Informatikus 2007 május 23-án,  a CEBC rendezte IX. Fõinformatikus találkozót, ott hangzott el Hódi Botond fõinformatikus elõadása, amelyet az alábbiakban ismertetünk:

 Informatikus 2007 május 23-án,  a CEBC rendezte IX. Fõinformatikus találkozót, ott hangzott el Hódi Botond fõinformatikus elõadása, amelyet az alábbiakban ismertetünk:

Az elõadó hangsúlyozta;  a vállalatok felépítésében-szerkezetében mutatkozó, növekvõ komplexitást kezelni kell. 

A hivatott szakember, a vállalati architekt  ismer minden olyan dolgot, amely részét képezi a vállalat mûködésének, pontosan látja a közöttük lévõ fûggõségi kapcsolatokat, összefüggéseket. 

Tiszta képet kell kapnunk a szervezet jelen állapotáról, konzisztens és teljes adatbázist arról, hogy mibõl áll és hogyan mûködik a vállalat, ez képezi a tudatos mûködés alapját.  A kép alapján kiszûrhetõk a redundanciák, a gyenge pontok, felismerhetõk az adott vállalati stratégiának meg nem felelõ elemek.

El kell érni, hogy az üzlet és az IT közös irányba mutasson, így kockázat-mentesebb és olcsóbb beavatkozások hajthatók végre az IT fejlesztésekben, a migrációknál, konszolidációnál, stb.

Miben várható segítség mindezek révén?

Bármely beavatkozás hatása elõre kiszámítható lesz, a változtatásokat hosszabb távra, tudatosan tervezhetjük.

Szemléletileg, a megoldás inputján helyezkednek el az üzleti folyamatok, az üzleti célok, a termékek, SLA-k, maga a szervezet, az IT szolgáltatások, az adatfolyam ábrák, adatbázis diagramok, hálózati ábrák, a szerver lista és az alkalmazás-térkép.  Mindez rácsatlakozik a vállalati architektúra eszközre.

Szükség van (a vállalati piramist talpától felfelé szemlélve), olyan személyekre, 

-akik az architektek architektjei,

-akik átfogóan ismerik a vállalat felépítését,

-akik architekturális jövõképpel rendelkeznek,

-össz-vállalati architek(ek)re.

A kivitelezés

Elõször is meg kell ragadni a vállalati architektúra elemeit, ehhez különbözõ keretrendszerek és módszerek adnak segítséget,  mint a

Zachman framework,

TOGAF (The Open Group Architecture Framework),

FEA (Federal Enterprise Architecture), stb.

Logikai struktúrára van szükség a vállalati architektúra elemeinek osztályozására és szervezésére. A fõbb vonalak mentén általánosítani lehet, de, mint a gyakorlat is mutatja, minden vállalatnál más-más struktúrára lehet szükség.

Egyfajta architektúra modell lehet az a példa, ahol a vállalati architektúra alapját a technikai architektúra alkotja (hálózatok, szerverek, géptermek, storage-ok, mentõ-egységek),  e fölé épül, egymás mellé, az alkalmazás architektúra az alkalmazásokkal és az információs architektúra (adatkörök, adatbázisok, adatbázis-rendszerek), majd ezek fölé az IT menedzsment architektúra (IT stratégia, IT szolgáltatások, IT projektek), legvégül az üzleti architektúra az üzleti stratégiával, üzleti folyamatokkal, magával a szervezettel.

A lebonyolítás a különbözõ területekrõl származó részletes információk összegyûjtésével kezdõdik,  a meglévõ nyilvántartásokból, az emberek fejében meglévõ információkból, dokumentációkból, stb. Mindez hosszadalmas és fáradtságos munkát jelent. Ezeket az összegyûjtött adatokat kell osztályozni, rendszerezni (ha szükséges) és egyszerûsíteni a vállalati architektúra-modell szerint.  A vállalati architektek feladata a gyûjtõmunka teljességének ellenõrzése, õk dolgozzák fel és alakítják át az összegyûjtött adatokat.

Változás-kezelés és az adatok felhasználása

A változások átvezetése, az adatbázis naprakészen-tartása az egyik legnagyobb kihívásnak számít, ezért célszerû a gyûjtés és a nyilvántartás körében kizárólag a szükséges adatokra szorítkozni.  Érdemes a tevékenységet beilleszteni a vállalat általános változáskezelési folyamatába. A változásoknak át kell menniük a vállalati architektek ellenõrzési processzusán.

A vállalati architektúra különbözõ állapotainak szemléltetése jó szolgálatot tehet a vállalatvezetõk és projektben érdekelt személyek tisztánlátásához.

A siker hét összetevõje:

-azonosítsuk a legfájóbb pontot,

-teremtsük meg a szervezeti feltételeket (architektek),

-válasszuk ki az eszközt és alakítsuk ki a vállalati architektúra modellt,

-kezdjük tudatosan használni a vállalati architektúrát,

-szervezzük meg a változáskezelést,

-folyamatosan bõvítsük a modellezendõ területet.

Milyen eredményeket várhatunk?

-a gondot okozó területen a beavatkozások kockázata és költsége csökkenni fog,

-fokozatosan tisztulni fog a terület, átláthatóbb és üzembiztosabb lesz a mûködés,

-mindenki elõre látja majd a beavatkozási lépéseket és felmérheti várható hatásukat,

-a hatásokkal elõre szembesíteni lehet az egyes területeket (üzlet, felsõ vezetés, outsource partnerek, stb.)

Döntéseink jobbak és elfogadottabbak lesznek.

 

http://www.aamtech.hu/

http://www.cebc.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük