mûködés alapját. A kép alapján kiszûrhetõk a redundanciák, a gyenge pontok, felismerhetõk az adott vállalati stratégiának meg nem felelõ elemek.
El kell érni, hogy az üzlet és az IT közös irányba mutasson, így kockázat-mentesebb és olcsóbb beavatkozások hajthatók végre az IT fejlesztésekben, a migrációknál, konszolidációnál, stb.
Miben várható segítség mindezek révén?
Bármely beavatkozás hatása elõre kiszámítható lesz, a változtatásokat hosszabb távra, tudatosan tervezhetjük.
Szemléletileg, a megoldás inputján helyezkednek el az üzleti folyamatok, az üzleti célok, a termékek, SLA-k, maga a szervezet, az IT szolgáltatások, az adatfolyam ábrák, adatbázis diagramok, hálózati ábrák, a szerver lista és az alkalmazás-térkép. Mindez rácsatlakozik a vállalati architektúra eszközre.
Szükség van (a vállalati piramist talpától felfelé szemlélve), olyan személyekre,
-akik az architektek architektjei,
-akik átfogóan ismerik a vállalat felépítését,
-akik architekturális jövõképpel rendelkeznek,
-össz-vállalati architek(ek)re.
A kivitelezés
Elõször is meg kell ragadni a vállalati architektúra elemeit, ehhez különbözõ keretrendszerek és módszerek adnak segítséget, mint a
Zachman framework,
TOGAF (The Open Group Architecture Framework),
FEA (Federal Enterprise Architecture), stb.
Logikai struktúrára van szükség a vállalati architektúra elemeinek osztályozására és szervezésére. A fõbb vonalak mentén általánosítani lehet, de, mint a gyakorlat is mutatja, minden vállalatnál más-más struktúrára lehet szükség.
Egyfajta architektúra modell lehet az a példa, ahol a vállalati architektúra alapját a technikai architektúra alkotja (hálózatok, szerverek, géptermek, storage-ok, mentõ-egységek), e fölé épül, egymás mellé, az alkalmazás architektúra az alkalmazásokkal és az információs architektúra (adatkörök, adatbázisok, adatbázis-rendszerek), majd ezek fölé az IT menedzsment architektúra (IT stratégia, IT szolgáltatások, IT projektek), legvégül az üzleti architektúra az üzleti stratégiával, üzleti folyamatokkal, magával a szervezettel.
A lebonyolítás a különbözõ területekrõl származó részletes információk összegyûjtésével kezdõdik, a meglévõ nyilvántartásokból, az emberek fejében meglévõ információkból, dokumentációkból, stb. Mindez hosszadalmas és fáradtságos munkát jelent. Ezeket az összegyûjtött adatokat kell osztályozni, rendszerezni (ha szükséges) és egyszerûsíteni a vállalati architektúra-modell szerint. A vállalati architektek feladata a gyûjtõmunka teljességének ellenõrzése, õk dolgozzák fel és alakítják át az összegyûjtött adatokat.
Változás-kezelés és az adatok felhasználása
A változások átvezetése, az adatbázis naprakészen-tartása az egyik legnagyobb kihívásnak számít, ezért célszerû a gyûjtés és a nyilvántartás körében kizárólag a szükséges adatokra szorítkozni. Érdemes a tevékenységet beilleszteni a vállalat általános változáskezelési folyamatába. A változásoknak át kell menniük a vállalati architektek ellenõrzési processzusán.
A vállalati architektúra különbözõ állapotainak szemléltetése jó szolgálatot tehet a vállalatvezetõk és projektben érdekelt személyek tisztánlátásához.
A siker hét összetevõje:
-azonosítsuk a legfájóbb pontot,
-teremtsük meg a szervezeti feltételeket (architektek),
-válasszuk ki az eszközt és alakítsuk ki a vállalati architektúra modellt,
-kezdjük tudatosan használni a vállalati architektúrát,
-szervezzük meg a változáskezelést,
-folyamatosan bõvítsük a modellezendõ területet.
Milyen eredményeket várhatunk?
-a gondot okozó területen a beavatkozások kockázata és költsége csökkenni fog,
-fokozatosan tisztulni fog a terület, átláthatóbb és üzembiztosabb lesz a mûködés,
-mindenki elõre látja majd a beavatkozási lépéseket és felmérheti várható hatásukat,
-a hatásokkal elõre szembesíteni lehet az egyes területeket (üzlet, felsõ vezetés, outsource partnerek, stb.)
Döntéseink jobbak és elfogadottabbak lesznek.
